Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

Szerda, 1930. január 4. DÉLMAG7ARORSZÁG 5 ÖTVEN NAPIG A KRÁTER TETEJEN Fütyül a szél Késmárk felett . . . A zsidójavaslat Indokolása Budapest, január 3. Tegnap került nyilvánosságra az uj zsidójavaslat kinyomtatott és a képviselők között szétosztott szövege. „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozása" cimü javaslat indokolása most váll ismeretessé. Az indokolás azzal kezdődik, hogy a zsidóságra, mint fajra vonatkozó rendelkezésekből kell kiindulni, az izraelita hitfelekezethez tartozás nem eredményezhet változást a zsidó fajhoz való tartozásban. Az indokolás megállapítja, hogy aki állampolgársági szempontból hontalan, de Magyarország területen lakik és tartózkodik, nem kényszeríthető arra, hogy az ország területét elhagyja. Ha zárt földterületre akarnak a magyarországi zsidók kivándorolni — folytatja az indokolás —, ezt a törekvést a magyar kormányzat és törvényhozás nemcsak magyar nemzeti érdekből, hanem általános emberiességi szempontokból is hajlandó minden alkalmas eszközzel elősegíteni. A kivándorlás elősegítésével a ma fennálló devizakorlátozások cs ingóvagyon kivitelek megszorításával nem akarják megfosztani a kivándorolni készülő zsidóságot vagyonától és ezért felhatalmazást ad a törvényjavaslat arra, hogy a szükséges különleges rendelkezéseket megalkothassa: Foglalkozik az indokolás ezután a sajtó kérdésével. Az 1038. XV. tc. nem változtatta meg a zsidó kézben levő időszaki lapok irányát és hangját — mondja a javaslat indokolása. Nem egyszer az ország külDolitikai érdekeit sulvosan veszélyeztető cikkek jelentek meg zsidó lapokban, ugy, bogy a kormány kénytelen volt azokat időlegesen ber tiltani. Belpolitikai téren — mondja ezután •— a zsidó sajtó minden alkalmat megragadott arra, hogy az ország felelős kormányát, annak tagjait és a nemzeti közvéleményt kénviselő pártot ócsárolja és népszerűtlenné tegye és azok tekintélvét az ország közvéleménye előtt leszállítsa. Ezzel indokolia azt. hogy zsidó nem lehet felelős szerkesztő, kiadó, főszerkesztő, vagy a lap szellemi irányát megszabó munkatárs. És ezért kellett a rendelkezést azokra is alkalmazni, akik hadikitüntetéseik, vagy hadirokkantságuk miatt kivételes elbánásban részesülnek. Ujitás a javaslatban, hogy az ipar és kereskedelem mellett bevonja a megszorításokba a mezőgazdasági munkaüzemeket is. A javaslat a zsidó alkalmazottak arányszómát tizenkét százalékban állapítja meg. Az indokolás szerint ez is jelentékenyen meghaladja e zsidóságnak lélekszám szerinti arányát. —oO— Lelőttek egy vadorzót Újszegeden (1 Dó'magycirország munkatársától.) Kedden délután fél 5 óra tájban az ujszegedi lőtér őrszeme arra lett figyelme-, hogy a lőtér területén egy civi'rukáfegyveres férfi mászkál. Előírásszerűen .rákiáltott, de a fegyveres férfi ahelyett hogy megá'lt volna, megfordult és gyors léptekkel elindul clenkezö irányban. \z őr többször megismételte a felszólítást és mikor a gyanús ember erre sem állt meg, köfrtr, ségszrrücn utána lőtt. A lövés eltalálta a fcrl'it, aki összeesett. A kihívott mentők súlyos állapotban szállították a körkórházba. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a férfit hátán érte a golyó, amely a mellén távozott. A rendőrség megállapította, hogy a férfit Boza Lajosnak hívják, 35 éves, az ősz-utca 3. szám alatt lakik. \ nyomozás azt is kiderítette, hogy Boza vidor, á sa' foglalkozik, kedden déiulán , is orv. wlás: ás céljából ment. Ujicgedrc. A Magas-Tátra szerves része a Szepcsségnek. Jóllehet a cseh-szlovák köztársaság leriiieli beoszlásának szabályozásával a Szepesség papiroson megszűnt kQ'önálló területi egységként szerepelni, önállóságát soha-cm veszítette el és a derék tápszerek értették a módját annak, hogy a maguk hcgy-vö'gyes hazája egy pillanatig se olvadjon be a környező vj'ágbi. Ez a darab íö d egészen speciális része Európának... Do'gos, szorgalmas, nem spekuláló, hanem a garast mindig é'éie rakó nép lakja. A cipszerek eredeti'cg németek, őseik nyolcszáz évvel ezelőtt vándoroltak be ide, ök alapították a városokat, mindig je'entős szerepük volt a magyar közééiben és mivel szük volt számukra a hegyek birodalma, nagy rajokai eresztettek elsősorban a magyar vidékekre, azután a tengeren túlra is. Szinte hihetetlen összetartásban él cz a nép. Ahol négy szepességi ember együtt van, ott nyomban szepesi egyletek alakulnak. És ezek az egyletek me'egen ápolják a szülőhaza iránti szerelemmé melegedett vonza'mat. A Szepességnek két lapja van, egy német, a Kcrpalhen-Post és egy magyar: a Szepesi lliradó. Hetilap mind a kettő. Szinte elképzelhetetlen példányszámban jelennek meg. Ezrek mennek belőlük Amerikába, ahol minden cipszert érdeke!, hogy idehaza kinél mikor volt disznótor, kinek született gyermeke és melyik szepességi embert ért valahol valamilyen nagy kitüntetés. E lapokban rovatok vannak ilyen címmel: »Szepességiek élete a ví'ágon* és e rovatokban minden olyan eseményt feljegyeznek, ami egy cipszerrel akár Cincinalliban, akár Rómában, akár Pesten, akár Afrikában történik. A világ sorja általában nem igen érdekli a tápszereket, maguknak élnek cs íná-okkal eddig nem igen törőd ek. Históriájukban három nevezetes dátum van. Az egyik az az esztendő, a tizenötödik század c'.ső negyedében, amikor Zsigmond, mint magyar király felső a német-római császári trónon, tizenhárom szepességi várost elzálogosított Ulászló lengyel királynak. A történelemkutatás kiderítette, hogy a tizenhárom várost Zsigmond játékban vesztette el. Őlublón kockázott lengyel kollégájává! és a nevezetes pariinál felesége — akit »szélto!ó Borbá'a* néven ismer a história — kibicelt neki. Ezerhétszázhetvenkettőig tartolt a lengyel uralom, amc'y azonban nem igen hagyott itt nyomokat. Ittott még látni a Mária-oszlopokat, amelyeket a lengyelek faragtak ki és az országutak dombjain helyeztek el. Egyébként azonban a lengyel sztaroszták mcge'éged'.ek azzal, hogy beszedték a váró-ók adóit és nem avatkoztak a szinte köztársasági életet élő városok belügyeibe. Lőcse, Igió, Késmárk, Szepesszombat, Podo'.jn, Poprád, Szepesi-áralja, meg a többi város nyugodtan fejlődött, gazdagodott tovább és afféle összekötő kapocs volt Lengyelország és Magyarország között. Erre ment ki a bor és jöit be a posztó. Mária Terézia Szerezte vissza a városokat és cz volt a második fonto-abb dátum, a harmadik pedig a világháború vége, amikor a Szepesség a císch-sz'ovák köztársasághoz került. Két hétig — erről kevesen tudnak — volt itt egy szepesi köztársaság is, dc niég csak a nyoma .em maradt meg. A váro ai csodálatosan szépek. Van egy városa, ahol csak papok laknak. Szcpeshe'y. \ szepesi püspök székhelye. Magas faijai van körülvéve és saját takarékpénztára van. Papok ülnek a kasszánál és kopogtatják az írógépek betűit. Pap a polgármester és egyedül a postás — egyben a harangozó és suszter is — visel csak civi'.ruhát. Temploma rejti a legrégibb magyar történelmi festményt: Róbert Károly megkoronáztalnsárril szól Cz a kén Északon a Dunajec határolja a Szepességit és a Dunajec mellett látszanak romjai a néma barátok kolostorának, ahonnan Páter Ciprianus karthausii szerzetes kétszáz évvel ezelőtt saját maga szerkesztette vitorlás repülőgépen a Halastóhoz repült. A repülőgépet a szepesi püspök parancsára a szcpc-bé'ai főtéren égették el, mert »Isten csak a madárnak engedte meg, hogy a levegőbe szálljon, az ember maradjon a fö'dön és ne törjön az ég fe'é...« Szegény Ciprianus a Bakonyba száműzve álmodhatott további során merész terveiről... * Német és szlovák falvak ugy terülnek el a hegyek alatt, mint a mazsola az ünnepi kalácsban, A Javorjnán tul cs Ólublő felé van egypár lengyel község is. A szepességi falvak békés egyetértésben eltek egymás mellett. Dolgoztak az emberek és nem törődtek azzal, ami kicsiny birodalmukon kívül a kedélyeket izgatta. Intelligens, tanulékony nép a cipszer. Majd mindenki három nyelvet beszél: németül, magyarul és szlovákul. Itt fönn a Tátrában minden alkalmazott, a hoteldirektortól a liftes fiúig úgyszólván kivétel nélkül cipszer. Néha bajos lenne a nemzetiséget is megállapítani. Erről csak lenn a falvakban lehet szó. De olt se tartozott a ritkaságok közé, hogy a ná'nsztásokon például tiszta szlovák községek az. utolsó emberig a cipszer német pártra adlák szavazatukat. A Szepességbcn azonban még a képviselőválasztások scin ludták a kedélyeket felkorbácsolni... ' I ...És nem ta'áltam fenn a Tátra birodalmában egyetlen cipszert se, a|kit rokoni kötelékek ne fűztek volna Magyarországhoz. Kinek az öccse él Debrecenben, kinek a sógora dolgozik Pesten valamelyik minisztériumban, vagy a fővárosnál, kinek a gyerekei élnek sodaáU és jönnek haza a nyári vakációra. Fütyül a szél Késmárk felett... ' Paál Jób. Magyarázat a szlovákiai népszámlálás kiírásához Pozsony, január 3. A félhivatalos jellegű Slovcfk keddi számában c'.söizben foglal állást a szlovákiai népszámlálás váratlan elrendelése kérdésében. lap rámutat arra, hogy a régi, 1930-as adatok külörö en a terülctátcsatolások után Szlovákiára nézve már nem érvényesek. A közvéleményt azért nem tájékoztatták c'özetcsen, mert a kormánykörök ugyanazt az utat köveiték, mint az országgyűlési vá'asztások váratlan kiirása alkalmával. A szlovák kormány tudja, hogy Szlovákiában németek, magyarok és kevés számban ukránok is élnek. A szlovák nép c kisebbségeknek meg akarja adni a lehetőséget arra, hogy saját népiségüket élhessek. A lap bejelenti ezután, hogy az összegyűjtött anyagot január lé-óig fe'dolgozzák. Itteni német körökben ezzel kapcsolatban nemhivatalos formában megállapítják, bogy ezekkel a kijelentésekkel nem oszlatták cl a kétségeket.. Nem annyira magáról a népszámlálásról van szó, amc'y ellen kifogás nem merül fel, hanem a ncpszám'álás végrehajtásáról. Még magasállásu szlovák funkcionáriusok is kijelentették, hogy a népszámlálásról nem volt értesülésük. V német párt gyűjti a népszámlálás végrehajtásával kapcsolatban felmarült panaszokat s eljuttatta azokat az illetékes sz'ovák szervekhez.