Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-20 / 16. szám

DÉf MAGYARORSZÁG 1 — Péntek, 1939. fanuár 20. MESTERVIZSGA A CIPÖKÉSZITÉS MŰVÉSZETÉBŐL Tizennyolcan végezték el sikerrel a cipészipari tanfolyamot—Szombaton: kiállítás és a mesterlevelek ünnepies kiosztása (A Déiuiagyarovszúg munkatársától). Ilalk, ütemes kopácsoiús, reszelés és bőrsurlódús hangkeveréke szűrődik ki az iparostanonciskola méiyföidszinti helyiségének nyilolt ablakán. A tágas cscrkészjelvényekkel feldíszített terepiben cipészmcsleri vizsgázlatás folyik. Tizennyolc férfi görnyed a kaptafa fölé, tizennyolc pár ..remekmunka" készül gondosan, nagy körültekintéssel, mint ahogyan újdonsült mesterekhez illik. A mesterjelöltek közül tizenöten elvégezték a szombaton, 21-én este kiállítással egybekötött diszvizsga keretében lezáruló cipésztanfolyamot, amelyet az iparügyi minisztérium engedélyével rendezetf meg Antal Dénes, a tanonciskola igazgatója. A tanfolyam nagyvonalú célt szolgált, ozt a törekvést, h"gy a kézműipar felvehesse a versenyt a a gyáriparral, hogy szinte művészi nivóra emeljék a eipökészitést, a kisipar egyik legfontosabb ágát. Ilárom hónapon keresztül készültek a cipészIparosok vizsgájukra. Művészi tervek, sziucs, ízlésesen összeállított cipöminták és a cipésziparban bármikor előfordulható szahásminták egész tömege, az uj ismeretek valóságos kincsesháza jelenti a tanfolyam nagyszerű eredményét és az a komoly igyekezet, ahogyan „reoipktrunkájukat" a vizsgáztató bizottság szemeláttára — reipekhc készítik . . . A cipésztnnfolyam szakoklatója: DéteriDorbás Béla vezet he a mestervizsga titkaiba. Mindenekelőtt megmutatja az iparügyi minisztérium állal adományozott modern gépeket, amelyek megkönnyítik és megrövidítik a cipészek munkáját. Van itt börvékonyitógép, tűzőgép, mintátógép, talpprés s a modern cipőipar legújabb technikai segitőcszközeihek egész sorát megtaláljuk. A tanfolyam résztvevői elsajátítottak valamennyi gép keze,lését, de ismerik az ortopédcipészct mesterfogásait is, a gipsz-lábfcjkészitéstől kezdve, a kaptafa-igazitáson keresztül az Orvosi rendelet után készülő betétes és emelttalpú cipők hibátlan elkészítéséig. A CJPÖKÉSaiTÉS MŰVÉSZETE Zöldkötényes fiatalember hajol a kaptafa föllé és vigyázva, óvatosan reszeli, igazítja. Amott kész sevrócipőt tisztítanak, fényesítenek, amig csalódásig hasonlít a csillogó lakkhoz. Annyi fortélya, újszerű fogása van ma a cipőiparnak, hogy szinte művészi munkának számit egy-egy finom, könnyű, ragasztott-talpu női tánccipő elkészítése, vagy valamely beteg lábra illő, magaHtot t lábbeli pár különbözőségének eltüntetése. — A eipészmestevséget itt valósággal művészetté fejlesztik! — mondja Antal Dénes igazgató és utal a cipőtisztítás művészetére, valamint a többi cipészeti mesterfogásra. A tanfolyamon természetcsen elméleti oktatást 1s nyertek', elsősorban a cipésziparral kapcsolatos törvényekbe való betekintést, azután mesterségbeli elméleti oktatást és egyéb fontos tudnivalók elsajátítását. Tgy például minden vizsgázónak készítenie kellett bemutatandó mestermunkájához egy pontos költségvetést, ezenkívül szabályszerűen kiállított számlát is. KEZDŐDIK A VIZSGA A vizsgázók reggel átestek a rgjzbeli részen, bemutatták különböző cipőmintáikat, tervezéseiket és elméleti szaktudásukat. Azután a gyakorlati vizsga következett, a mestermunkák befejezése, az utolsó simítások a talpon és a felsörészen. Végül déli 12 órakor összeült a vizsgáztató-bizottság, hogy az ipartörvény és a különféle hatósági tudnivalók körül szerzett tudásukból is kikérdezgesse a szurkoló legényeket . » . A vizsgáztató bizottság asztalánál a kővetkezők foglaltak helyet: elnök: Vénig Gyula, tagok: Szögi Zoltán, Cselik János, 'az iparkamara képviseletében C s e r z y Mihály dr ügyvezető-titkár, ezenkívül Antal Dénes ipariskolai igazgató és Déteri-Borbás Béla, a tanfolyam szakoktatója. Cserzy Mihály dr. tekintélytartó komolysággal, de sok jóakarattal vezeti a vizsgát. Kérdések hangzanak el: — Hány tanoncot szerződtethet a cipésziparos? Hogyan és hol történik a szerződtetés, a felszabadítás? Vagy: — Mennyi ideig kell segédnek lenni ahhoz, hogy veleki mestervizsgára mehessen? Megtudjuk, hogy mikor lehet a legfiatalabb korban tanoncot szerződtetni, milyen iskolai végzettséggel, mennyi időre s mi a következménye annak, ha nem sikerül a tanoncvizsga, vagy a segéd mestervizsgája? Kiderül, hogy a magasabb iskolai végzettség arra való, hogy rövidebb ideig kell tanoncoskodni, viszont a cipészipar a nehezebben elsajátítható iparágak közé tartozik és igy legkevesebb 3 év alatt lehet a tanoncból segéd. Cserzy Mihály dr. és a bizottság más tagjai is kérdéseket adnak fel és a vizsgázók komolyan, megfontoltan felelnek. Felelnek abból, ami számukra az életet, a megélhetést jelenti s valahogy ugy érezzük ml is, a csendes szemlélők, hogy az élet iskolájára készülnek. Népszerűtlen kérdés például az adó. Az egyik bizottsági tag meg is jegyzi, hogy soha sem elég alarsony az a bizonyos adókulcs . . . — Miről tudja niegállapitaui, hogy méltányosan vetették-e ki az adóját? — hangzik a kérdés. A válasz késik, amire több oldalról is súgnak a kifejezéseken tűnődő vizsgázónak. Végre a felelet igy hangzik: — Azt hiszem, igen . ., — Azt hiszi, hogy jól súgtak? — kérdi Cserzy dr. mosolyogva, általános derültség közepette. ÁRROMBOLÁS ÉS TISZTESSÉGTELEN VERSENY Komolyabb téma az árrombolás és a tisztességtelen verseny fogalmának és következménycinek megállapítása. Az árrombolás jelentőségét valamennyien tudják, mert kenyérbevág, csak a kifejezéseket keresik. Az egyik „mesterjelölt" igen pontosan és szabatosan fogalmazza meg a válaszát s a többiek feleletéből is kiderül, hogy a tanfolyam milyen sokat jelentett számukra. Az iparügyi minisztérium eléri célját: versenyképessé és művészivé teszi a kisipart, amely az ország társadalmának egyik elsőrendű fontosságú, éltető szerve. Két óra tájban vége a vizsgának. 'A bizottság tagjai meghozzák határozatukat: a tanfolyamot végzettek kivétel nélkül sikerrel tették le mestervizsgájukat és szombaton, 21-én «:iste, a kiállítás ünnepies keretében megkapják mesterlevelüket. önálló iparosokként lépnek ki a tanonciskola kapuján, ki a rohanó, tülekedő kenyérharcos, de független, szabad életbe , ., | Csányi Piroska. PÁRISI NAGY ARUHAZ RT. SZEGED, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK ÉLELMISZEREK Csokoládépor fél kg Cacaó fél kg Szakácsgyurraa tunkmassa fél kg Párisi csokoládé, 34 dkg-os, ceilofánba csomagolva Tejcsokoládé 10 dekás, 1 tábla Figaró blokk sajt fél kg Dobozos ömlesztett sajt, 1 doboz 6 drb Májpástétom 1 doboz Szardella paszta, 1 tubus Szardínia 1/6-os, 1 doboz Ringli 6 drb-os 2 doboz Pisztráng 1/5-ös 1 doboz Oroszhal 1 literes üvegben (üvegbetét —.20) Tea keksz 1 kg Mézes csók 10 deka Töltött tea sütemény 10 deka Vegyes tea sütemény 10 deka Likőr, vagy rum essencia 1' üveg (1 liter likőrhöz, vagy rumhoz)' Orange Peco toa, 6 deka Citrom 4 drb > 1.28 -.98 3 1 28 —88 i—.34 —.58 -.68 -.24 -.47 -.58 -98 -.88 ? 1.38 5 1.38 -.18 —.38 —.28 —.24 —98 —24 Véget ért a szentmihálytelki zöldmezögazdasági tanfolyam (A Délmagyarország munkatársától:) Szeged területén az ötödik zöldmezögazdasági tanfolyamot tartotta meg januán 8-tól mostanáig az Orszagos Zöldmező-Szövetség. A szentmihálytelki tanfolyamot maguk az érdekelt gazdák kérték és szervezték meg vitéa Horváth István gazdaköri elnök, ifj. Ábrahám K. Imre törvényhatósági bizottsági tag, Tuskó László igazgató-tanitó és T e n k Imro tanitó irányítása alatt. A tanfolyam előkészítésében nagy szerepe volt Garamvölgyi Béla, szegedi központi ügyvezető zöldmezőtitkárnak is. A tanfolyam befejezésének napján a résztvevők misére vonultak, amely után megkezdődött a vizsga. Az ünnepies záróvizsga a nemzeti Hiszekegy elmondásával kezdődött. Utána Obermayer Ernő kisérletügyi igazgató, szakosztályi elnölá mondott megnyitó beszédet, majd felkérésére Takács János föerdőtanácsos, miniszteri kiküldött, mint vizsgabiztos engedélyt adott a vizsga megkezdésére. Rigler József kisérletügyi adjunktus, tanfolyamvczető-előadó, S o m o r j a i Ferenő dr. kisérletügyi föadjunktus, zilahi Kiss Tibor gazdasági főfelügyelő és Szanyi István királyi fövegyész egymásután adták fel a kérdéseket a tanfolyam hallgatóinak. Nemcsak a vizsgálóbizottság. de a vendégek is örömmel hallották a szebbnél-szebb, szakszerű feleleteket, amelyek elhangzása után a miniszteri vizsgabiztos szólt a tanfolyamot végzett gazdákhoz. Ezután következett a bizonyitvánvok kiosztása, amelvek átvétele után az Alföldi Zöldmező-Szövetség nevében Obermayer Ernő szakosztályi elnök kézfogással zöldmezögazdákká fogadta a volt hallgatókat. X résztvevők nevében ifj. Ábrahám K. Imre zöldmezőgazda. törvényhatósági bizottsági tag a Szentmihálytelki Gazdasági Nénkör és a szentmihálytelki gazdák nevében pedig vitéz HorváiTi István gazdaköri elnök mondott köszönetet n tanfolyam megrendezéséért. Takó László igazgatőtonitó beszéde után a vizsga ünnepsége a Himnusz hangiaival ért véget. A tanfolvam elvégzéséről bizonvitványt kaptak a következő szentmihálvtelki gazdák: ifi. Ábrahám K. Imre. Berta T. Ferenc. Berta TI. Ferepe, Pataki József, Biczók Dezső, ifj.* Bozóki Antal, Csamanaó Tamás, Dobó Szilveszter. Farkas Imre, Farkas Lajos. ifj. Farkas Mihálv. Tombácz János, Kotoeán Ferenc, vitéz Lőrincz Imre. Márki József. Muskó József. Papp Tánns. id. Pap'dí István. Szekeres Tmre. vitéz Szabó Vince. Szekeres István. Börcsök Miklós. Szögi "Antal, Tanács István, aki egyben zöldmezö-seeédtttkárt megbízást is nvert. továbbá Varga Tmre. Varga Mihálv, Vecsernv^s Tamás. Krucbin Károly. Tomhácz Tstván. Karsai József. Ábrahám Ferenci, Horváth Adám. Muskó István. Kósző Mihálv, Kőszó István. Kasza Adám. Acs-Sánta .Tnzsef, AcsSánta Antal. Szekeres T.aios. Kéri János. Panfi .Tózspf Goda Tínos. N,Táv1 yiíbálv. Kote."án Ferenc. Horváth Péter. Szűcs András é$. Szekeres, József.