Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-04 / 3. szám

DEMAGYARORSZAG Szerda, 1939.1. 4. politikai napilap Népszámlálás = népszavazás Az uj év a nemzetközi politika magyar ezektorában sem kezdődik békességgel. A szlovák kormány nyíltan is, titokban is szembehelyezkedik a müncheni szellemmel, ami a jelek szerint az egcsz európai politika irányát uj utakra fogja terelni a régi ösvényről. A szlovák kormány rajtaütésszerűén rendelte el Szilveszter éjszakájára a népszámlálást s az adatok összegyűjtőire bizta o számlálólapok kiállítását és az adatok beszerzését. S mivel a legmegbízhatóbb elfogultsággal s az igazság felismeré.-ére képtelen nacionalista szellemmel telitett Hlinka-ifjakra bizták annak eldöntését, hogy e nekik kiosztott területen lakók közül ki a szlovák, ki a német és ki a ma g y a r, nem nagy feladat elképzelni, hogy ennek a népszámlálásnak etnikai eredménye milyen távol fog állni a valóságtól. A népszámlálásnak ebbe a módjába r.em nyugodhatnak meg sem a magyar, sem a német kisebbségek. Hogy a népszámlálásoknak milyen történelmi szerep juthat, orra éppen Csehszlovákia legiűabb története nyújt tájékoztatást. S minél robban erősödik meg az etnikai elv, annál döntőbb fonlossága lesz az etnikai statisztikának. Az etnikai tudományban még a halottak is választójoghoz jutnak, mert sírkeresztek szövegei is adtak mar útmutatást, amikor egy város, vagy község népi hovótartozandósápát kellett eldönteni. A görögök népszavazásaikon kövekkel szavaztak, a h al o 11 a k sírkövekkel szavaznak. Az élők csalhatnak és hazudhatnak, de a halottak elárulták, hoey kié volt a föld s milyen nyelven beszélt a rajta élő nép. A halottak a másuk igazságának és tanuságtételének ..ibolvóntuli sugarait" elküldik az élők segítségére és bátorítására. Volt már ország — nem is régen —, amelyik elveszett egy rögtönzött népszavazáson. A néo megkérdezése ma nem babra megy. a, történelemnek ma lüktetőbb, élettel telitettebb anyaga a népszámlálási ív, mint a donériós levelek gyűjteménye. Azé az ország, akié az iskola. — vallottuk" valamikor, de most revízió alá kell vetnünk ezt n meggyőződésünket is: a z c az ország, akit a ncpszámlási ivek. igazolnak. Amikor a Felvidék sorsáért kellett harcba menni, nem a történelmi iog, nem a lelkesedés, áldozatkészség és bátorság, nem az ezeresztendős mult. hanem az TOTO-es és lQ50-as népszámlálási eredmények mérkőztek meg egymással. Ami a miénk" volt, ízért lett újra a miénk, mert a néoszámláYis eredménye bizonyította be etnikai jogcímünk helvtállóságat. Ez az elv nem kedvez az ezeréves map-var múltnak s nem jutalmazza azt a politikát, mely türelmet. ^ engedékenységet, megértést és elnézést biztosított a nemzetiségi kh»bbségoknek s mégsem zárkózhatunk' el előle, mert Ka „olyan kevesen vagyunk, hooy abogyilkosokrrak is meg kell bocsátanunk", akkor nem vethetjük el magunktól azt a politikai elvet sem, ami legalább részeiben szerzi vissza szárounl-ra azt. ami egészben a mienk. Minden n é u s z á m 1 á 1 á s voltakénen etnikai népszavazás. A megszámlált nép a kérdőivek kitöltésével községenkinti, általános és nyilt választáson dönti el az ország etnikai képét. S mivel az etnikai kép sablonja szerint rajzolják ma ki az országhatárokat, tulajdonképen a népszámlálás nemzetközi kérdések közé emelkedik. S ha n népszavazásokat mindig nemzetközi ellenőrzés mellett tartják meg, — nemzetközi eHenőrzés mellett szavazott a Ruhr-vidék népe is —, minden államnak, amelyiknek vannak kisebbségei, csak nemzetközi ellenőrzés mellett lehetne népszá míálást tartani. Ezt a nemzetközi ellenőrzést helyettesíti azoknak a nemzetiségek aktiv és teljes jogú, irányító részvétele, akik az országban élnek s akiknek nemzeti és államjogi hovatartozósagát döntheti el a népszámálás etnikai eredménye. Ez a megfontolás mutatja, hogy milyen súlyos sérelme Szlovákia kisebbségeinek a népszámlálásnak az a módja, amit a szlovák kormány elhatározott s amit az elhatározást követő napon végre is hajtott. Ezért nem bizták a megszámlált népre a kérdőívek kitöltését, ezért nem ellenőrizhette a számbavett nép, hogy milyen nemzetiséPáris, január 3. Tunisz zászlódiszben várta Daladier miniszterelnököt, aki a hétfői korzikai látogatása után a „Foch" páncéloscirkáló fedélzetén kedden délelőtt érkezett a bizertai kikötőbe. A francia miniszterelnök a csapatni; tisztelgő sorfala között lépett partra. A bizertai erődök megtekintése után Daladier Bartióba, a bej palotájába érkezett, ahol a bej a tábornoki kar és miniszterei társaságában ünnepélyesen fogadta a francia miniszterelnököt. Daladier a trónteremben beszédet mondott. Kiemelte, hogy napról-napra erősebbek azok a szálak, amelyek Tuniszt cs Franciaországot egymással elválaszthatatlanul összekötik. A bej hangoztatta válaszában, hogv Franciaország joggal számíthat Tunisz népének hálájára azért a munkáért, amelyet itt véglett. Tunisz népének valamennyi rétege maga is közreműködött a szellemi és anyagi fejlődés e müvében és mindig hálával és ragaszkodással viseltetik Franciaország iránt. A minisztei elnök délután ünnepélyesen bevonult Tunisz városába, ahol a francia és muzulmán lakosság nagy ünnepléssel fogadta. A miniszterelnök mindenekelőtt a Névtelen Hős síremlékét kereste fel, ahol koszorút helyezett el, majd a főkormányzóság épületébe ment. Daladier tiszteletére rendezett ebéden mondott beszédében ezeket mondotta: XV. évfolyam 3. szám g ü n e k tüntetik fel az összeírok, ezért biz•ták n nacionalista poltika zászlótartóira és fogyverhordozóira az összeírtak nemzetiségi viszonyainak meghatározását. Az utódállamok kormányai találták ki a névvegyelemzést, addig fúrták, faragták, esztetgályozták, sós kútba tették, onnan is kivették, kerék aki tették, onnan is kivették az iskolába iratkozó gyermekek nevét, amig a Kovácsokról, Tóthokról, Némethekről és Ilorváthokról kisütötték, hogy lehetnek horvátok, lehetnek németek, lehetnek szlovákok, de semmiesetre sem magyarok. De eddig ez a legnagyobb nyilvánosság előtt történt, fel lehetett ellene szólalni, lehetett ellene tiltakozni cs harcolni is, de most a megszámláltok azt sem tudják, hogy a névhamisitó tanfolyam kitüntetéssel vizsgázott növendékei milyen nemzetiség kasztjába törik be a megszámláltak magyar, vagy nemet nemzetségét. A szlovák kormánynak ez az eljárása melyen sérti az etnikai elvet s a nemzetiségek jogait. Az államhatalmak kötelessége az, hogy e monumentális történelemhamisítás ellen megvédjék idegen impérium alatt élő hozzátartozóikat. — Tunisz városából kell elindulnia n barátság üzenetének, nemcsak azért, mert Tunisz ennek a birodalomnak erős alapját alkotja, hanem még inkább azért, mert Tunizia & mi országunk afrikai területének nagy határvidéke cs Tunisznak ebben a városában látjuk egész Észak-Afrikát, Agatirktől Gohezig 18 millió lakosával, földrajzi, politikai hasznát, tagozódottságának anyagi és erkölcsi erejével, kiapadhatatlan erőforrásaival. A miniszterelnök ezután emlékeztetett a birodalomhoz való hűségre és ennek megható megnyilvánulására, amelynek Tuniszban tanuja volt. Az ebéd után a Gambetta-sugáruton megszemlélte a helyőrség felvonulását. Daladier este egynegyed 6 órakor visszatért a Francia Házba, ahol fogadta a bonszülött és francia lakosság küldöttségét. Sen i k, a nagytanács tuniszi osztályának elnöke, az arab lakosság nevében kijelentette, hogy ragaszkodnak a pártfogó nemzethez. Szerdán Daladier a ghabesi erődítményeket tekinti meg, majd a déltuniszi, úgynevezett „tuniszi Maginot-vonalot". Daladier csütörtökön Algiron keresztül tér vissza Franciaországba. A korzikai látogatás A miniszterelnök ajaccioi és bastiai fogadtatásáról a lapok óriásbetüs cikkekben számolnak bc. Ajaccio, Bastia ós egész Korzika Raladiert lelkes fogadtatásban részesítette, — állapítják meg a lapok. A Figaro beszámol orról, hogy 2 vob korDaladier Tuniszban Látogatást tett a tuniszi bejnél és beszédei mondott a főkormányzó palotájában - Szerdán megnézi az afrikai Maginoí~vonalat