Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-05 / 4. szám

4 D É [ M A G y A R O R S Z A G Csütörtök, 1950. január 5. A zsidójavaslat Megjelent a javaslat indokolásának hiteles szövege Budapest, január 4. Mint ismeretes: a közelmúlt napokban nyilvánosságra került a második zsidójavaslat kinyomtatott szövege, tegnap pedig egyes közlések jelentek meg a javaslat indokolásáról. Ezeknek a közléseknek a hitelességét — amint már jelentettük — illetékes hely megcáfolta és oz indokolás hiteles szövegét szerdán tették közzé. Az Indokolás bevezetőben arról szól, hogyan alakult ki Magyarországon a zsidóság arányszáma. — A keleti jellegét még egyáltalán nem, vagy alig Ievctkőzölt z idóságot — mondja az indokolás hiteles szövege — Magyarország nyugati felfogása részesítette az ország kulturális és gazdasági javaiban, pedig ez a zsidóság nagyrészben nemcsak megőrizte kc'ctröl hozott vonásait, hanem tömegeinek az ország lakosságához viszonyítva, számarányában is, a keletre fekvő államok zsidó: ágának az arányát közelítette meg. Ezután azt mondja a javaslat, hogy történelmi okok miatt a nemzet régi hagyományokkal biró olyan gazdag és öntudatos kereskedő népréteget r.cni nevelhetett, mint Nyugateurópa többi országai, ebből következik, hogy Magyarország a zsidókérdés szempontjából különleges, a nyugateurópai államokéhoz nem hasonlítható helyzetben van. Magyarországon kétségkívül volt és ma is van századok óta itt élő zsidóság, de nagy többségük a XIX. század első felében vándorolt be. Az indokolás ezután kitér a javaslat egyes szaka-ziira és azzal érvvel, hogy az izraelita hitfc.okczethcz va'.ó tartozás megszűnése nem eredményez változást a l'aji közösséghez tartozás tekintő.ében. Foglalkozik ezután az indokolás a félzsidókkal, majd a hadiszolgálatot teljesített és harctéri kitüntetést kiérdemelt zsidók ügyével. Erről az indokolás azt mondja, hogy azért kellett szigorítást a'kalmazni, mert »a tűzharcos jogosítvány igazo'ása körül visszaélések voltak tapasztalhatók*. Külön fejezet foglalkozik a közjogi rendelkezésekkel. — A javaslat a közjogokból nem zárja ki a zsidóságot — mondja az indokolás —, azonban biztosítja, hogy sajjátos szempontjaik ne zavarják meg a nagy akaratmegnyilvánulások nemzeti jellegét. A közhivatalnokokra nézve azt mondja az indokolás, hogy erre a rendelkezésre azért van szükség, niort a zsidóság általánosságban nem tud elvonaíkozni a különleges zsidó érdekektől abban a mértékben, amint azt a különös tárgyilagosságot és odaadást kivánó közszolgálati viszony követeli. Rész'ctesen szól az indokolás a sajtó ügyéről és ennek során ezeket mondja: — A sajtóviszonyok tekintetében a forradalmak óta lényeges haladást lehet megállapítani a tiszta nemzeti és népi érdekeket szolgáló sajtó és az ennek niegfe'elő publicisztikai^ szellemiség kifejlődé ének irányában, nyilvánvaló azonban, hogy a kérdés teljes megoldása törvényhozási intézkedés né kül nem lehetséges. Azért van szükség hasonló intézkedésekre a művészeteknél, mert a zsidóság a küzvé emény lelkiségének kiformálódása tekintetében a művészetek révén is erős érvényesülési lehetőségekhez jutott. Az indokolás ezután a szabadfoglalkozásnak uj irányszámáról szól és azzal indokolja a kamaráknál az arányszám ujabb leszállítását, hogy az elszakított Felvidék tiszta magyarlakta területeinek visszacsatolásával mintegy 100.000 olyan keleti zsidó került vissza az országba, amelynek számottevő része husz éven keresztül támasza volt a Cíeh-szlovák köztársaságnak. Az iparigazolványokra vonatkozóan a következő megállapítást teszi az indokolás: — A közvélemény felismerve, hogy a mezőgazda-ág magában véve nem biztosithatja a keresztény magyarság megélhetését, régóta aggodalommal szemléli az iparostársadalom kicserélődésének folyamatát. Ennek a káros változásnak kivan gátat vetni a javaslat; ezért megtiltja, hogy a zsidóknak kiadott ipa.rigazolványok .száma az egyes kö "égerben kiadott összes iparigazolványok számúnak a z-itíók hozzávetőleges országos számaránya s.e;|nti (i százalékot meghaladja. Végül a kivándorlásról szól a javaslat Indokolása és ezt mondja: — Ha olyan földterületre, vagy országba kivannak a magyarországi zsidók kivándorolni, amely a zsidók bevándorlása ellen nem emel kifogást, ezt a törekvést a kormányzat minden alkalmas eszközzel kell, hogy segítse. Ezt a törekvést neim gátolják a. kivándorlási tőrvény rendelkezései. Ezért indokolt a minisztériumnak felhatalmazást adni. A kivándorlásra vonatkozó jogszabályoktól való eltérések részletes felvétele a jelen törvénybe a kérdés ezidősaerinti állapotában nem lehetséges, mert a kivándorlás és a másuttl letelepedét kérdése nyilván hosszabb nemzetközi tárgyalásokat tesz szükségessé. — Nincsen olyan szándék —> mondja végül a javaslat —, hogy a vagyontárgyak külföldre kivitelét jelenleg korlátozó jogszabályok rendelkezéseit arra kívánná felhasználni a kormány, hogy a kivándorló zsidókat vagyonuktól megfossza. Jaross Andor beszéde Rimaszombaton a visszacsatolt felvidék hivatásáról es munkólárOl Rimaszombat, január 4. Jaross Andor felvidéki miniszter szerdán beszédet mondott a felvidéki Egyesült Magyar Párt rimaszombati nagygyűlésén. Beszéde elején rámutatott arra, hogy a gömöri magyarság az elnyomatás husz esztendeje alatt példásan vette ki részét abból a küzdelemből, amelyet a felvidéki magyarság magyarságának megtartásáért vivott. — A visszacsatolt vármegyékre kettős Hivatás vár — mondotta. Az egyik: becsületes életjogokat teremteni minden boldogulni akaró polgárnak, a másik hivatás: kisugárzó erőt kell jelenteni azokra, akik a határon tul maradtak, hogy megtanulják értékelni az uj magyar életet. — Tisztában voltunk azzal — folytatta —, hogyha elválunk a husz év alatt kialakult gazdasági organizmustól, nagy gazdasági feladatok fognak elénk tornyosulni, amely tőlünk áldozatos készséget, összetartó munkát kiván meg. Ma tehát, amikor a felszabadulás óta eltelt két hónap tapasztalatai alapján látjuk, hogy még nem rendeződtek át tökéletesen a gazdasági élet kérdései, a felvidéki magyarok feladata, hogy a nehézségeket mindenki megszívlelje, mindenki a maga hatáskörében igyekezzék megtenni mindent abban a tekintetben, hogy testvéreink életfeltételei megjavuljanak. — A felvidéki szellemről sokat szónokolnak mások, de mi magunk is, a szellem nagyobb felelősségérzetet jelent a társadalom I felé, befelé. Ez hassa át ma a kormányzatot, I az állam minden egyes hatóságát. Mi, felvidékiek az elmúlt néhány év alatt megtanultuk ezt magunktól. Vájjon lehetett volna-e fenntartani a magyar életet akkor, ha a szegény magyar ember nem tartott volna ki velünk, hogyha a magyar falvak egyszerű népe, a kisgazdák, a mezőgazdasági munkások, a kisiparosság és a városok ipari rp"nkássága nem értette volna meg szavunkat. Bele akarjuk vinni a magyar közfelfogásba, hogy egyformán .kell értékelni a magyar embert, legyen az bármilyen rendű és rangú. Azoktól a felvidéki vezetőktől, akik a közélet fórumán dolgoznak, két hónap óta, elvárjuk, hogy ennek a szellemnek áldozzanak és ennek érdekében tegyenek meg minden lépést. Feladatunk most az, hogy a közszükségleti cikkek árát leszállítsuk arra a nívóra, amelyet a föld népe meg tud fizetni. — A magyar kormányban meg van ehhez a teljes megértés, az árkormánybiztos máris sok cikknél ért el,árcsökkenést. Ha kell, nem keztyüs-kézzel is, hozzányúlunk a kartellekbez és meg fogjuk teremteni az egészséges keresztény közgazdasági élet feltételeit, amely azután már lehetetlenné teszi, hogy akadjon néhány hatalmas ur, aki bányaüzemeket, vasgyárakat foglaljon össze konszernjében és ezen keresztül diktálja az árakat. — Amikor erről beszélek — folytatta —•) nyíltan foglalkozni kívánok a zsidóproblémával. Mi husz éven át bőséges tapasztalatot szereztünk abban az irányban, hogy kiket tekintsünk zsidóknak és kiket, bár zsidó származásúak, magyarnak. Igazságos akarok lenni minden vonalon, azt mondom: azokat a testvéreket, akik zsidó fajuak ugyan, de velünk jó és balsorsban osztoztak, akik tehát nem kerültek el semmi látszólagos dologtól, kitartottak velünk, azokat én továbbra is testvéreimnek akarom tekinteni. — De nem vagyok hajlandó általánosítani: Nem vagyok hajlandó a zsidóságot felmenteni azért,-mert akadtak néhányan derék zsidók. A zsidóproblémát a magyar állam keretén belül kell megoldani. — Azt akarjuk, hogy a magyar föld kizárólag olyan emberek kezében legyen, akik azért a földért élnek és halnak. Csehszlovákia elnemzetközisitő földreformját korrigálni kell, a maradék birtokokat és a telepesek földjét oda kell adni a magyar parasztság kezébe. *— Teljes mértékben hivei vagyunk annak — folytatta —, hogy a szlovákság és a magyarság a Kárpátok medencéjében barátságban tudjon egymás'mellett élni. Márcsak azért sem vagyunk hajlandók egyetlen talpolattnyi földet, semmiféle politikai aspiráció, vagy aknamunka alapján sem másoknak átengedni. Nekünk olyan embertípus kell — fejezte be beszédét —, amelyikben a közösségi érzés tökéletesen kifejezésre jut. Szálába lőtt eny fiatal tánéi földműves (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután eszméletlen állapo'.ban levő fiatal férfit szállítottak be a mentők Tápéról a sebészeti klinikára. A mentők je'entctték, hogy a fiata'ember, Lantos Pál 27 éves földműves öngyilkossági szándékból a szájába lőtt. A sebészeti klinika orvosai nyomban műtétet hajtottak végre a súlyos állapotban levő öngyilkosjelöltön, akinek állapota válságosra fordult. A tápéi csendőrség az öngyi'kosság hírének vétele után megindította a nyomozást az öngyilkosság okának kiderítésére, de eredménytelenül. Az öngyilkost súlyos állapota miatt nem lehetett kiha'lgatni, búcsúlevelet nem irt. Fia'al felesége, akit nemrégen vett el, elmondotta, sejtelme sincs rö'a, miért követte el férje az öngvilko -.ságot. Hz A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 órakor. I d ő j ó s 1 a t: Gyenge, a Dunántulon déliesre forduló légáramlás, változó felhőzet, egyes helyeken, főleg délkeleten és keleten kisebb havazás. Éjjel erős lehűlés, a nappali hőmérséklet abc változik. ^^ Magyar nótadélután 1 január 6-án az Inartestületfoei?. Jegyek a OéSmapararszML