Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-25 / 20. szám

9 D É [ M A C, y A R ORSZÁG TISZTÍTÁSSÁ RÜHA1T és FESTESSE RÜMA,T» <jclmelcsíü és vegyílsxllíóval. — Klfokásíalan munka. Olcsó árak. ROYBL' Mérev ucca 6 b. Telefon 30 67. megy és azt az á'litólagos értejüiését közli, hogy Franci,TOrs/ág bizonyos kö ülinények között Cariajeni f!o;tatámaszpontot és Alicanlc hadikikötőt is megszállja. /ö'ie, hogy Franciaország nem szándékozik közbelépni a spanyol iigybzn. Minorca és Spanyol-Marokkó London, január 24. Az angol sajtóban nagy figyelnie; keltettek azok a Pártiból érkező hirek, hogy Franciaország hadászati okokbö! meg akarja szd Ini Minorca szigetét és Spanyol-Marokká bizonyos határsáv ját arra az esetre, ha a nemzetiek vég'cgcs győzc'ms után az olasz önkénteseket nem vonnák vbs/a Spanyolországból. A La y Express párisi tudósítója még tovább Gamelin tábornok algíri és marokkói uija Pdri", január 24. Itteni po'itlkai körökben Gamelin \«jérkari főnök algíri és marokkói utazását ö szefüggésbe hozzák a nemzetközi helyzettel, amelye; mind a spanyol kérdés, mind az általános európai kerdé ck szempontjából nagyon aggasztónak ítélnek. Nincs részleges olasz mozgósítás Róma, január 24. A külföldi sajtó egyrészében olasz részleges mozgósításról beszélnek. A híresztelésekkel szemben illetékes olasz helyen kijelentik, hogy a szóban levő intézkedések egyáltalában nem mozgósítás jellegűek, csupán egyes idősebb évfolyamnak a szokásos kiképzési tanfolyamra való teljesen normális behívásáról van szó. Olasz részleges mozgósításról szóló hiresz'eHsek csupán célzutos ferdítések. fles viták a zsidófavasíot bizottsági tárgyalásán A tűzharcosok és hadirokkan'ak utódai - Rassay felszólalása, Jaross Andor válasza - Mecsér András javaslatai a fajgyalázásról Budapest, január 24. A képviselőház egyesitett bizottságai kedden délután Pcchy László clnökléscvel folytatták a zsidójuvaslat tárgyalását. A kormány részéről vitéz Imrédy Béla miniszterelnök, T a s rí a d i Nagy András, gróf Teleki Mihály és Jaross Andor miniszterek voltak jelen. Kertész Miklós .'Zfcrint az az operáció, amelyet a kormány a javaslattal végrehajtani készül, hatalmas tömeget érint és katasztrófával végződhet. Pinezlcs Isfván szerint a kérdést nem lehet érzelmi hurok megpenditésével elintézni. Ha a zsidóság elleni érzelemmel, gyűlölettel, vagy haraggal nyulunk a kérdéshez, könnyen tulmegyünk a szükséges mértéken, de ha a zsidóság javára egyes kivételekből indulunk ki és ezen az alapon az összességet ki akarjuk vonni a rendezés alól, nem tudjuk a második javaslattal sem nyugvópontra juttatni a kérdést. Szerinte nem áll az, hogy a javaslat a jogegyenlőség elvet áttöri. A zsidóság csökkenése az utóbbi években csak lélekszámban mutatkozik, a gazdasági téren azonban nagyobb az előretörése, mint korábban volt. A javaslat — mondotta — nem támadja meg annyira a zsidók életlehetőségét, hogy feltétlenül kivándorlásnak kellenet következnie, bár kivonatos volna, hogy igy legyen. — Ha a keresztény ifjúság át tudja képezni Magát gazdaságú pályákra, szerinte, miért nc tudnák a zsidók is átképezni magukat más foglalkozási ágakra. Kétségtelen, hogy ilyen nagy társadalmi reform nincs zökkenő nélkül, de ennek nem kell olyan nagynak fenni, hogy a nemzet ne birná el. Ennek azonban első feltétele, hogy a zsidóság olkalmazkcliék és ne tegyen semmi olvant, ami megbillenthetné az állam gazdasági egyensúlyát, ellenkező esetben a kormányzatnak elég erővel kell rendelkezni ahhoz, hogv minden visszaélést megakadálvozzon, még drákói intézkedésekkel is. Méltányosnak tartaná, ha n tűzharcosok, hadiözvegyek, árvák és hadirokkantak nagyobb figyelemben részesülnének és mentességet kannának azoknak a tűzharcosoknak és hadirokkantaknak ivadékai i«. akiket Magyarország területén soroztak be. Hassa*! liároln szólalt fel ezután. Hangsúlyozta, Kogy a javaslat gazdasági és külpolitikai szempontból is rendkívüli kihatású. A népcsoportok jellegével olyan intézkedést iktatott be, amely a közjogositványok terén a zsidóságot egyenesen másodrangú osztállyá alakitja és közjogi sérelmeket állit fel. A javaslat indokolása zavaros és megcáfolt elméleti alapon felállítja a faji elméletet és azt akarja bevinni a corpus jurisba. A második javaslat nem jogi vonatkozású, hanem politikai, 600 ezer állampolgár kiközösitését jelenti nyíltan a magyar nemzeti közösségből. Halálra ítélése ez számtalan embernek, a vér mithoszának törvénybeiktatása, amely szemben éli a kereszténység alapgondolatával. A vér, a félvér és a negyedvér törvénybeiktatása családi tragédiákat idéz fel. Gyermekeket állit szembe a szülőkkel. A kormány ugyanakkor, amikor az ország területén élő egyik nemzetiség disszimilációs törekvéseit elismeri és támogatja, 600 ezer olyan magyar állampolgárt, aki asszimilálódni akar, külön népcsoporttá akar minősíteni. — Jaross miniszter — folytatta egyik beszédében azt mondotta, hogy a két kezén meg tudja számolni azokat a zsidókat, akik a Felvidéken méltók voltak az elmúlt évek alatt arra, hogy asszimiláltaknak tekintsük őket. Egész sorát tudná elmondani olyan zsidóknak, akik a Felvidéki Magyar Pattban voltak. A javaslatot nem fogadja el azért sem, mert embertelen és halálra itél nagy rétegeket anélkül, hogy erre a nemzetnek szüksége volna. De nem fogadhatja el külpolitikai okokból sem, mert a nemzetet egy világgyűlölet! hullám közepébe sodorja. — Belső fogyasztásunk és kivitelünk oszszeszugorodása máris katasztrofálisan jelentkezik — mondotta. Nem fogadhatja el a javaslatnak azt a rendelkezését sem, amely a Felvidéknek kivételeket kiván felállítani. Nem játulhat hozzá ahhoz sem, hogy bármilyen tiszteletreméltó indokok alapján a javaslat rendelkezései alól egyesekre kivételt állapítsanak meg. Jaross Andor tárcanélküli miniszter szólalt fel ezután személyes kérdésben. Rassay Károly — mondotta —, olyan vágányon kísérletezett, ami holt vágány a felvidékiekkel szemben. Amig ugyanis a trianoni területen a zsidókérdés a zsidóságnak gazdasági, pénzügyi és szellemi életben történt térfoglalása alapján ítélhető meg, a visszacsatolt területen husz év tapasztalatai alapján lehet lemérni azt, Kogy milyen métékben vállalta a magyar nemzette! való közösséget olyan viszonyok között, amikor ez áldozatokat jelentett. — Nem volt és nem lesz antiszemita i folytatta —, mert semilyen kérdést sem Hajlandó érzelmi, vagy indulati alapról kiindulva megítélni. Tárgyi alapon itéli meg felszólalásaiban a zsidóság problémáját is. A felvidéki magyarság igyekezett a zsidóságot is a magyar nemzeti közösség keretében tartani, a zsidók azonban a muló évek arányéban igyekeztek a látszólag sülyedő hajóról menekülni — mondotta. Az évtizedenként tartott népszámlálás grafikonjai tökéletesen kimutatták, hogy egyre fogyott azoknak a zsidóknak a száma, akik a magyar nemzetközösséggel azonosságot mertek vállalni. 1030-ban, a Szlovákiában élő 134 ezei zsidó közül csak 9600 vallotta magát magyarnak. Az úgynevezett Ruszinszkóban pedig 101 ezer zsidó közül 5600. A zsidóság fokozatosan elfordult a magyarságtól — folytatta —, erre nagyon jellemző a turócszentmáitoni ügyvédi kamara lajstroma, amelyből megállapítható, hogy a magyar társadalommal külsőleg közösséget tartó zsidó ügyvédek legnagyobb része csehszlováknak, vagy zsidónak vallotta magát. Sajnálattal kellett megállapítani, hogy a zsidóság menekülni igyekezett a bárkáról, mert akkor nem képzelte, hogy ilyen hamar jön München és másként fordul a világ sora. — Rassay Károly megnyilatkozásaiban ugyanolyan felelőtlen — mondotta ezután Jaross —, mint az „Esti Kurír" felelőtlenül ír. Tegnap például azt irta a lap, hogy a felvidéki minisztérium épületében Ferenc József képét letakartatták. A cikk nyomán megjelent a minisztérium épületében gróf Károlyi Gyula és izgatottságában, amikor az előcsarnokba lépett, letépte a papirost, igy leleplezte az „Esti Kurir"-t, mert a papir aló! nem Ferenc József képe tünt elő, haneirt egy német nyelvű felirat, amely az épület felépítését örökítette meg I. Ferenc József korából. A magyar politikai és parlamenti életnek azt kívánja, hogy sokkal több felelősség* gel gondolkozzunk és cselekedjünk. Rassay személyes kérdésben válaszolt* maid Mecsér András utalt Rassay Károlynak egy 1920-as Eesze- : dére, aztán igy folytatta: a javaslattal nem jogi és nem szociologiai, hanem eugenikai szempontból kiván foglalkozni, rideg tudományos alapon. A javaslatnak az irányzatai — mondotta —, hogy gyökeresen szakit az asszimilációval és rátér a disszimilációro, az egyedül helyes ut, amely az ezeréves magyar hagyományok egyenes, töretlen útja A javaslat nagyon helyesen írja körül a zsidóság; fogalmát. •— Tisztázandó az az ütközési felület volna, amelyen a magyar és zsidóvérüség találkozik. Tehát a félvérek kérdése. Az ideggyógyászat statisztikája szerint az ilyenek körülbelül tízszeresen vannak képviselve az idegszanatóriumokban, ami azt jelenti, hogy a természet törvényeivel ellenkező jelentőséggel állunk szemben. Állítja, hogy aki hisz es megkeresztelkedik, az keresztény, de a ma divatos erős kikei esztelkedés kifejezetten konjunkturális dolog. A javaslat helyes alapon indul el, amikor a félvéreket a zsidókhoz sorolja. A helyes megoldás az volna, ha a törvény határozottan megtiltaná a vegyesházasságokat és szükségesnek tartaná törvényben kimondani a faigvalázás büntetését is — mondotta. Felszólalását azzal fejezte be, hogy a javaslatot mint az első igazán komoly es ut< törő fajvédelmi javaslatot, elfogadjaRupert RezsS arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza fi I javaslatot. Az együttes bizottság csütörtökön délutáni 1 folytatja a javaslat vitáiét.