Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-19 / 15. szám

Csütörtök, 1939. január 19. DÉLMAGYARO R SZAG 5 Kétezer szegedi munkanélküli DOLGOZNI SZERETNE A Hatósági Munkaközvetítő Hivatal ujabb akciót indított a munkanélküliség enyhítésére (A Délmagyarország munkatársától). A Ha­tósági Munkaközvetítő Hivatal marstéri váróter­mében naponta száz és száz ember várja remény­kedve, türelmetlenül a kenyeretadó munkaalkal­mat. Legtöbben délfelé csalódottan távoznak, mert a munkaalkalom egyre ritkább. A téli inség­munka kereset olyan kevés, hogy abból családos­tól megélni lehetetlen, de ezek a szegény letört emberek jobban is szeretnének dolgozni, mint a köz terhére lenni . . . A Hatósági Munkaközvetítő Hivatal most ujabb akcióba kezdett, hogy a nyilvántartott munkanélküliek kétezres tömegét, vagy legalább egyrészét kenyérhez juttassa. Körlevelet küldtek szét minden, legalább husz alkalmazottat foglal­koztató vállalathoz és ebben kérik a válallalo­Vat, legyenek a hivatal segítségére a munkaalkal­mak feltárásában és az alkalmazottak elhelye­zésében. A körlevélből érdekes és beszédes számada­tok tűnnek ki. A hivatal ugyanis huszonkétéves fennállása óta — a .pontosan vezetett statiszti­kák szerint — közel negyedmillió munkaközvetí­tést végzett díjmentesen. A hivatalnak mód iában áll tisztviselőket, kereskedelmi és ipari alkalma­zottakat, segédmunkaerőket ajánlani és az állá­sok betöltésénél a kétévtizedes gyakorlatnak meg­felelően pontosan kiválasztja az igényelt tisztvi­selőt, vagy munkást. Azt mondanunk sem kell, hogy mindenegyes elhelyezett és kirótt inségadó egy-egy hányadát veszi le az adózó polgárság válláról, tehát nem­csak szociális és emberbaráti cselekedetet' végaz, aki a Hatósági Munkaközvetítő Hivatalt támo­gatja áldozatos munkásságában, hanem polgári kötelességét is végzi. A Hatósági Munkaközvetítő Hivatal a követ­kező nagyobb munkaalkalmakat tartja nyilván: ács 20, asztalos 60, bádogos 15, cipész, csizma­dia 77, géplakatos és gépszerelő 26, gépkezelő, fütö 13, kovács 29, kőműves 98, lakatos 45, nap­számos 1003, sütő 35, szabó 27, szállodai szak­munkás 30. szobafestő 55, útépítő és földmunkás [ 174, vincellér 10, zenész 21, magántisztviselő, köny- 1 velő, tervező 116, férfi és 92 nő, gép és gyorsíró 12 férfi és 24 nő, kereskedösegéd 54, elárusítónő 41, hajómunkás 14, kocsis 59, szolga és kifutó 72, házicseléd 100, takaritónő és mosónő 42. F " m oyógyfíasKötőí a Jeg­W1 % «• V tökéletesebb szabás­Jmm V sal uj moáelek szerint sneciáHsan készít iwiiMimiBiiiíiiiii»iwiiiiiiiMiaH Höfle fűzős Klauzál tér 3. Ddilheielcsbcn rendezi meg a varos az 1939. évi Szabadieri játékokat is A döntö szót ebben a kérdésben a közguüies mondta kl — iMiitiatkozIk a polgármester a knlfnszmlnlszttrinmban meg­tartott „szabadtéri" értekezletről (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország már szerdai számában jelen­tette, hogy Pálfy József dr polgármester Bu­dapestre utazott s ott a Szabadtéri Játékok, ügyében folytat tárgyalásokat. A polgármes­ter szerdán haza is érkezett budapesti útjáról és a következőket mondotta a Délmagyaror­szág munkatársa előtt: — A Szabadtéri Játékok ügyében kedden délelőtt a kultuszminisztériumban értekezlet volt Zsindely Ferenc dr. államtitkár elnök­lete alatt. Az értekezleten résztvettek még Haász Aladár dr. miniszteri osztálytanácsos, Jalsovszky miniszteri tanácsos, Bessenyey Zé­nó dr., a közmunkatanács elnöke, Márkus László, az Operaház igazgatója, Németh Antal dr., a Nemzeti Színház igazgatója. Az érte­kezlet főtárgya a szegedi és a margitszigeti já­tékok egveztetése volt. Megállapodtak abban, hogy a Margitszigeten a János vitéz, a Szent Margit legenda ia. a Cigánybáró és egy Shakes­peare-darab kerül műsorra, mig a szegedi Dóm-téren: Az ember tragédiája, Bizánc, Turandot, Ocskay brigadéros, esetleg a János vitéz szerepelne. — A szegedi Szabadtéri Játékokat julius 29. és augusztus 15. között rendezik és ezalatt az idő alatt a margitszigeti szinnadon szünetel a iáték. Ezt az értekezlet egyhangúlag elfo­gadta. — Az értekezleten indítvány hangzott el, hogy a kultuszminisztérium teremtsen ren­det a szabadtéri előadások túltengése körül. Az ország csaknem minden helyén szabadtéri előadásokat akarnak ma már rendezni adott­ság és felkészültség nélkül. Korlátazni kell a szabadtéri előadásókat Szegedre, Pécsre és a Margitszigetre. Az értekezlet ezt az indítványt egyhangúlag magáévá tette és ilyen értelem­I ben terjesztenek elő kérelmet a kultuszmi­niszterhez. Az értekezleten megállapították a szegedi Szabadtéri Játékok sorrendjét is- Egyszer ke­rülne műsorra a Bizánc, kétszer Az ember tragédiája, háromszor az Ocskay brigadéros és háromszor a Turandot. A játékok julius 29-én, szombaton kezdődnének, vasárnap len­ne a második előadás, majd augusztus 5, 6, 12, 13 és 15. lennének a további előadási na­pok. Közben lehetőleg a hónap első hetében a két hiányzó előadást is beillesztenék. — Pécsett julius első felében játszák a Missa Sollemnist egymásután ötször. Az értekezleten általában az volt a vélemény, hogy Szeged­nek nem szabad abba hagynia a játékokat. Különösen Márkus László, az Operaház igaz­gatója hangsúlyozta, hogy egy-két év ered­ménvéből nem lehet és nem szabnd következ­tetéseket levonni. Salzburg néldá'ára megem­lítette, hogv legalább ötévi átlag alapján lehet mérleget készíteni. A potgármester ezután elmondotta, hogy a maga részéről is indítvánnyal állt elő, amely uj korszakot jelentene. — Előterjesztettem — mondotta a polgármes­ter —, hogy a kultuszminiszter presztízse alatt az állami színházak igazgatói vegyék kezük­be a szabadtéri előadásokat és mind a há~ ro.m helyen centralizálva rendezzék meg. Ebben az esetben racionálisabb és művészi tekintetben hatásosabb lenne a dolog. Egy­kézben összpontosított iránvitás alatt a pro­pagandát is könnyebben lehet csinálni. — Előterjesztésemet nagy figyelemmel hall­gatta meg az értekezlet — folytatta a polgár­mester — és általános helyesléssel találko­zott érvelésem is. Németh Antal dr. azonban ! kifejtette, hogy az idén már rövid az idő, I nem lehet a dolgokat kellően előkészíteni, de tanulmányozza a kérdést és a jövőévi játé­kok központosított megrendezésére megteszi az előterjesztését. Ez persze nem jelentené azt. hogy Szeged összetett kézzel nézné az állami színházak intézkedését, hanem az irányítás­ból is részt kérne magának. Németh Antal dr azonban Ígéretet tett arra nézve, hogy a mar­gitszigeti színpad és a szegedi Szabadiéri Já­tékok idei együttműködésének lehetőséget ta­nulmányozni fogja. — A dolgoknak azonban nem kívánok elé­bevágni — mondotta a polgármester —, be­terjesztem a dolgokat a közgyűléshez s ha­tározzanak ott a szegedi játékok sorsa felől. Annyi bizonyos, hogy a kontinuitást fel kell tartani. Mindenesetré az Idegenforgalmi Hi­vatal és a szegedi vendéglátó ipar segítségét is igénvbe kellene venni. Eddig szól a nolgármester nyilatkozata a? Idei Szabadtéri Játékokról. A nyilatkozatból kiderül, hogy Pálfy József dr. polgármester Budapesten már eldöntötte az idei Szabad'éri Játékok sorsát, hiszen a műsort is összeállí­tották. A közgyűlésnek rnosi már csak az a dolga, hogy támogatását adja ahhoz, liogv az idén a város ismét házikezelésben rendezze meg a Szabadtéri Játékokat. Ezt a város anya­gi és erkölcsi rangja is igy kívánja, mert a kontinuitás megszakadása egyértelmű lenne a játékok végleges megszűnésével. Hiszen már is elvesztettük a János vitéz-t, s ha igy tart tovább, itt marad az üres Dóm-tér • . . Pálfv József dr. polgármester eddigi intéz­kedéséből is nyilvánvaló tehát, hogv a város rendezze meg a Szabadtéri Játékokat. Igy he­lyes ez, hiszen más aiánlat nem is érkezett, a magánvállalkozás előtt ugylátszik rossz lii­rünk van. De mindenképpen hozzá kell már fogni a játékok megrendezésének előkcszilé­séhez, mert máris elkéstünk. Igaza van Né­meth Antal dr. igazgatónak, hogy változtatásról már késő beszélgetni. Minden permvi késede­lem deficitet ielent. Nem szabad tehát késle­kedni az előkészületekkel, mert a késleke­déssel egvenes arányban növekszik a deficit. Ebből pedig a városnak már épp elege van. Fokozódó érdeklődés nyilvánul meg a MEM szegedi zászlóbontása Fránt (A Délmagyarország munkatársától.) Vitéz Imecs György dr. főispán telefonbeszélgetést folytatolt a miniszterelnökség illetékes szer­vével, ahonnan azt a felvilágosítást kapta, hogy Rátz Jenő nyug. bonvédelmi miniszter betegségéből felépült és vasárnap délelőtt 11 órakor megjelenik a Magyar Élet Mozgalom szegedi zászlóbontó nagygyűlésén. A Magyar Élet Mozgalom vasárnapi nagy­gyűlése iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg. Röszkéről autóbusszal jönnek be Szeged­re, de jelentkeztek esanád- és csongrádme­gyei érdeklődők is. A zászlóbontó beszéd követitésére két me­gafont szerelnek fel; az egyiket az előcsar­nokban, a másikat pedig az utcán, hogy a nagy érdeklődést minden vonalon kielégítsék. A nagygyűlés után közebéd lesz vitéz Rátz Jenő nyug. miniszter tiszteletére. A közebéd helyét, valamint a további tudnivalókat leg­közelebb közöljük. Lapunk olvasóinak Pesten aMETROPOLE szálloda Rákóczi-ut 58. Kedvezményes szoba- és penzióárakat számit. Télikert-Kávéház-Söröző Jazz — Táns — Cigányzene

Next

/
Oldalképek
Tartalom