Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-17 / 13. szám

6 DELMAGYARORSZSG Kedd, 1959. január 17. Lélekemelő missziós diszünnepsénet rendeztek a szegedi iparosés kereskedöifjak (A Délmagyarország munkatársától). Bensőséges, meleg hangulatu dtszünnepséget rendezett a Szegedi Iparos- és Kereskedöifjak Mária Kongregációja. P. R e s c h Ferenc S. J. tiszteletére vasárnap délután. A missziós díszünnepség tulajdonképen hálatelt köszöntés volt a messze kínai földön küldetését végző P. Resch Ferenc jezsuita atya felé, aki öt esztendővel ezelőtt távozott cl Magyarországról, ahol a munkásifjak kongregációjának csaknem tlz esztendőn át prézese volt. 'A missziós ünnepség délután 4 órakor kezdődött meg, a Jezsuiták kongrcgációs termében, amely ez alkalommal szűknek bizonyult az érdeklődőik befogadására. Fábián Ferenc prefektus r.yilotla meg nz ünnepséget hatásos és gondolatokban gazdag ildvőzlöbcszédével, majd a jezsuita skolasztikusok nagyszerű énekkara zsoltárt énekelt. S k a b 1 a Ereö lelkes átérzéssel előadott szavalata után Adams „Ha én király volnék" cimü zenekari müvét a piarista gimnázium ügyesen betanított zenekara játszotta el K e r k a i József dr tanár vezényletével. P. Golodl Lajos S J. Ünnepi beszéde következett ezután. A jezsuita atya szines, i 'dkivül hatásos és lclkcsitő beszédében a missziós ünnepség céljáról emlékezett meg és kifejtette, hogy nem Jöttek el az ünnepségre azok, akik nem a lélek katonái. Akik összegyűltek, azokban viszont kigyúlt a missziós láng, lelkükben krisztusi tüzek égnek és melegítenek. Missziós munkára buzditotta a megjelenteket, hangsiilvozvn, hogy minden fohász, minden szenvedés, fájdalom és megaláztatás felajánlása, minden áldozat a missziós munka sikerét segitl elő. Ahány férges gyümölcs lehull a katolicizmus fájáról a rothadó Európában — mondotta az ünnepi előadó a misszió céljait vázolva —, annyi uj, hivő, igaz katolikus áramlik a négerek, kínaiak, pápuák, szigetlakók és a többi pogány földek lakói közül az egyházba. P. Gologl Lajos beszéde befejező részében példákat idézett a hallgatóság elé a misszió lélekmentő munkájának áldozatos segítéséről A vsufolt lerem közönsége lelkes tetszésnyilvánítással honorálta a nagyfelkészültségü előadást. 'Az ünnepség programján Kálmán Sándor szavalata következett, ak! „A misszionárius bonvágya" clnunel Rozmár S. J. nagyhatású költeményét adta elő mélységes átérzéssel. A kongregáció missziós szakosztályának vezetője ezúttal szerepelt utoljára nyilvánosság előtt, mext elhatározta, hogy belép a rendbe. Kálmán Sándort a közönség meghatott ünneplésben részesítene. A kongrcgációs énekkar szebbnél-szebb karácsonyi népénekekkel aratott őszinte tetszést. A magyaros motivumu, egyházi népénekek előadását a közönség kitörő tetszésnyilvánításokkal iutalmazta. Végül P. Nagy Töhötöm a munkásifjak kongregációjának prézese mondott nagyhatású záróbeszédet, amelyben kihangsúlyozta, hogy a .Hivatásszervezet" ebből a kongregációból fejlődött kl s nz lparosifjuság kongregációja képviseli azt nz expanzív erőt, amely a nemes célok eléréséhez segiti a katolikus ifjúságot. Kifejtette, hogy a missziós munkában is azért rejlik annyi erő, mert egyetemes, katolikus. Végül rátért arra, hogy minden mozgalom áldozalot kiván, annyi érték s annyi eredmény van egy mozgalomban, amennyi áldoz atot hoznak érte. Zárószavában P Nagy Töhötöm erre az áldozatra apellált, ami nem maradt hatás nélkül, mert a közönség lelkesen adakozott a missziós célokra. 'A hangulatos, szép ünnepség a pápai himnusz feléneklésével ért véget II megyéspiisaök megáldotta a rókusi iskolában felállított Jézus Szive-szobrot (A Délmagyarország munkatársától). Nagyszabású ünnepség színhelye volt vasárnap délután a rókusi elemi iskola. Délután fél öt órakor, ünnepi külsőségek kőzött áldotta meg az iskola folyosóján fölállított Jézus Szive szobrot Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök. Az ünnepség az iskola folyosóján kezdődött, ahol a rókusi papság fogadta a megyéspüspökőt s a növendékek elénekelték a „Jó atyánkért" kezdetű fohászt. A püspök ezután ünnepi beszéd keretében megáldotta a Jézus Szive-szobrot. A megyéspüspök beszédében utalt arra, hogy milyen elsőrendű fontossággal bir az ifjúság valláserkölcsi nevelése és örömének adott kifejezést afölött, hogy az iskola a szülőkkel karöltve ujabb alapot létpsit a valláserkölcsi nevelés szempontjából a szobor felállításával. A művészi módon restaurált Jézus Szive-szobor Schneider Vencel alsóvárosi ferencrendi házfőnök adománya. A szobor több, mint 200 éves és egyetlen darab fából faragta ki egy fercncrendl szerzetes. A szobor előtt lefolyt ünnepség S a p s z o n Ferenc gárdista-Imájával végződött, majd a pápai himnusz eléneklése után az ünnepség műsora folytatódott a tornacsarnokban. A szépen feldíszített tornacsarnok zsúfolásig megtelt közönséggel, amelynek első sorában a megyéspüspök és kísérete foglalt helyet. A szivgárdlsták megnyitóul elénekelték a gárdaindulót, majd Szabó János, a rókusi elemi iskola igazgatója mondoita el üdvözlő-beszédét. Az igazgató mindenekelőtt üdvözölte G l'i 11f e 1 d c r Gyula dr.-t s ezután rátért az ünnepség jelentőségére. Elmondotta, hogy minden modern Iskolában a testedző-csarnokok mellett lélekedző helyiségeket kell építeni. Ilyen lélekedző gyakorlatnak szánta az iskola azt, hogy a gyermekek reggelenként, tanítás előtt a Jézus Szive-szobor lábánál imádkozhatnak. — Zászlónkra csak egy jelszó van irva: „"Megállj, Jézus Szent Szive van velünk!" — mondotta az igazgató, majd azzal fejezte be szavait, hogy a gyermeklelket előkészítésére van szükség az uj honfoglalás szent célja érdekében, hogy a szentistváni ország határaival fejezhessük be az ui honfoglalást. A szivgárdista gyermekek nevében , Karai Ilonka köszöntötte a megyéspüspököt. Ezután kezdetét vette a sok fáradozással, lelkes betani, tással összeállított ünnepi előadás. Első számjént egy ötletes, kedves jelenet szerepelt K a p ronczay Emiiné tanitónő összeállításában A műsor kiemelkedő száma Hódolat a szivek királya előtt cimü verses élőkép volt, amelyben az iskola következő növendékei jeleskedtek: Bautnstark Zoltán, Bitó Margit, Ily írén, Leéb Ilona, Sebei Sarota, Zsombor Kálmán. Marinrs Ferenc. Boros-Gyevi János, Bérezi Mihály. Kelemen Imre, Hunyadi László, Heimbach Henrik. Bodó László, Löffler Éva, Rózsa Éva, Dudás Macdolna, Csanádi Anna, Csecse Erzsébet. Vörös Ilona, Vinczc Erzsébet, Kcrényi Klára, Hugász Ilona, Popov Mária, Alakra Mária, Németh Éva, Prágai Ilona és Kovács Jenő. Külön kiemelésre méltó a kis ördögh "Andi ás, aki ügyesen előadott monológ keretében piros selyemszivet nyújtott át Glattfelder Gyula dr. megyéspüspöknek. A püspök a gyermeksereg őszinte formában megnyilvánult, ragaszkodó szeretetét meghatottan fogadta. Valóban magas színvonalon álló, szép zenei teljesítmény volt ,,'A Szent Család szállást keres" cimü dramatizált ének előadása. A gyermekek olyan fejlett zenei érzékről, bátor előadókészségről tettek tanúságot, hogy a közönség nem fukarkodhatott a forró tetszésnyilvánításokkal. Az öt képből álló zeneköltemény s/erenlői a kővetkező növendékek voltak: Ráez Irén. Huszáros Gvőzö. Kéri János. Voltek Trén. Baunistark Zoltán, Kovács Jenő, Halász János, Vénusz János, Ménesi Ferenc, Dobra István, Ábrahám Sándor, Brendörfer Ferenc, Takács Ferenc, Aünási Ede, Botos László, Juhász Lajos, Latka István, Katona Aíária, Máriaföldy Erzsébet, Márton Emőke, Mák Ida, Tcmkó Aíária, Bcdnár Zsuzsa, Elekes Éva, Gaál Magda, Kocsi Rozália, Lakatos Erzsébet, Oroszlán Eszter, Praskó Júlia, Sárkány Erzsébet, Tóth Klára, Zimányi Ilona, Soltész Mária, Börcsök Mária, Majorossy Sarolta, Váry Rozália, Maróti Viktória, Seregi Gizella, Vata Irén, Szabó Erzsébet, Mészáros Anna, Fekecs Kornélia, Dobó Ilona, Tázléri Margit, Bezdán Rózsi, Sebe Emma, Katzmaier Etelka, Német Zita, Makra Aranka, Ábrahám István, Bodó Dezső, Bukva Vince, Dombovári József, Kolompár Lajos, Kural Sándor, Németh István, Szijjártó József, Tábori István, Tóth Lajos, Babarczi Ilona, Dáni Gizella, Kolompár Judit Afatuska Margit, Paolty Ilona, Süli Teréz, Szénást Klára, Almási Aíária, Csanádi Aíária, Dáni Erzsébet, Dáni Éva, Elekes Éva, Fazekas Anna, Karai Sándor, Aiaték János, Aíészáros István. A darabok betanításáért s az ünnepség előkészítéséért elsősorban Szabó János igazgatót illeti elismerés s rajta kivül P. Wacliter S. J. nz iskola szivgárdainak prézese, Almássy Ferenc tanitó és Dolch Anna tanitónő érdemel dicséretet. Az ünnepség a Himnusz cléncklésévcl ért véget —ooo—' n manyar tragikumról beszélt Muraközy Gyula a református sajtóvasárnapon (A Délmagynrorszdg munkatdrsdtó!.) A szegedi; református egyház a Ravasz László püspök szer-j kesztésében megje'enő Református Elet cimü lap-' pal krrö'.tve vasárnap tartotta műsoros délutánját a Tisza-szálloda nagytermében. A műsor kereté-' oen Mura';Ö:y Gyula, a magyar reformátusság neves hitszónoka, a Református Elet felelős szer-! kesztője tartott előadást. — A magyarság történetén fekete foná'ként hu-' zódik végig a tragikus vonás, — mondotta a szó-' nok. Tragikus hős az, aki nagyobb feladatra vállalkozik, mint amit el tud végezni. Az egész magyarság tragikus hős, mert mindig nagyobb, feladatok tornyosultak előtte, inint amelyeknek elvégzésre képes volt. Egy kerek pajzzsal ciklonokat' tartott fenn a magyarság, hogy ezalatt a lipcsei vá-1 sáron és a tiroli hegy-völgyeken békésen űzhessék hasznot hajtó foglalkozásukat az emberek. Esik3zök né'.kill kelleit történelmet csinálnia, a porba kelle t történelmet irnia a magyarságnak. — A magyarság tragikuma mögött meg kell látnunk a magyar kereszténység tragikumát —•' folytatta. A magyar kereszténységnek az volt a fel-; adata, hogy a nemzet lelkiismerete legyen a Bánkok, Csertondisok, Bibe.-achok országában. Meg kell mondanunk, hogy ez a kereszténység, amelynek kezében ott az Isten kardja, nem végezte el feladatát. A XIX. század végén rengeteg lángész vi'égitotta meg a magyar éjszakét, de hiányzott egy ra lásos lángész, aki lelket vitt volna a kapiia ista-materia'ista vi'ágrcnd béklyóiban vergődőI magyar szellemiségbe. Végül arról beszélt az előadó, hogy a tragikus hős helyett ki kell termelni a magyar életben az eposzi hőst, aki a tragikus hőssel ellentétben emberfölötti feladatok elvégzésére képes. Az eposzi hős mindig győz, mert láthatatlan erők segítik. Ezeknek a láthatatlan erőknek segítségével, az Isten és a Krisztus segítő erejével meg ke/l irnl a magyar tragédia helyett a nagy magyar eposzt. Az előadást sürün szakította félbe a nagyszámú hallgatóság tapsa, A műsor többi részét Hajdú Anna operaénekes-) nő és Bán Sándor zongoraművész szép számai i egészi:e.!ék ki. Ba'ió László szegedi lelkipásztor megnyitó-, Kiss Sándor budapesti lelkész záró-,' bsszédet tartott.