Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-06 / 267. szám

Kedd, 1938. dec. 6 Politikai napilap XIV. évfolyam 267. sz Az uj honvédelmi javaslat Alialános védkötelezettség 18 évtől GO-ig, — 47 éves karig különleges továbbképzés — Háborús munka­kötelezettség 14-től 7O évig, térfiakra és nőkre — Megszűnik a karpassomány A Budapesti Értesítő Jelenti: A Nep hét­fői értekezletén T a s n á d i-N agy András javasolta, hogy szerdán a Ház tisztségeinek választásánál vitéz 13 o b o r y Györgyöt és Szinnyei Mcrse Jenőt alelnöknek je­löljék. A háznagyi tisztségre P u t n o k i Mó­ricot, a jegyzői tisztségre Csikvándy Er­nőt, Kenyeres Jánost, M i s k o 1 c z i Hu­gót, Szeder Jánost és Vásárhelyi Sándort jelölték. A többi négy jegyzői állás közül egyet a áeresztény pártnak, a független kizgazda­pártnak, a felvidéki magyar pártnak és a pár­tonkivülieknek tartanak fenn. Ezután B a r t a Károly honvédelmi rnl­físzter röviden ismertette a véderőjavaslatot. A javaslat főbb irányelvei — mondotta —, hogy visszatérünk a háború előtti általános Védkötelezettségre, azonkívül hogy a had­sereg kiképzése mellett nagy súlyt kell he­lyezni az ország minden gazdasági erejének megszervezéséhez szükséges energiát már jó eleve békében meg lehessen szervezni. Budapest, december 5. Nagy erdeklődés riollett ült össze hétfőn délelőtt a képviselő­ház, hogy megválassza az uj elnököt. Ezen az ülésen vettek részt elsőizben a felvidéki képviselők, akik az ülés megnyitása után je­lentek meg a parlamentben. 1T felvidéki képviseld foglalta el helyét a parlamentben. Az ülést B o b o r y alelnök nyitotta meg, felolvasta az országos határozattá emelt in­dítványt a felvidéki képviselők behívására vonatkozólag. A másik pillanatban már be is vonultak az ülésterembe a felvidéki képvi­selők Jaross Andor miniszter vezetésével: F e n c z i k István, F ö 1 d e s i Gyula, F ü s ­sy Kálmán, Ortutay Jenő, dr. Pajor Miklós, dr. P o r u c z k y Géza, dr. S a 1 ­k o v s z k y Jenő, S z e n t-I v á n y i József, dr. Szilassy Béla, dr. Turcsányi Im­re, V i r á g h Béla és R. V o z á r y Aladár. A felvidéki képviselők a kormánypárt és n kereszténypárt között foglaltak helyet az ülésteremben. Amig a képviselők nem fog­lalták el helyüket, addig a parlament tagjai helyükről felállva, tapsollak cs éljeneztek. — A javaslat szerint a hadkötelezettség 18—60 évig terjed, tehát a felső korhatárt felemeli 10 évvel. Az ifjak előzetesen leven­tekiképzésben részesülnek. Heti négy óra lesz a leventeképzés, amit nem vasárnap, hanem hétköznap tartanak meg. 18 éves korban a leventék háromhetes összefüggő gyakorlatra vonulnak be. A hadkötelezettség elvben 3 év lesz, a gyakorlatban azonban kettő. Három évet csupán a speciális fegy­vernemeknél vesznek igénybe. A tényleges szolgálat után 47 éves kong különleges to­vábbi kiképzés lesz, a kiszolgált katonákat ezután is utánképzésben részesítik. — Az eddigi karpaszomány megszűnik, de fennmarad o tartalékos tiszti kiképzésre való jogosultság. A törvényjavaslat a honvédségi szolgáltatásokról is intézkedik. Kimondja a háborús munkákra való kötelezettséget 11 — 70. évig terjedően férfiakra és nőkre egy­aránt, azonkívül háborús célokra beszervezi az összes dologi energiákat, gyárakat, üze­meket, stb. A honvédelmi miniszter felszólalása után a pártértekezlet a javaslatot egyhangúlag el­fogadta. Ezután Bobory alelnök üdvözölte a felvi­déki képviselőket meleg szavakkal. — Ők voltak — mondotta — az idegen uralom alatt az izzó parázs, ha kellett: lán­goló magyar tüz, akiknek magyarságát husz évi szenvedés edzette meg. Ebben az ünne­pélyes pillanatban arra kérem a képviselő­társaimat, hogy e keserves husz esztendő­ben szerzett tapasztalataik tanulságával és hazafias működésükkel segítsenek kimun­kálni a szebb és boldogabb magyar jövendőt. Az üdvözlésre Joross Andor tárcanélküli miniszter válaszolt. Megköszönte az üdvözlő szavakat. Hangoztatta, hogy foj­tott légkörben dolgoztak, a bel- és külpoliti­ka alig adott nekik levegőt. Az igazság meg­dönthetetlen ereje azonban széjjelrepesztette a sziklaszilárdnak hitt tömböt, amelyet Vct­saillesben alkottak meg. — Éreztük, hogy egy uj Európa megszületé­sének bölcsőjénél állunk — folytatta, örömmá­morban és virágesőben következett bc a felsza­badulás. Tudjuk és érezzük, ma itt tatán fokozot­tabb mértékben, hog\ esak amink a nemzetnek van jövendője, .amely ezt a jövőt a nemzet nrultj.í­bói, a nenizct hagyományai alapján igyekszik meg­építeni. (Helyeslés a Ház minden oldalán.) Do éppen a történelmi mult tanulságaiból folyik, hogy csak az a nemzet tudja beírni a maga ne­vét a történelem könyvébe, amely a mult hagyo­mányaiból kiindulva, a jelen követelményeihez mérten munkálkodik. Meggyőződésünk az, — foly­tatta —. hogy a nemzet olyan periódusba jutott, amikor uj életet kell kezdenie, amikor uj metódu­sokra van szüksége. Ezeket az uj erőket alkotmányos uton, a hagyományéi tiszteletbentartásávál kell érvényesí­teni. Ugy érezzük, hogy a magyar parlnmcntárizmu« nagy próbtatétel elölt áll. Ez a próbatétel azt a kérdőjelt irja fel: vájjon meg tudja-e, meg akar­ja-e valósítani a magyar parlament azokat a ve­im mokat és tető alá akarja-c hozni azokat a tör­vényeket, amelyek gondoskodnak a magyar föld igazságos megosztásáról, meg akarják-e valósí­tani a társadalmi osztályok kinivellálódását és a keresztény szellem tökéletes uralmát. Mert csak igy al akulhat ki egy olyan államkép, amely a fe­lelősségérzet jegyében a magyar társadalom tel­jes egységét jelenti. Mi ezekért a célokért akarunk dolgozni a magyar parlamentben. A mai nap ünnep a mi számunkra — folytatta a miniszter. Ugy érzem, kötelességet teljesítek, amikor erről a helyről megköszönöm a Felvidék magyar la­kossága nevében a legelső magyar em­bernek, Horthy Miklós kormányzó ur öfőméltóságának (a képviselők helyük­ről felállva, hosszasan tapsolnak és éljeneznek), hogv a trianoni határokon tuli magyarok állan­dóan érezték az ö vezérlő és értünk aggódó te­kintetét husz éven át. (Általános helyeslés, él­jenzés és taps.) * Napirend clőlt felszólalt Fcnezik István Kárpátalja volt nemzetgyűlési képviselője. Rámu­tatott arra, hogy Magyarországot egyik oldalon! a Poprád völgye a Tisza völgyéig az autonóm Kárpátoroszország határolja. Ez a határ esetleg uj világbekének lehet az utja, de esetleg uj vi­lágháborúnak az oka is. Éppen ezért az Igazság győzelmébe vetett legmélyebb bittel lépte át Szent István birodalma országgyűlésének küszöbét. A kárpáforoszok élni kívánnak" önren­delkezési joarnkkal és népszavazást ki­vániiak a Poprádtól a Tisza völgyéig — folytatta Fenczik. 'A többségnek ezt az egysé­ges óhaját eljuttatták a müncheni nagyhatalmak képviselőihez, ezt a népakaratot képviseli ebben a történelmi pillanatban a magyar országgyűlés­ben. — Éljen Bródy! — kiáltották" a képviselők". A továbbiak során kijelentene, a párpátorosa probléma Európának is problémája és kiinduló? pontja lehet a világbékének, vagy egy szörnyű háborúnak. A kárpátorosz nép reméli, hogy a magyar nemzet a nagy cél érdekében Európa nagyhatalmainál mentől hamarább megfelelő lé­pésekkel támogatni fogja. — Szent Miklós-nap előestéjén, amikor a ma­gyar országgyűlés küszöbét átlépem — fejezte he beszédét — a szabad kárpátorosz nép nevében üdvözlöm Magyarország kormányzóját, vitéz Uor­thy Miklóst (lelkes éljenzés és taps), "a minisz­terelnököt és a magyar országgyűlést. Ezután az eintthválaszfás következett. Bobory alelnök elrendelte a névszerinti szavazást, összesen 230- szavazatot adtuk A visszatért Felvidék képviselői bevonultak a képviselőházba Jaross Anáor és Fenczik István beszéde Darányi Kálmán lett a Ház uj elnöke — Kormányzói kézirattal berekesztették az országgyűlés üléssza­kát

Next

/
Oldalképek
Tartalom