Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

Szerda, 1930. január 4. DÉLMAG7ARORSZÁG 5 ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJEN Fütyül a szél Késmárk felett . . . A zsidójavaslat Indokolása Budapest, január 3. Tegnap került nyil­vánosságra az uj zsidójavaslat kinyomtatott és a képviselők között szétosztott szövege. „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásá­nak korlátozása" cimü javaslat indokolása most váll ismeretessé. Az indokolás azzal kezdődik, hogy a zsidó­ságra, mint fajra vonatkozó rendelkezések­ből kell kiindulni, az izraelita hitfelekezethez tartozás nem eredményezhet változást a zsi­dó fajhoz való tartozásban. Az indokolás megállapítja, hogy aki állam­polgársági szempontból hontalan, de Ma­gyarország területen lakik és tartózkodik, nem kényszeríthető arra, hogy az ország te­rületét elhagyja. Ha zárt földterületre akar­nak a magyarországi zsidók kivándorolni — folytatja az indokolás —, ezt a törekvést a magyar kormányzat és törvényhozás nem­csak magyar nemzeti érdekből, hanem álta­lános emberiességi szempontokból is hajlan­dó minden alkalmas eszközzel elősegíteni. A kivándorlás elősegítésével a ma fennálló de­vizakorlátozások cs ingóvagyon kivitelek megszorításával nem akarják megfosztani a kivándorolni készülő zsidóságot vagyonától és ezért felhatalmazást ad a törvényjavaslat arra, hogy a szükséges különleges rendelke­zéseket megalkothassa: Foglalkozik az indokolás ezután a sajtó kérdésével. Az 1038. XV. tc. nem változtat­ta meg a zsidó kézben levő időszaki lapok irányát és hangját — mondja a javaslat indo­kolása. Nem egyszer az ország külDolitikai érdekeit sulvosan veszélyeztető cikkek jelen­tek meg zsidó lapokban, ugy, bogy a kor­mány kénytelen volt azokat időlegesen ber tiltani. Belpolitikai téren — mondja ezután •— a zsidó sajtó minden alkalmat megraga­dott arra, hogy az ország felelős kormányát, annak tagjait és a nemzeti közvéleményt kén­viselő pártot ócsárolja és népszerűtlenné te­gye és azok tekintélvét az ország közvélemé­nye előtt leszállítsa. Ezzel indokolia azt. hogy zsidó nem lehet felelős szerkesztő, kiadó, fő­szerkesztő, vagy a lap szellemi irányát meg­szabó munkatárs. És ezért kellett a rendelke­zést azokra is alkalmazni, akik hadikitünteté­seik, vagy hadirokkantságuk miatt kivételes elbánásban részesülnek. Ujitás a javaslatban, hogy az ipar és ke­reskedelem mellett bevonja a megszorítások­ba a mezőgazdasági munkaüzemeket is. A javaslat a zsidó alkalmazottak arányszómát tizenkét százalékban állapítja meg. Az indo­kolás szerint ez is jelentékenyen meghaladja e zsidóságnak lélekszám szerinti arányát. —oO— Lelőttek egy vadorzót Újszegeden (1 Dó'magycirország munkatársától.) Kedden délután fél 5 óra tájban az ujszegedi lőtér őrsze­me arra lett figyelme-, hogy a lőtér területén egy civi'rukáfegyveres férfi mászkál. Előírásszerűen .rákiáltott, de a fegyveres férfi ahelyett hogy meg­á'lt volna, megfordult és gyors léptekkel elindul clenkezö irányban. \z őr többször megismételte a felszólítást és mikor a gyanús ember erre sem állt meg, köfrtr, ségszrrücn utána lőtt. A lövés eltalálta a fcrl'it, aki összeesett. A kihívott mentők súlyos állapotban szállítot­ták a körkórházba. Az orvosi vizsgálat megállapí­totta, hogy a férfit hátán érte a golyó, amely a mellén távozott. A rendőrség megállapította, hogy a férfit Boza Lajosnak hívják, 35 éves, az ősz-utca 3. szám alatt lakik. \ nyomozás azt is kiderítette, hogy Boza vidor, á sa' foglalkozik, kedden déiulán , is orv. wlás: ás céljából ment. Ujicgedrc. A Magas-Tátra szerves része a Szepcsségnek. Jóllehet a cseh-szlovák köztársaság leriiieli be­oszlásának szabályozásával a Szepesség papiroson megszűnt kQ'önálló területi egységként szerepelni, önállóságát soha-cm veszítette el és a derék táp­szerek értették a módját annak, hogy a maguk hcgy-vö'gyes hazája egy pillanatig se olvadjon be a környező vj'ágbi. Ez a darab íö d egészen speciális része Európá­nak... Do'gos, szorgalmas, nem spekuláló, hanem a garast mindig é'éie rakó nép lakja. A cipszerek eredeti'cg németek, őseik nyolcszáz évvel ezelőtt vándoroltak be ide, ök alapították a városokat, mindig je'entős szerepük volt a magyar közééiben és mivel szük volt számukra a hegyek birodalma, nagy rajokai eresztettek elsősorban a magyar vidékekre, azután a tengeren túlra is. Szin­te hihetetlen összetartásban él cz a nép. Ahol négy szepességi ember együtt van, ott nyomban szepesi egyletek alakulnak. És ezek az egyletek me'egen ápolják a szülőhaza iránti szerelemmé melegedett vonza'mat. A Szepességnek két lapja van, egy né­met, a Kcrpalhen-Post és egy magyar: a Szepesi lliradó. Hetilap mind a kettő. Szinte elképzelhetet­len példányszámban jelennek meg. Ezrek mennek belőlük Amerikába, ahol minden cipszert érdeke!, hogy idehaza kinél mikor volt disznótor, kinek született gyermeke és melyik szepességi embert ért valahol valamilyen nagy kitüntetés. E lapokban rovatok vannak ilyen címmel: »Szepességiek élete a ví'ágon* és e rovatokban minden olyan ese­ményt feljegyeznek, ami egy cipszerrel akár Cin­cinalliban, akár Rómában, akár Pesten, akár Af­rikában történik. A világ sorja általában nem igen érdekli a tápszereket, maguknak élnek cs íná-okkal eddig nem igen törőd ek. Históriájukban három nevezetes dátum van. Az egyik az az esztendő, a tizenötödik század c'.ső negyedében, amikor Zsigmond, mint magyar király felső a német-római császári trónon, tizen­három szepességi várost elzálogosított Ulászló len­gyel királynak. A történelemkutatás kiderítette, hogy a tizenhárom várost Zsigmond játékban vesz­tette el. Őlublón kockázott lengyel kollégájává! és a nevezetes pariinál felesége — akit »szélto!ó Bor­bá'a* néven ismer a história — kibicelt neki. Ezer­hétszázhetvenkettőig tartolt a lengyel uralom, amc'y azonban nem igen hagyott itt nyomokat. Itt­ott még látni a Mária-oszlopokat, amelyeket a len­gyelek faragtak ki és az országutak dombjain he­lyeztek el. Egyébként azonban a lengyel szta­roszták mcge'éged'.ek azzal, hogy beszedték a vá­ró-ók adóit és nem avatkoztak a szinte köztársa­sági életet élő városok belügyeibe. Lőcse, Igió, Késmárk, Szepesszombat, Podo'.jn, Poprád, Szepes­i-áralja, meg a többi város nyugodtan fejlődött, gazdagodott tovább és afféle összekötő kapocs volt Lengyelország és Magyarország között. Erre ment ki a bor és jöit be a posztó. Mária Terézia Szerezte vissza a városokat és cz volt a második fonto-abb dátum, a harmadik pedig a világháború vége, amikor a Szepesség a císch-sz'ovák köztársa­sághoz került. Két hétig — erről kevesen tudnak — volt itt egy szepesi köztársaság is, dc niég csak a nyoma .em maradt meg. A váro ai csodálatosan szépek. Van egy városa, ahol csak papok laknak. Szc­peshe'y. \ szepesi püspök székhelye. Magas faijai van körülvéve és saját takarékpénztára van. Papok ülnek a kasszánál és kopogtatják az írógépek be­tűit. Pap a polgármester és egyedül a postás — egyben a harangozó és suszter is — visel csak civi'.ruhát. Temploma rejti a legrégibb magyar tör­ténelmi festményt: Róbert Károly megkoronáztaln­sárril szól Cz a kén Északon a Dunajec határolja a Szepességit és a Dunajec mellett látszanak romjai a néma barátok kolostorának, ahonnan Páter Ciprianus karthausii szerzetes kétszáz évvel ezelőtt saját maga szer­kesztette vitorlás repülőgépen a Halastóhoz repült. A repülőgépet a szepesi püspök parancsára a szc­pc-bé'ai főtéren égették el, mert »Isten csak a madárnak engedte meg, hogy a levegőbe száll­jon, az ember maradjon a fö'dön és ne törjön az ég fe'é...« Szegény Ciprianus a Bakonyba szám­űzve álmodhatott további során merész tervei­ről... * Német és szlovák falvak ugy terülnek el a he­gyek alatt, mint a mazsola az ünnepi kalácsban, A Javorjnán tul cs Ólublő felé van egypár lengyel község is. A szepességi falvak békés egyetértésben eltek egymás mellett. Dolgoztak az emberek és nem törődtek azzal, ami kicsiny birodalmukon kí­vül a kedélyeket izgatta. Intelligens, tanulékony nép a cipszer. Majd mindenki három nyelvet beszél: németül, magyarul és szlovákul. Itt fönn a Tátrában minden alkalmazott, a hoteldirektortól a liftes fiúig úgyszólván kivétel nélkül cipszer. Néha bajos lenne a nemzetiséget is megállapítani. Erről csak lenn a falvakban le­het szó. De olt se tartozott a ritkaságok közé, hogy a ná'nsztásokon például tiszta szlovák közsé­gek az. utolsó emberig a cipszer német pártra ad­lák szavazatukat. A Szepességbcn azonban még a képviselőválasztások scin ludták a kedélyeket felkorbácsolni... ' I ...És nem ta'áltam fenn a Tátra birodalmában egyetlen cipszert se, a|kit rokoni kötelékek ne fűztek volna Magyarországhoz. Kinek az öccse él Debrecenben, kinek a só­gora dolgozik Pesten valamelyik minisztériumban, vagy a fővárosnál, kinek a gyerekei élnek sodaáU és jönnek haza a nyári vakációra. Fütyül a szél Késmárk felett... ' Paál Jób. Magyarázat a szlovákiai népszám­lálás kiírásához Pozsony, január 3. A félhivatalos jellegű Slovcfk keddi számában c'.söizben foglal állást a szlovákiai népszámlálás váratlan elrendelése kérdésében. lap rámutat arra, hogy a régi, 1930-as adatok külö­rö en a terülctátcsatolások után Szlovákiára néz­ve már nem érvényesek. A közvéleményt azért nem tájékoztatták c'özetcsen, mert a kormánykörök ugyanazt az utat köveiték, mint az országgyűlési vá'asztások váratlan kiirása alkalmával. A szlo­vák kormány tudja, hogy Szlovákiában németek, magyarok és kevés számban ukránok is élnek. A szlovák nép c kisebbségeknek meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy saját népiségüket élhessek. A lap bejelenti ezután, hogy az összegyűjtött anya­got január lé-óig fe'dolgozzák. Itteni német körökben ezzel kapcsolatban nem­hivatalos formában megállapítják, bogy ezekkel a kijelentésekkel nem oszlatták cl a kétségeket.. Nem annyira magáról a népszámlálásról van szó, amc'y ellen kifogás nem merül fel, hanem a ncp­szám'álás végrehajtásáról. Még magasállásu szlovák funkcionáriusok is kijelentették, hogy a népszám­lálásról nem volt értesülésük. V német párt gyűjti a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatban fel­marült panaszokat s eljuttatta azokat az illetékes sz'ovák szervekhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom