Délmagyarország, 1939. január (15. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-14 / 11. szám

Szombat, 1939.1.14. KERESZTEM POllTIKAI'UflPUAP XV. évfolyam 11. szám n szegedi zászlóbontás Nagy várakozással és feszült 'érdeklődéssel tekintünk a Magyar Élet Mozgalom szegedi zászlóbontása elé. Az uj értelmezésű régi programot vitéz Imrédy Béla miniszterelnök Budapesten Vízkereszt napján tartott nagygyűlésen szerényen, mozgalom keretébe foglalta ugyan, de az már most is kétségtelen, hogy ebből a mozgalomból egy uj politikai párt fog kijegecesedni. És ez nagyon természetes is, mert a parlamentarizmus a klasszikus angol értelmezésben és a politikai pártok küzdelmében, egyensúlyában találja meg a maga életformáját. A Nemzeti Egység Pártja azi elmúlt év novemberében nehéz belső küzdelmeken esett at. Az alkotmányosság féltése volt az a motívum, amely a politikai csoportok átrendeződésének folyamatát megindította. Rövidesen kiderült, liogy az alkotmányosságot féltő aggodalom alaptalan volt ég a kemény kritika félreismert látszatokra támaszkodott. Sikerült ezt a félreértést az alkotmány legmagasabb őrhelyéről tisztázni. A politikai élet egy értékes tanulsággal gazdagodott. Minden oldalról egyértelmű hangsúllyal lépett fel az a kívánság, hogv fi mai igen ködös, zavaros, csaknem minden oldulon kiélezett külpolitikai helyzetben a nemzeti közhangulat egységére a legnagyobb mértékben szükség van. 1032 óta meg volt a nemzeti közhangulat egysége. Az 1033. évi választás ennek legális formát is adott a Nemzeti Egység Pártjának hatalmas győzelmében. Országos választás még soha sem igazolt kormányprogramot olyan egyértelmű helyesléssel, mint ezt a nemzet Gömbös Gyula Nemzeti Kiáltványáról tette. A rohanó külpolitikai események és nem kis mértékben Gömbös Gyula halála is elterelték a nemzet figyelmét a belpolitikai problémáktól anélkül, hogy azok időszerűsége megkopott volna. A nagy nemzeti egység- impozánsan nyilatkozott meg, egy utolsót lobbant a müncheni egyezmény és a belvederei döntés idején, de a részleges határreviziót követő nyomasztó csend újra dinamikus rezgésbe hozta a kritikát a belső reformok sürgetésének vonalán. Nem lesz érdektelen megállapítani, hogy a kormány és kritikusai egyetértettek s ma is egyakaraton vannak a nemzeti egys é g szükségszerű kiépítésének gondolatában. Sőt, a reformok alapelvei tekintetében sincsen kormány és ellenzék között lényeges, áthidalhatatlan ellentét. Az eszmei egység a gyakorlatban mégis repedéseket szenvedett. Ennek a mipden oldalról sürgetett tényleges és gyakorlati értékű nemzeti egységnek ujiáteremtését célozza a Magyar Elet Mozgalom. Valóiában Gömbös Gyula programjának átértékeléséről van szó vitéz Imlédy Béla fogalmazásában. A budapesti zászlóbontás után Szeged, Debrecen, Pécs, Székesfehérvár, Miskolc fognak nyilatkozni • vasárnap u Magyar Élet Mozgalom kérdésében. Az országos érdeklődés, mint sorsdöntő ' állásfoglalások idején annyiszor, újra Szeged felé irányul. Nemcsak a város lélekszámmal mért rangja, hanem történelmi egyénisége is megérdemli ezt a közfigyelmet. Szeged, a nemzeti megújhodás bölcsői ingatója, konzervatív város a sző legnemesebb értelmében. Polgárai kifinomult érzékenységgel és meleg szívvel reagálnak minden reformtörekvésre, de ugyanakkor aggódó figyelemmel csiiggenek az állami és társadalmi rend kérdésein is. A szegedi szellem mindig örömmel munkálkodik közre minden olyan szervezkedésben, amely hivatva lesz megbonthatatlan egységbe foglalni az egész nemzetet. Örömteljes megnyugvással idézi a miniszterelnök szavait: „Amikor a reformokhoz nyulunk s ezeknek megoldását keressük, a magyar nemzet életszükségleteinek teszünk eleget és nem idegen mintákat követün k". Szegednek . szívügye a magyar élet. Azért olvad fel olyan lelkesedéssel a városi polgárok egységes rokonszenve a nemzeti egységben. Nem a kormány előtti opportunus behódolás jellemzi Szeged állásfoglalását, hanem a magyar élet integrálódásának meggyőződéses szolgálata. Ez teszi értékessé a szegedi zászlóbontás elvitathatatlan sikerét. Örömmel üdvözöljük a kormány követeként vitéz R á t z Jenőt, akiben elsősorban a katonát tiszteljük. Önérzettel és büszkeséggel gondolunk vissza a nemzeti hadse íeg első, szegedi toborzójára. A magyar életnek tartozéka a katonás szellem. Szeged polgársága megnyugvással köszönti a Magyar Élet zászlaját egy katona kezében. Befejeződtek a római megbeszélések Aíincs ujabb egyezmény, de a tárgyalások nyílt és széleskörű eszmecseréhez vezettek - Pénteken éjjelkor hivatalos jelentést adtak ki Mussolini és Chamberlain tanácskozásairól - 4 lehető leggyorsabban megkötik a kilátásba helyezett megegyezéseket a béke fentartása érdekében Róma, január 14. Chamberlain és lord Hulifa.x pénteken délelőtt hosszabb kihallgatáson jelent meg a pápánál. A pápai lakosztály több termén vonp.lt át Chamberlain, mig a titkos előszoba küszöbén fogadta a pápa udvarmestere és bevezette a magánkönyvtárba, ahol a pápa várta. Chamberlain- rövid beszélgetés után bemutatta őszentségének kíséretét, majd látogatást tett Pacelli biboros-államtitkárnál. A pápai kihallgatásról az Osservatore Roinano a következő hivatalos közleményt tette közzé: — A Szentatya nagyon szívélyesen fogadta Chamberlain miniszterelnököt és Halifax külügyminisztert, akiket Angija vatikáni követe kisért. A pápa szívélyes üdvözlő szavakat intézett hozzájuk és megköszönte látogatásukat. A Szentatya elsősorban az angol uralkodócsalád iránt érdeklődött és kifejezte jókívánságait irányában, valamint az angol birodalom boldogulására, ahol oly sok katolikus él. Az eszmecserén ezután a Szentszék és Anglia katolikusainak különböző kérdéseiről volt szó és elégtétellel állapitolták meg a jelenleg fennálló jó és szerencsés viszonyt. Az olasz-angol megbeszélések lényegi része véget ért. Pénteken délután még ujabb megbeszélések voltak, de ezeknek már csak kiegészítő jellege volt. Ami a francia-olasz kapcsolatokat illeti, senr egyik, sem másik fél nem terjesztett elő konkrét megoldási javaslatokat és Mussolini, valamint Chamberlain egyaránt az olasz, illetve angol álláspont ismertetésére szorítkozott. Chamberlain délután a Circus Maximus területén megtekintette a bányászkiállitást. A miniszterek hat óra után a Venezia-palotába hajtattak, ahol mintegy félóra hosszat tartózkodtak. Este 9 órakor az angol nagykövetség adott vacsorát tiszteletükre. Jelentés a tárgyalásokról Róma, január 13. Az angol-olasz tárgyalásokról pénteken éjjel háromnegyed 12 órakor a következő hivatalos közleményt adták ki: — Azokon a megbeszéléseken, amelyek az elmúlt napokban a Duce és a brit miniszterelnök között, a két külügyminiszter részvételével lefolytak, megvizsgálták a pillanat legfontosabb kérdéseit és a két birodalom közti kapcsolatokat. E megbeszélések n legnagyobb szivelyesség jegyében folytak le s nyilt, széleskörű eszmecseréhez vezettek. — Egyöntetűen kifejezésre jutott az a szándék, hogy a két ország között fennálló kapcsolatokat az április 16-i egyezmény baráti szellemében fejlesztik tovább. Megállapodás jött létre továbbá abban a tekintetben, hogy a lehető leggyorsabban megkötik azokat a megegyezéseket, amelyeket az említett egyezmény kilátásba helyez. — A megbeszéléseken ismételten Uitü "it Olaszországnak és Nagybritanniának rz az akarata, hogy olyan politikát folytasson, amely hathatósan a béke fenntartására irányul. Mint már eddig is, ezután is, ennek n politikának folytatására fognak irányulni a két kormány erőfeszítései. Az eredmény Róma, január 13. Római politikai körökben pénteken este M u s s o 1 i n i és C h a m «