Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

DÉL MAGYARORSZÁG Vgsarnap, 1058 efrcemHer Krómozás, nikkelezés Frischmannál Tartós, olcsó, ui? Báró Jóslka-utca 17 Telefon: 32-S4 nemzeti szellem egyik legnagyobb alkotása csak o rokonnépek hazafias költészetét ihlette. 1861-ben jelent meg Prágában egy cseh daloskönyv. Címe: Bluhol. Spolecensky spevnik cesky. (Szózat. Társadalmi cseh daloskönyv), öszszeállították Darák, P r e r h o f és V i 1 írnek. Ennek 58-60. lapjain mit olvasunk? Vlasteneckp (Nemzeti dal). Hazádhoz, cseh, légy hűségest Ez Isten törvénye ' Hazád — anyád, aki ápol S ölében eltakar. Hiába c széles földön Más hazát keresni: Itt kell élned, itt kell halnod. Örömben és bánatban. így megy tovább Vörösmarty Szózatának csaknem szószerinti fordításaként, a magyar hőstettek helyébe a cseh hőstetteket állítva; Árpád és Hunyadi neve helyébe a Szvatoplukét és Ottokárét iktatva. Ne higgyük azonban, hogy o költemény végén a magyar költő nevét olvassuk. Róla hallgat oz írós, sőt még n cseh szerzőről, illetőleg tolvajról is, aki nemzeti imánkat már 1861-ben egyszerűen kisajátította. Ámde az osztrák szomszéd sem akart elmaradni a cseh kultúrnép mögött. 1928-ban v Randolf Rungnldier bécsi tanártól Oesterreich cím alatt egy kis kötet jelent meg Berlinben. Könyvét a következőképen fejezi lac: „Wir schliesscn diese kur• ze Betrachtung Oesterreichs .:. mit don örophctischen ^X'orten Ulrich von H u t ten's, de edlen Vorkümpfers deutscher Einheit... I E« Kanti nieht seiu, duss so vifil Gcist l'nd Kraft nnd hcil'gcr Mut Hinwrlken soll, weil anf dem Land Eln schwcrcr Flueh riun ralit. Vocli kommeu nuiss und kumrnen wird Ein bcss'rcr Tag, am den Vicl hundcrltcusend 'Lippen. acb! t Mit heisser Inbrunst fleh'n" Első tekintetre nyilvánvaló, hogy nz Í488 ós 1523 közt 't*lt Hutten Ulrichnak tulajdonított vers nem egyéb, mint Vörösmarty Szózata 8. Ós O. versének az a kitűnő német fordítása, amely M olt ke Miksa tollából 18öl-ben jelent meg a V a s á r n a ]> i Újság már idézett mellékletén. • Amikor aitdn a Literatura szerkesztősége kérdést intézett Rungaldierhez, hogy honnan Vette az idézetet, n kitűnő tanúi azt felelte, hogy jegyzeteit elvesztette és így nincs módjában oz eredeti helyet közölni. íme így hatott Vörösmarty páratlan alkotása nemcsak északi rokonaink hazafias költészetére, hanem a szomszéd népekére is. E szimfonikus nagyének hullámrezgései nemcsak a svéd, finn és észt írókat termékenyítették meg, hanem csehek, tótok és osztrák németek js n magyar géniusztól kisajátított lelki kincsekkel lelkesítették honfitársaikat. A Szózat azonban mégis idebent töltöttel be igazi hivatását. Abban a hazában, melynek földjéhez pépéhez 'és hősies történelméhez fűződött. Fenséges multunk öntudatával várjuk tehát a „népek hnzájá"-tól a nagyvilágtól, hogy revízió alá veszi rólunk elhamarkodott Ítéletét és történelmi jogainkat méltányolva, érdemeink s/erint foir ítélni jövendőnK-iől. Szegedi és alföldi karácsonyi magyar népszokások Luca-széke — „Koríngyálás" a Megválté születési estéjén (A Délmagyarország munkatársától). Nyelvében él a nemzet. Mi magyarok különösen gazdagok vagyunk régi, érdekes és szép népszokásokban, csak talán az a hiba, bogy úgynevezett intellektuális társadalmunk ntm értékeli eléggé a folkloro költészetét . , , Ilyenkor karácsony táján az egyházi szertartásokkal összefüggő népszokások egész kincsesházát gyüjthctjük össze és köthetjük szines, illatos csokorba, mint az eleven fantáziájú, költői hajlamokkal megáldott magyar néplélek legszebb virágait. A karácsonyi és újévi magyar népszokások igensok érdekes, szegedkörnyéki példáját irja le nagyszerű szaktudással összeállítóit könyvében Ii á 1 i n t Sándor dr., az ujszegedi tanítóképző intézet fiatal tanárg. „Népünk ünnepei" a könyv ciine s cz év februárjában hagyta cl a sajtót Az adventi és karácsonyi ünnepkörről szóló fejezetét a hajnali misék köré fonódó néphittel és népszokásokkal nyitja meg. A h jjnali misék, az angyalok miséi adják meg a karácsony igazi hangulatát. A hivek a hajnali sötétségben várják a napfényt, a Messiást, mint bejdon a próféták. Alig veszik észre, ami pedig egyébként nehezükre esik, a korai felkelést, a hávat, a fagyot. A havat különben még a teiriplombamonés ideje előtt illik elseperni, ezért a korai munkáért sem zúgolódik senki. A hajnali misék összefüggésben állanak a völogényvárás kedves babonáival is. Az Alföldön ba rorotera harangoznak, cukrot, vagy mézet eszik a lány, hogy édes legyen a nyelve és minél előbb férjet édesgessen magához. Vagv a harang köteléből kis darabot szerez, azt hajfonó pántlikájába varrja, hogy farsangkor sok kérője legyen. szerelmi varázslat A szerelmi varázslat hathatós napjai: Szent András, Borbála, Luca, Tamás, Katalin színién az adventi időszakba esnek. András-napján egyes helyeken bizonyos diszkrétebb íérfiruhaiieniüt tesz a lány párnája alá. Igy megálmodja <l jövendőbelijét ... A Luca-szék babonája közismert Luca — azaz Szent Lucia — napjától számított 13 napon át minden nap dolgozni kel! a Luca-széken és karácsonykor, az éjféli misén az, aki a székre áll, meglátja a boszorkányokat. Ez egyes vidékeken odamódosult, hogy az a lány, aki a Luca-székre áll, meglátja jövendőbelijét, A szerelmi varázslat leghathatósabb időszaka cz év ulolsó cjlszukája. Szilveszter éjjelen forró ólmot formákba öntenek, hogy kiöntsék a jövendőbelijük monogramját, vagy a kilétére utaló figurákat. Igv például a lovasalak katonát je'ent; Koiapács; kovácshoz megy férjhez, ásó lehet földmunkás, de sirásó is. Vagy: kiáll a lány a kapuba és amikor misére harangoznak, élesen figyel. Amilyen nevet ball kiáltani, az lesz t jövendőbeli férje. Számtalan ilven és hasonló ismert népszokást sorolhatnánk fel, közöltük a sótalan kalácsot, amit Szilveszter éjszakáján süt és eszik a lány, hogy megálmodja, ki lesz a férje. Kevésbé ismerlek múr a betlehemes népszokások, ezekről ismét Bálint Sándor dr. könyvében találunk érdekes adatokatA betleljeinezés eredete az a szép szimbólum, hogv a gyenpekeV emlékeztetik a felnőtteket a Kisjézus születésére. Az elfáradt emberi szivek ilyenkor ráeszmélnek a karácsony tanulságára, a szeretet, emberiesség, a megszentelő szegénység misztériiimáj-a ... Az egyház idejekorán fűismerie a hit titkainak dramatlzálásúban reilő művészi és pedagógiai érté-keket. — A betlehemezés ma inkább gyermekek játéka, régebben fclnőltck áhítatos élménye volt, — irja Bálint dr., majd elmondja a betlehemes játékok történetét. Eredeti alakjában bábtáncollatás volt eleinte az oltárokon templomokban mutálták be- A templomból később kitiltották: 3 ekkor a nép karolta fel. Egyes vidékeken, igy a Dunúntulon és a Felsőtisza folyásánál még ma is találkozunk templomi betlehem-játékokkal. A bábok szerepét később élő személyek vették át, eleinte a papok alakították a szent misztériumok figuráit, azután a hivek vettek át. Érdekes, hogy kezdclbcn latinnyclvü misztériumok szerepellek a botlchemcs játékoknál és a ferences barátok érdeme, hogy áttértek a magyarnyelvű versekre, dalszövegekre. A ferences barátok mindenütt a nemzeti szellemet terjesztették s igy lett a Játékból igazi magyar népszokás A betlehemes júiék mai formájában már csak a pásztorok imádásira s némely helyen a Három Királyok hódolatára szorítkozik. A pásztorok szereplése arra vezethető vissza, hogy a magyarság főfoglalkozása a régi időkben pásztorkodás volt. dc nem lehetetlen, hogy régi pogány képzetek is társultak liozzá. Ilyen a pásztorok tánca és 9 láneosbot is, amellyel a sámánok, az ősma-' fi var vallási kultusz főpapjai a mcrevállapotot, vagy transzot idézték elő s amely a rontó szellemek elriasztására is szolgált. A kifordított ködmön és sapka is régi állatalakoskodások értclemvcszIeU maradványa. KARÁCSONYE8TJ XÉPSZOKÁSOK 'A karácsonyesli vacsora a léli napforduló pogány ünnepeinek ellensúlyozása. A vacsora ma is sokat megőrzött mágikus jellegéből. A kultusz majdnem hibátlanul megmaradt, de értelmezése már keresztény. Szegeden az ünnepi vacsora előtt szalmával szórják tele a szobát, hogy a Betlehemhez hasonlóbb legyen. Tele szakajtót is azért tesznek az asztal alá, hogy legyen az angyaloknak hová telepedniük, Szeged .Msótanván azért hozzák bc a takarmányt a szobába, liogv Jézus szamarának legyen mit ennie. Meri ahol nincs, oda a Kisjézus nem megy be . . . Szeged környékén ismert népszokás az ..angyali vigasság", másutt kánlálásnak, kóringyálásmlí hívják. Eredetileg bizonyára az éjféli mise előtti éneklésből állolt. Az ártatlan gyermekek hirdetik' ilyenkor az embereknek a Megváltó születését, mint haidan az angyalok hirdették a pásztoroknak. Karácsony estéjén pásztorok riasztják el » gonosz lelkeket országszerte. Az éjféli miséhez számos hiedelem fűződik. Az éjfél különben is kísérteties időszak, i szellemek ideje. Ilyenkor .1 Kisjézus, u Yjlág VUágosága elűzi a sötétség hatalmát ér. megváltja azokat, akik öt bizalommal várják. Az éjféli misére szokták a Luca-széket is elvinni, hogy ráállva meglássák a boszorkányokat. Ajánlatos szentelt krétával kört vonni í széli köré, hogy a boszorkányok ne árthassanak az illetőnek. Az éjféli misén — amig u pásztorkodás ínég virágjában voll. — a Kisjézus liszteletére dudáltak. A tápéi hivek ma is megkívánják", bogy -iz éjféli misén dudaszón) hangokat csaljanak ki az orgonából. A karácsonyt s a karácsony előtti magyal" népszokások híven tükrözik a nép vallásosságra hajló lelkének költői álmait, amolvek a katolikus cgvbá* Icffszekb üoncne. n megváltó szeretet szüU'tcse köré fonnak glóriát . . . (os. ji.y