Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-03 / 2. szám

Kedd, 1939.1. 3. politikai napilap XV. évfolyam 2. szám. n Sárkány-mozgalom Az elmúlt esztendő decemberében egy uj mozgalom lépett a közélet porondjára. Szóvivői a Törzsökös Magyarok tömörülésének nevezik Sárkány cimen indított folyóiratukban hirdetik meg figyelemreméltó programjukat. A mozgalom kirobbanása logikus következménye a zsidókérdés rendezésének és a hungaristák mohó terjeszkedési vágyának. Pethő Sándor, a Magyar Nemzet kiváló közirója vetette fel egyik vezércikkében azt a gondolatot: „Magyar érdek-e, hogy többékevésbé asszimilált indigónak (zsidók) helyébe félig-meddig, vagy talán sehogyse aszszimilált más indigénák (árják) jöjjenek?" A gondolat azzal a konklúzióval zárul: „Magának a magyar fajnak semmi különösebb előnyét sem látnók a zsidókérdésnek egy olyan rendezésében, amely asszimilált zsidók helyett a nácizmusban disszimilált svábok részére készítené elő a 80:20-as arányszám revízióját." A Sárkány programcikke „Törzsökös, totális faivédelmet" cim alatt a következőket irja: „Hovatovább árjákból lett keresztény testvéreink hozzáfogtak, hogy bennünket is teljesen kiszorítsanak. És ez nem is látszott már számukra nehéz feladatnak, hiszen a társadalmi és gazdasági élet egyensúlyáról hozott törvény, amely a zsidóság egyenjogúságát nyirbálta meg, immár a zsidó egyensúlytól is megfosztotta mohó előretörésüket. A kisebbségbe szorult törzsökös magyarság egyre nehezebb helvzetben van. Mit kell fenni tehát a törzsökös magyar értelmiségért? Okos, de vasfegyelemmel szervezett kisebbség médiára helyes taktikával kell visszaszereznie azt a hatalmi és társadalmi birtokállományt, amelyet az idegen térhódítás tőle elragadott. Nem szabad agresszív és expanzív fajvédelnii programot felállítani, mert ebhez nincs elég ereje. A lehetőség szerint vissza kell vonulnia attól, hogy az expanziv áriafajvédelem szekerét vontassa, amelynek bakián a sváb kocsis hajt és amelyben neki csak a gebének a szerepe jut. E helyett meg kell szerveznie minden oldal felől a saját, totális és egyelőre védelmi állást elfoglaló törzsökös nemzeti küzdelmét: a totális és nemzeti fajvédclmct." A zászlóbontókra ezekután már csak az a feladat vár, hogy tisztába tegyék a programba burkolt Ankerschmidt-kérdést és őszinte baráti jobbot nyújtsanak a szentistváni állameszmét tisztelő, áthasniíulásra hajlamos német-magyar testvérek felé. Ez az uj fogalmazásban jelentkező faivédelem elismeri, hogy a tiszta faj fogalma fikció, mert nemcsak mi, magyarok, de Európa minden népe keveredett faj. De az is bizonyos, hogy az idegen származásúak is az idegen nevüek között vannak olyanok, akik családjuk évszázados múltja és a magyarsággal történt vérkeveredésük folytán teljességgel magyarokká váltak. Ám vannak olyanok is, akik magukban hordják idegen fajiságuk tudatát és fajiságuk szolgálatának készségét is. Figyelemreméltó a Törzsökös Magyarok azon megállapítása, hogy a törzsökös mag y a rs ágnak saját hazájában kisebbségi érzései vannak. A törzsökös magyarság saját lelke és belső ér- | zései szerint kívánja megállapítani á magyar élet berendezését. Nem ak^r technikai berendezésektől csillogó O s t r a u m, avagy Siedlungsgebiet lenni. A törzsökös magyarok mozgalma tehát a zsidókérdés elrendezésén tul a Hungarizmus megtévesztő cimcbe burkolt germán szellem terjeszkedésének akar gátat emelni. A magyar élet érzékenyebb lelki szeizmográfjai már jókor megérezték a hungaristák mozgolódásában jelentkező idegenséget. Ennek a „völkisch"-gondolatnak antitoxinját termelte ki a közhangulat a törzsökös magyarságnak megmozdulásában. Az egészséges szervezetnek reakciója ez a frázisok felhőiébe zavarodott torzkeresztesek kártékony Iélekrombolásával szemben. A hungarizmus gondolatát egy nagy asszimimiláns, Prohászka Ottokár fogalmazta meg klasszikusan szabatos értelmezésben az „Élet" cimü folyóirat egyik vezető cikkében. Abban nem volt agresszív fajmagyarkodás, de annál több felemelkedés n Szent István alkotta állameszme magasságába. A torzkereszteket faragó és torzelméleteket fuvolázó neo-hungarizmus ezt a szépséges, tartalmában mély értékeket bordó fogalmot deformálta és kompromittálta. Kiérzik belőle a Made in Germany eredet, avagy ami még értéktelenebbé teszi, annak majmolása. A Sárkány-mozgalom kétségtelenül a tengelyéből, valódi értelméből kizökkent hungarista mozgolódásnak reakciója. Ha elméletét még nem is tudta szabatosan kiépíteni, de már puszta jelentkezésében is figyelemreméltó. Ösztönök megnyilatkozása, mély érzéseket gerjesztő jelenség. Érdemes arra, hogy a nemzet sorsát kémlelő lelkek figyelemmel kisérjék fejlődését. Daladier látogatást tett Korzika szigetén és tovább indult Tuniszba X francia miniszterelnök utazása és az olasz aspirációk Páris, január 2. Daladier francia miniszterelnök újév napjan délben elindult tuniszi és korzikai útjára. Este 10 órakor Toulonba érkezett, háromnegyed órával később a „Foeh" páncélos cirkáló fedélzetén útnak indult Korzika felé. Hétfőn délelőtt kilenc órakor megérkezett Ajaccióba. A miniszterelnök ágyúdörgés és a lakosság lelkes tüntetése közben átszállt a „Foch" cirkálóról egy kis torpedónaszádra. A parton Korzika prefektusa és a korzikai parlament képviselő tagjai fogadták. A tömeg lelkesen ünnepelte Daladier miniszterelnököt, aki a polgármester üdvözlő szavaira beszédben válaszolt. — Amikor Franciaország üdvözletét hozom — mondotta —, nem . mulaszthatom- el, hogy meg ne álljak az Önök szigetén, amely természetes gócpontja az anyaországnak és összefűzi vele Önöket. Tudjuk, hogy megőrzik saját hagyományaikat, tudjuk, hogy különböző területek egyéni hagyományai csak erősítették Franciaország egységet. Bármilyen is eredetünk, mindenekelőtt franciákká váltunk, mert franciákká akartunk válni. Franciaországnak nincs szüksége arra, hogy erőszakos, fenyegető legyen, nincs szüksége árra, hogy engedien, Franciaország a szivekben és a lelkekben él. Franciaországnak arra van szüksége, hogy erős legyen és erős is. Ezt akartam mondani Önöknek, akik katonaés tengerésznép fiai. Ezután lelkes éljenzés közben felszállott a hadihajó fedélzetére, amely rövidesen elhagyta a kikötőt. A miniszterelnök hajója negyed 4 órakor érkezett Bastiába, ahol a lakosság lelkesedéssel fogadta, majd hat órakor Daladier hajóra szállt és tovább utazott Tunisz felé. X francia salfO A párisi sajtó politikai és erkölcs! szem-' pontból egyaránt nagy fontosságot tulajdonit Daladier utazásának. A lapok hangsúlyozzák, hogy az utazás szorosabbra fogja fonni a Franciaország és északafrikai tartómónyai között fennálló kapcsolatokat. Az Ordrc szerint Daladier északafrikai látogatása azt jelenti, hogy Franciaország minden körülmények között meg fogja védelmezni gyarmatbirodalmának területét. A Journal hangoztatja, hogy Franciaország hajlandó megegyezni Olaszországgal észszerű alapokon. Evégből azonban felesleges kísérletet tenni Franciaország megfélemlitésére. Más szeleket is láttunk már — Irja a lap. Felesleges dolog továbbá a megegyezés céljából nemzetközi értekezletet hívni össze. Á két ország között szilárd és gyümölcsöző megegyezés jöhet létre francia-olasz közvetlen tárgyalások során. Az Excelsior felveti a kérdést, hogy Olaszország voltaképen mit kiván Franciaországtól. A lop szerint nem valószínű, hogy olasz részről akár Tuniyz, akár Korzika, akár Dzsibuti bekebelezésére gondolnának. Valószínűbb, hogy Olaszország Tuniszban francia---1 olasz közös kormánvz.atot óhajt létrehozni, még pedig olyan módon, hogy a tuniszi olasz alattvalók ügyeit egy olasz prokonzul, vagy* ! legátus irámátsa. a francia kormányzatié] tel| jesen függetlenül. i