Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-11 / 271. szám

Vasárnap, 1938. december II­dfl m a gyapop^áf, SZENVEDELYEK A Magyar Kultura irja: # „Ami alább következik, mélyen jellemző a magyar intelligencia eletére, de egyúttal rákfené­je is közéletünknek. Egyik katolikus cgycsüicii közlönyünk cikket közölt, amelyben a nemcsak lelkesedéséről, de alaposságáról is ismert iró a többgyermekes íisztviselöcsaládok nyomoráról szólott. A cikk — mint az egyesületi közlöny kö­vetkező száma jelenti — nagy hullámokat vert fel. ami önmagában cs a probléma tisztulása mi­att csak örvendetes lett volna. Sajnos, azoubnn akadlak olyanok is, akik „nagy felháborodásuk­ban a lapot visszaküldték és gyűlésen próbálták .az embereket meggyőzni folyóiratunk helytelen vonalvezetéséről'. Ez az a bizonyos rákfene, amely a keresztény magyar középosztályt megbénítja és tönkre teszi. Itt a legtöbb ember nem az eszével, hanem a szenvedélyével gondolkozik. Közéleti kérdések felvetésében egyéni provokálást lát és azzal ter­rorizálja a lapokat és az egyesületeket, hogy ki­lép és lemond, támogatását megvonja, sőt egye­nesen pártot üt és lázadást szit ellenük. Ezért olyan unalmas, problémátlan és csak pletykázó o keresztény magyar sajtó. Amikor szélsőséges emberek és körök a magyar élet legsúlyosabb problémáit merik szóvátenni, mernek azokról an­kétokat tartari, könyveket írni. a keresztény saj­tónak szégyenkezve és fogcsikorgatva hallga'nia kell, mert mindig akad néhány felháborodó s azonnal vérig sértett keresztény ur, aki mór a probléma felvetésének a fényére is fenyegetőzik, dühbe gurui, lapot lercndel cs talán nemzetgyilá­rási vádat konlsruál. Ezért előznek meg bennün­ket. mindig a destruktív lapok. Ezért tudnák ők hangadók lenni a magyar közéleiben. Ezért ma­rad örökké .az ö érdemük a problémák felfedezé­sének. kiteregetésének, sokszor még a megoldá­sának is az érdeme. Pedig a mi oldalunkon -tahin hamarább látják meg a problémákat s a megol­dás lehetőségét is több szerencsével és lelkiis­meretességgel vázolnák fel. De sajnos, hallgat­nunk kell, mert mindig akad valaki, aki felhábo­rodik, forradalmat, boisevizmust emleget, leren­deli a lapot, vagy kilép a társaságból. S az ered­mény ? Mire mi is hozzászólhatunk a kérdések­hez, az már végleg elmérgesedett a kontárok kezén s a bölcscség és a lelkiismeret hangja he­lyeit már mi is csak a tömegbe átszivárgott cs megült frázisok cséphadar,ójával harcolhatunk. Bizony, hiába szépítjük, terror ez, a legszégyen­lelescbb terorr, mert nem kividről, hanem be­lülről jön s nem észokokra, hanem tisztán a fel­háborodó szenvedélyekre támaszkodik". P A N N 0 N 1 A Budapest, VII., Rákóczi ut 5. sz Elsőrangú családi szálló a város központ] ában Egyágyas szobák 5.-től XX.- P-íg Kétágyas szobák 9.-től 18.— P-ig. Külön termek. Penslórendszer is bevezetve. s z Á L L m o érdeke m \8ayp-f £ ~ I jól nézze meg, Hogy valódi j J A s p i r i n-t kapott-e ? Mi , sem könnyebb ennél, mert v kereszt nélkül nincs A s p i r i n-tabletta. ASPIRIN tabletták CSAK GYÓGYSZERTÁRAKBAN KAPHATöé.I Frdélyi őrjárat (A temetők nadonalizálása — Nxolae Jorga ujabb történethamisitáss) A nagyváradi református püspöki hivatal át­iratot kapott a város czrcdes-megyefőnökélŐl, mellyel megtiltotta, hogy az ottani református te­metőben a fejfákon magyar felirás. legyen. Az | egyházkerület vezetősége a minisztériumhoz for­dult jogorvoslatért s panaszára az a válasz ér­kezett. hogy a temető köz-helynek s nz abban le­vő sírkő nyilvános emlékműnek tekintendő és igy u feliratoknak két nyelvieknek kell lenniük. Az egyházkerület most a királyhoz fordult | Eddig a hir és ezt pregnánsabban ugy lehet­ne kifejezni, hogy a román megszállott térületen, Erdélyben „megkezdődött a temetők nacionaÜz.t­Jása". Miután az élő magyarok elrománositása nem sikerült, cl akarják römáliositani a holt magya­rokat. illetve az elmúlt élet még látható jelet, a kopjafákat. Szent László királyunk jelképes sirja felé Nagyváradon kiakasztják a nacionalizált s:ifel­iratot : Sfantul Vasilc . . . A vagyonából, önérzetéből és nemzeti mivol­tából kiuzsorázott erdélyi magyar einemzetietlo­nitési fiaskója után meg akarják románosilaoi a magyar történelmet.' Muneaei a „román" végvár . . . Amikor Árpád vezér fáradt hadai megpihentek itt, Munkács lett a neve. Aztán lepergelt a törté­nelem homokóráján ezer esztendő és a Sors torz­tükröt tartott Zrínyi Ilona, a hőslelkü asszony várának bűnös arca elé s abban a tükörben meglátta a tisztítótüzet, amit Munkacsevóhan kell cltöltenie. Ma már ez is elmúlt. S amit még a cseh ha­misítás olimpiai bajnokai sem mertek megkoc­káztatni, azt most Jorga Nirolae bukaresti egye­temi tanár, történész, volt miniszterelnök és je­lenleg is királyi tanácsos, plasszirozza merészen j cs lendületesen a közvélemény európai börzéjére. A próféta szakállú historikus ugyanis azt irta lapjában a .Neamul Romanesc" (Román Nép) cimü bukaresti napilapban, hogy Muneaei (ol­vasd: Mukaci) a „román végvár'' sorsa ismét bétcliesedett s az igazságtalanság a cseh testvé­rektől elvette és visszaadta a magyaroknak . . . Nincs semmi értelme annak, hogy most Jorga felé kiáltsuk indulatszavainak sokaságát, hogy történcthamisitó és saját nemzetét nagyhatalmi mámorban ringató sarlatán, egyszóval a román Benes Edvard, szakállasan és prófétai pózokkal; sokkal plasztikusabban rajzolódik ki ennek a gyermeteg lelkű embernek ködösl.átásu történet­szemlélete, ha elmondjuk az alábbi történetet, amelynek szerzője Jorga Nicolae. Amikor tOJl-bcn a Magyar Párt hivatalos lapjában, a Kolozsváron megjelenő ..Keleti Pi­sá?"-l>an megjelent báró Jósika .lános magvar­j parii képviselő híres vezéreikké, amelynek ciné „Erdély a mienk is . . ." Jorga ..kimutatta", hogy Jósika báró román származású", lehát .rene­gát . . .' Ilyen bizonyítékai voltak Jorgának: j „Amikor Erdély először egyesült az Anya­: országgal (Romániával), Mihai Yitcazul fojede­é lem meglátogatta birodalmát. A Szilágyságban, Surduc községben a fejedelem látni szerelte vol­na a népi táncokat és odaszól az összegyüleke­zett fiatalsághoz: — Cinc joaca? (Ki táncol?!' • ' Egv fiatal legény kivált a sorttól és igy >zó'.': — Eu joc (Kiejtve: Jo-zsokl (Én táncolok,.. a fiat;i! ember olyan r/.',vü táncolt, ""v;y Miai Yilcuzul, a fejedelem bőségesen megjutal­mazta és a -Jozsoka nevet adományozta neki. Igv lett — idők folyamán a fiatal Jozsokáb.YI, Jósika báró, a „renegát" . . . De ha az ember felüti a históriás könyvet, könnyen meggyőződhet arról, liogy Mihai Vitea­zti] idejében (1601) a báró Jósika család főszere­pei játszik Erdély történetében . . . Igy hnmisit történelmet Jorga, aki mellesleg a párisi Sorbonne rk. tanára és ilt is történetet tanít. Ezekután ilyen — Muneaei, a „román végvár" (IpSiloil). i UJ masrvar, a n <- n^et tánc és művész. hanglemezek GRAMOFONOK Óriási választékban Kárász ucca szám RHEIMA, •öszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyógyUlassa Budapesten a hungári& fürdő nkoholos lörliölyfürtlöjél>eri­VII., Dohány u. 44. Orvosi fuliiqyclet McSó pausálé árak. Ellátás ős szobákról gondoskodunk az épületben levő Conllncnlál szállóban. Ismertetőt kii! h'i dc. - .". "JT •

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom