Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-08 / 269. szám

Csütörtök, 1938. dec. 8. Politikai napilap XIV. évfolyam 269. sz. Á korszellem félreismerését jelentené, Ka lebecsülnénk azt n tervszerű átrendeződést, amely a magyar sajtóban ható erők uj csoportosításában jelentkezik. Ennek a folyamatnak sodrában cserélt gazdái a Dclmagyarország is. Egy város életében nem kis jelentőségű esemény, amikor annak legelterjedtebb, tehát a közvélemény kialakításában legtevékenyebb, legszélesebb arcvonalon mozgósított sajtóorgánuma irányító akaratot és író— tollakat cserél. A közönség megtévesztésével volna egyértelmű az olvasó találgatására bízni u szellemi vonalvezetés, a politikai és világnézeti állásfoglalás megérzését, kivárását. Minden hátteret elemző, sejtelmeket kavargató feltevések gyökeres elnémrtása - érdekében nyíltan, félreérthetetlen egyszerűséggel rögzítjük programunkat: keresztény és nemzeti alapon kívánjuk szolgálni a szegedi szellemet. Szegedi szellem? Igen. Van ilyen is, még pedig komoly, szinte történelmi patinát viselő értelemben. Sokszor a legfelsőbb helyről történik hivatkozás erre a szegedi szellemre, amely legutóbb 1019-ben talált határozott megnyilatkozási formát. Ha sokan elfelejtették is, nekünk kötelességünk számon tartani, ápolni, önérzetünkbe rögzíteni nzt n szent lázban izzó szegedi optimizmust, amely a legsötétebb történelmi borulat ideién egymaga szülte életre a nagy nemzeti elindulást, önkéntes magyar hadsereget Horthy fővezérrel nz élen, Zadravetz Szűzmáriás lobogójával, Kapisztrén János történelmet formáló elszántságával. Akkor nagyon sötét volt a magyar égbolt és nagyon szűkre szabott „n hadkiegészítő terület". De uz izmokban szegedi lendület pezsdült, a helyzet komolyságához arányosított, elhatározás, ősi energiáknak életrelobbanása, a történelmi Szeged szellemének szikrajátéka. A szegedi szellemnek lényeges Varak(erisztikonja: a keresztény vilűgné7. e t. Az igazi keresztény szellem építő erő, de egyszersmind a szélsőségek és kilengések fékezője is. A szenvedélyek és a türelmetlenség ma hűtlenség számba mennek s mint Csanád püspöke legutóbb mondotta: „a nemzet legszebb reményeit teszik kockára": A mi kereszténységünk sohasem deformálódik bunkóvá, nem vakulhat el szenvedéllyé, mert mi a polgári erények szemüvegén bíráljuk a közéletet s bármely oldalról eredő gyűlöletnek mindig ellenzéke lesz.ünk. Belpolitikai irányválasztásunk tíz ország állandóan kritikus külpolitikai helyzetében nem lelicf nehéz. Valljuk", amit a „M agyar Ne m z. e t" egyik legutóbbi számában Petii ő Sándor igy fejez ki: „Ma Imrédy nemzeti, népi és keresztény politikája a magyar alkotmányosság szétvághatótlnn kapcsolatában képviselheti a szentistváni hagyaték súlyvonalában a korszellemnek és n magyar életforma önállóságának összhangiáit. egyensúlyát és szerencsés politikai frigyét". A kormánykerék mellé állított státusférfiakban, tényekben kiütköző sikereik utón. a Gondviselés eszközeit tiszteljük s hőséggel követjük' minden, az ország közvéleményének egységesítését, integrálását célzó törekvéseikben. Vitéz Imrédy Béla programja, a földbirtok-reform, a nemzetvédelem kiépítése, a szociális reformok, a családvédelem, oz összeférhetetlenség törvényes kiküszöbölése, az állás- és keresetlínlmozás elleni küzdelem terén — szívügyünk. Megértjük, hogy a feladatok halmozódása és sokoldalúsága — kiváltképen rigorózuson alkotmányos keretek közölt. — meglassítja a törvényhozás é»s a végrehajtás ütemét. De a reformok előkészítése és sikere érdekében a közhangulat fegyelmezett türelmére is szükség van. Idő' szerütlenűl nagyratáplált ambíciók, duzzogó félreállások nem lehetnek tényezői az. épitő munkának; ilyen, programot helyeslő, de személyeket gáncsoló akciókkal szemben a közbizalom bátorító érveit akarjuk a kormány felé gyűjteni. ' • Egy helyi orgánum igazi munkaterülete: a várospolitika. Ezen a téren a törvényhatóság vezető szerveivel nemes versenyre óhajtunk kelni a város szeretetében. Néha éppen ez a szeretet sugalmazhatja a jóindulatú bírálatot is. Régi tapasztalat: a jóhiszemű intézkedés elbírja a jóindulata kritikát. Ez a tisztítótűz, akkor lehet termékeny, ha a hivatalos állásfoglalás és a tárgyilagos bírálat a közérdek tűzálló medrében marad s minden személyes vonatkozástól, vágytól, érdektől desztillálva kerül a nyilvánosság Ítélőszéke elé. Nem akarjuk elfelejteni, bogy Szeged elsősorban ngrár-jellegü város; 50.000 lelket számláló tanyai területe van. Érdekek, igények várnak kielégítésre. S ha nz olvasóközönség gerince a városból toborzódik, a méltányosság elve elvárja, hogy a szegény és szervezetlenségükben erőtlen néprétegek hangja is eljusson oda, ahol sorsukról döntenek. Ezzel korántsem bontjuk meg azt nz arányt, amelyre a közérdeklődés látóhatárán o hivatalokban, az iparban és a kereskedelmi élet terén dolgozó polgárok s nem utolPáris, decemKer 7. Ribbentrop német külügyminiszter szerdán délután a Quai d'Orsayn folytatta megbeszéléseit Bonnet külügyminiszterrel. Az esti lapok egyrésze reméli, Kogy RiKbentrop párisi tárgyalásai jobb légkört teremtenek a francia-német kapcsolatokban. Mindenekelőtt a közvélemény tisztában van azzal, hogy a német külügyminiszter látogatása alkalmával nem oldhatják meg u függőben levő nagy európai kérdéseket és a francia-nérnet közös nyilatkozat csuk az első lépést icltnti a mcgenyhülés utján, amelyet só sorban a munkásrétegek életigénycik elbírálásúnál joggal számot tarthatnak. * Egy pillanatig sem kételkedünk abban, hogy a közéleti tisztesség jegyében megszervezett tárgyilagos hírszolgálat továbbra is szives fogadtatásra fog találni talán éppen azok körében is, akik a Délmagyurország uj szellemi fegyverzetétől valamelyes meglepetést váltuk. A polgároknak az a rétege már bizonyos fokig megedződött a váratlan fordulatokban. Ami számukra uj lehet, az a fegyelmezett ö nmérséklet hangja lesz, bizonyára az a ritka plattform, amelytől a tulértelmozett kereszténység és n végleteket kereső fajelmélet tartolta eddig távol u polgári osztályrak mérsékletre berendezkedett részét. Nyíltan akarunk szólani azokhoz is. okik egészen indokolatlan szkepszis alapján bizonyos fokú sötétenlátással fogadjak majd ezt uz átrendeződést. A háború előtt n liberalizmus virogzása idején Szegeden 2 5 liberális napilap szolgálta ki a közönséget. A pozitiv keresztény életszemlélet éppen csak megtűrt vendég volt a zsurnalisztikában. Ezt az állapotot sokan indokoltnak tartották. Ma a helyzet megváltozott. Az igények mindinkább n keresztény orgánumok felé fordulnak. Tehát n e m konkurrenciát akarunk jelente ni. megosztani a keresztény újságolvasó tábort, hanem tágítani azt, állandóan jelentkező ujabb igénveket kielégíteni. 120.000 katolikusnak, 135.OOO kereszténynek lehet igénye 2 3 keresztény orgánumra. Bangha Páter, a katolikus sajtónak" langlolkü apostola mondotta valamikor: a keresztény közönségnek revideálni kell a sajtóról táplált értékítéletét. Ha egy katolikus templomot emelünk Isten dicsőségére, avagy katolikus nevelőintézetet, árvaházát építünk a hívek lclkiigényeinek szolgalatára, diadalmas öröm tölti el lelkünket. De kevesen gondolunk arra, hogy egv szedőpép avagy egy satőorgánum meghódítása milyen felbecsülhetetlen érték a keresztény életszemlélet térhódításában. Ez történt most is n Délmngyarors z ú g birtokbavételével Szent István évében, a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén. a kölcsönös jószándék ujabb megnyilvánulásának kell követni. Ribbentrop cs Bonnet esti megbeszélése hárumnegyed óráig tartott. Ez a tanácskozás i'öleg a két ország kereskedelmi kapcsolatai körül mozgott. A két külügyminiszer kifejezi* azt a kívánságát, hogy /okozzák az árucserit a két ország között. Ribbentrop cs Bonnet végül u cseh határok biztosításának kérdcsct vizr-á'ta r.'.cj. Mint ismeretes, a csch külü'juminir-.J\ A párisi nyilatkozat után Bonnet éi Ribbentrop folytatta a tárgyalásokat Ujabb olaszellenes zavargások Tuniszban, megisméíltídö cllenlünleíések Olaszországban