Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-26 / 21. szám

7 tartja, hogy a légvédelmi gyakorlatok és a légi támadások esetéri is a lelkészeknek ugyanaz a mozgási szabadság biztosíttassák, mint az orvosoknak. Mint a régi képviselő­ház egy tagja, kegyelettel adózik azoknak a légi magyar képviselőknek, akik annakidején annyit küzdöttek és harcoltak o magyar ve­zényleti nyelvért és a hadsereg magyar zász­laiért és akik nem érhették meg, hogy azt törvény biztosítsa. a Húz ezután a honvédelmi javaslatot ál­talánosságban elfogadta. Az interpellációk Ezután megkezdték az interpellációk tár­gyalását. •D r ó z d y Győző az első interpelláló a ma­gyarországi cigánykérdés ügyében. Törté­nelmi visszapillantást vet a cigányok szár­mazására. Indiából indultak el. A nyelvük árja nyelv, a fajuk tiszta árja. És mivel ők keveredtek talán a legkevésbé, tehát a ci­gányok a legtisztább árják. Elmondin azután, hogy a cigányságnak Ázsiából Európa felé áramló első csapatai igen arisztokratikusak voltak, magukat herce­geknek, grófoknak, sőt királyoknak tartották. A jómodoru, vagyonos embereket előbb iól fogadták, azután elkezdődött a cigányülclö­zes. Európa egyetlen országában sem akar­ták őket befogadni, golyóval, akasztófnvnl irtották őket és Magyarországon is sokat ki­végeztek közülük. Mária Terézia egyerresen elrendelte, hogy minden cigány anyától el kell venni a gyermeket, a cigányoknak nő­sülni sem szabad. — Megbízhatónak látszó becslés szerint a cigányok száma Csonkamagyarországon 150 —150.000 között lehet. Nem akar ezeknek külön népcsoportot létesíteni, nem követel cigány államtitkárt, nem akarja hogy mint képviselők heiöjjenek a Házba Magyari és Kóczé. A cigány igenis ne legyen külön népcsoport, hanem maradjon a magyar tár­sadalom egy létege. A cigányságnak az a része, amely nem muzsikál, vagy nem foglal­kozik más 'tisztességes munkával, elvisel­hetetlen élősdi réteg a magyar parasztság között. A vasdiktátor R a j n i s s Ferenc interpellációja követ­kezett: „a Rimamurányi-Salgótarjáni Vasmű Rt. ügyével kapcsolatos gazdasági visszaélé­sek tárgyában". — Biró Pál volt n vasdiktátor — mondotta —, ő képviselte a magvar termelést a nem­zetközi vaskartellben. 14 millió pengő bruttó bevételről tettek tanúságot azok a mérlegek, amelyek alapján eligazodni nem lehet. Ha­talmas osztályokkal biró vállalatnál egyedül egy ember nem követhet el valutasibolást. Egyedül Biró Pált, akinek elegendő időt ad­tak a szökésre, nem lehet egymagában fele­lőssé tenni. Kijelentette ezután, Kogy a kartellek a vámpolitika következtében szereztek vagyo­nokat, azért ezekben a kérdésekben nem le­het a tiszta magántulajdon álláspontjára he­lyezkedni. Erélveskezü kormánybiztos {ki­küldését kéri a Rimamurányi élére, hogy a felelősség kérdését megállapíthassák. Tudni akarjuk, mi van a noteszben, tessék beszélni a noteszről. Lehetetlen, hogy a tárgyalásokat ugy vezessék, hogy ami kényelmetlen és kel­lemetlen, azt félreteszik és amit le lehet tárgyalni, azt előadják. — Ha meglesz a zsidótörvény — mondotta végül — és vele egyidejűleg nem lesz meg a ' gazdasági élet felülvizsgálása, akkor a zsi­dótörvény azért fogja az országot tönkre tenni, mert nem tettük meg egyidőben azo­kat a megelőző intézkedéseket, amelyek nél­DÉTMA GYÁR ORSZÁG kül a zsidótörvény végrehajtása csakugyan romlásba döntheti az országot. Német isko!a Horváth Zoltán interpellációja követ­kezett ezután a pilisborosjenői elemi népis­kolában bevezetett német tanítási nyelv tár­gyában. — Értesültem róla — mondotta —, Kogy most már nemcsak a pilisborosjenői elemi is­kolában, hanem egyéb németajkú községek­ben is, minden tiltakozás ellenére, németre változtatták a tanítási nyelvet. Nem tudom megérteni, miért és kinek a a kedvéért tör­ténik, hogy az apró gyerekeket, akik szintén magyarok akarnak lenni, rákényszerítik, hogy németül tanuljanak. — Hogyan lehetséges, Kogy valaki, aki nemzetgyalázósért bűnösnek mondatott ki, olyan jogokat követeljen, amelyek beleüt­köznek az állam szuverenitásába. Miért te­szik ezt? Mi ennek az inditó oka? A magyar embernek kell, hogy a lelkét elszomoritsák ezek a dolgok. Kérte a kultuszminisztert, hogy állitsa visz­sza ezekben a falvakban a magyar iskolát. Legyen minden sváb faluban, ha kívánják, német iskola, de legyen magyar iskola is. Bizzúk a lakosokra, melyik szülő melyik is­kolába akarja íratni gyermekét. De nem le­het község a magyar állam területén, ahol csak német iskola van. A minisztertől várja a megnyugtatást és azt, hogy a magukat ve­zéreknek feltornászó urakat hessegesse el, ha pedig olyan német akad, aki nem vállal velünk itt közösséget, az vándoroljon ki n szomszéd hatalmas, nyolcvanmilliós biroda­lomba. Egv sváb község Baross Endre „több fővároskörnyéki sváb község kérelme a magyar nyelv töké­letes elsajátítása tárgyában" interpellált. A fővároskörnyéki sváb nép olyan fejlődési fo­lyamaton megy át — mondotta —, amelyet feltétlenül nekünk kell irányitanunk. Felolvasta Solymár község kérvényét, ame­lyet ötszázan irtak alá. Solymár község eb­ben a kérvényben azt panaszolja, hogy kény­szeritik a gyermekeket, hogy németül ta­nuljanak. „Mi nem akarunk németül tanulni, hiszen úgyis tudunk, hanem magyarul aka­runk tanulni, mert ha magyarul nem tanu­lunk, elpusztulunk a főváros szomszédságá­ban." Nekünk nemcsak a jó magyar kenyér kell, hanem szükségünk van a magyar nyelv­re is. Ne hallgassanak azokra, akik a német falvakat járják, mert azok nem a mi em­bereink, hanem bérencek, akik maguk mon­dották. bogy ez a kenyerük." — Ez a sváb nép látja — mondta ezután —, hogy a magyar nyelv tudásában lemarad és ezért zavar állt be a községekben, amit reparálni kell. A különleges lelkialkat vonja magával, hogy a budapestkörnyéki svábság semmiféle népközösségi gondolatba nem tud belehelyezkedni. — Ezt nyomatékosan le kell szögeznem a kormányzat és a hiányosan informált berlini kormány felé is. Amennyiben a berlini kor­mány érdeklődik ezeknek a sváboknaka sor­sa iránt, meg fogja találni a módot, Kogy a magyar kormánnyal együtt tegye azt meg Legutóbb egy német népművelési tisztviselő ezt mondotta: — Nein Verdimnél van a német temető, hanem Magyarországon. (Hallatlan! — kiált­ják a képviselők.) — Vigyázzunk, Kogy ne németesitsük el öz óvodát is. — Basch ur azt akariai — kiáltiák. A kultuszminiszter válasza Csütörtök, TQ3Q. január 26. egészen németajkú iskolát kivannak gyerme­keik számára. De meggyőződésem és tapasz­talatom, hogy vannak — és pedig nagyobb számban —, akik magyar iskolát kívánnak és nem kivannak mást, minthogy gyermekeik a német irást-olvasást, a német nyelven való számolást sajátítsák el. Sokan vannak tehát, akik magyar nyelven és magyar szellemben kívánjak gyerekeiket neveltetni. A miniszter ezután arról beszélt, Kogy minden községben nem lehet felállítani mind a három iskolatípust már csak pénzügyi okok­ból sem. A helyzet ugy alakult, hogy 576 tanitó magyarul, 751 tanító vegyesen fog ta­nítani. A rendszer bevezetése miatt épí­tendő uj tantermek száma 80. Mindenesetre megszüntette azt, hogy a községekben ez ügyekben gyűlések legyenek. Beírások min­denütt az anyanyelv szerint történnek. — Nem fogom engedni sem a magyar ál­lam, sem a magyar kormányzati intézkedési jogának csorbítását. Vannak emberek, akiket mpg lehet győzni, de sokan vannak, akiket nem lehet meggyőzni, — mondotta végül a kultuszminiszter. Kivándorlás M e i z 1 e r Károlv interpellált ezután a miniszterelnökhöz a magvarországi zsidóság kivándorlása ügyében. Tiltakozott az ellen> hogv a kormánv nem tiltja meg a zsidóság vagyontárgyainak külföldre való kivitelét. Kérte a kormányt, hogy ismertesse azokat az elveket, amelvek alapján a kivándorlás történni fog. A figyelmet felhívta a külföldre szakadt magyarok visszatelepítésének fon­tosságára. \ Az interpellációt kiadták a miniszterelnök­nek. _ R u p e r t Rezső a miniszterelnökhöz Inté­zett interpellációt a Felvidék Corpus separa­tum jellegének megszüntetése sérelmeinek képviselőházi bizottság utján való megvizs­gálásáról. Nem tartja megokoltnak a Felvi­dék különálló helyzetét. Az utóbbi időbért panaszok érkeztek a Felvidékről is, de a csonka országban is panaszkodnak a Bata­üzemek miatt. Parlamenti bizottság kiküldé­sét tartja szükségesnek. Kérte, Kogy állítsák vissza az önkormányzatot a Felvidéken is. Az interpellációt kiadták a miniszterel­nöknek. Takács Ferenc sürgette a mezőgazdasági munkásság bérkérdésének rendezését. Teleki Mihály földmüvelésügyi miniszter közölte, hegy a mult évi 1.68 pengős átlagos nap­számbérrel szemben most 1.96 pengő a napszám­bér. Ez 16.7 százalékos emelkedést mutat. Megfe­lelő intézkedéseket kiván tenni a mezőgazdasági munkásság téli foglalkoztatására. A Bata-gyár T ó b 1 e r János a magyar cipőipar védelmei tárgyában interpellált az iparügyi miniszterhez. Esztergályos János a Bata-gyár magyar­országi letelepedése ellen tiltakozott. K u n d e r Antal iparügyi miniszter válaszá­ban kijelentette, hogy az érsekújvári cipőüzem 1932-ben alakult és a Bata-rendszer szerint ál­lítja elő a cipőket. A kisiparosság védelme cí­mén elhangzott felszólalás voltaképpen 700 mun­káscsalád megélhetését veszélyeztette. Azt mon­dották, hogy ez az üzem nem magyar. Magyaror­szágon sajnos, több üzem van, amely nem magyar tulajdon. Gondoskodás történik, hogy rövid idő alatt az üzem vezetése teljes mértékiben magyar kézbe kerüljön. Ha Bata-rendszerü cipőüzem akar működni Magyarországon, á kisiparosság szempontjainak teljes figyelembevételével adnak engedélyt. Jaross Andor felvidéki miniszter emlékez­tetett arra, hogy a mostani államfordulat lázas napjaiban az érsekújvári munkásság a legna­gyobb aggodalommal látta, hogy a Bata-gyár le akarja állítani az üzemet. Az érsekújvári nemzeti tanácson keresztül akkor mi készséggel tettük le­hetővé, hogy fennmaradjon az üzem. Gondosko­dás történt, hogy magyar érzelmű, gerinces em­ber álljon a vezetőség mellett ellenőrzőként. Peycr Károly a munkanélküliségről infer-, pellált. Kun der 'Antal iparügyi miniszter: "A" kor­mány munkaalkalmak teremtésével segit a mun­kásokon. Ha a számukat nézzük az ipari terme­lés különböző áüaiban, látjuk, hosy » foglalkoz­tatás nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. Az ülés háromnegyed 8 órakor ért véget. FRIT/ GERGELY műköszörűs, Mérei-u. 2. (Püspökbaxár) acéláruk. Fodrászcikkek Teleki Pál kultuszminiszter válaszolt az elhangzott két interpellációra. — Tapasztalatom és meggyőződésem — mondotta —, hogy vannak olyan németajkú állampolgárok és olvan községok, amelyek

Next

/
Oldalképek
Tartalom