Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-04 / 266. szám

' Vasárnap, 1938. dcemKer 4. DELMAGYARORSZAC­15 Vóth János: SOLT ANY3A Történeti regény A Délmagyarország regénye A kereszlrejívénymegfejtök névsora A XII. ezámu rejtvényt b'Iyeren fejtették meg: Ambrus Ferenc, Arany Róza, Boháry Béla, Berger Kornélia, dr. Boross Dezső, Bach Ottó­né, Balogh György, Csanádi Katalin, Deutseh Ilona, dr. Erdélyi István, Engel Gézáné, özv. Er­seg Györgyné, Fekete Mária, Fejér István, Fürst Fcrcnc, Frischmann Gábor, Fürst Vilma, Feld­mann Ica, Fürst Cica, Glück Ágnes, Gémes Ist­ván, Horváth György, Hatvani Lajosné, Hódi Mi­hály, dr. Kuzmann Józsefné, Kiss Andor, vitéz Keresztúri ejnő, Kreiner Antal, Mészáros Pál, Mosonyi Béla, Nemes Mihály, Palkovits Károly, Papp Ilona, Regős Borbála, Rottmann Károly, Radó Alice. Singer Mátyás, Schneer Zsuzsa, Ver­mes Vilmosné, özv. Weisz Sománé, Weisel Samu, Stern Richárd, Stcincr Sári, Spécz Lajos, Szántó Ernő, özv. Szöllősi Józsefné, Zcntai Antalné, Rálint Sándorné, Elek Józsefné, Csányi Antal, Erdélyi Istvánné. Halasi Nándor, Kónya Károly­né, Kiss Etelka. Kelemen Ilus, Krausz Dénes, Kó­nya Sándor, Kálmán Ferencné, Papdi József. Pin­tér Györgyné. Palotás Ilona. Rékai János, Róna Istvánné, Robicsek Ferenc .Schiller Rózsi, Sebők Dénesné. Szabados Ferenc, Szántó Lajos, Szabó Péter, Stern Jolán, Szabó Rózsi, Varga Sándor, Varga Imrcné, Wcincr Mihály, Csiszár Györgyi. Melyik volí a legjobb rejívény? Rejtvénysorozatunk közlésének megkezdésekor m©pirtuk, hogy nemcsak a legjobb megfejtők között osztunk ki jutalmakat, dc megjutalmazzuk a ley. jobb rejtvény szerkesztőjét is. Miután a rejtvény­sorozat lejárt, a megfejtésre kitűzőit határidő is, felkérjük a megfejtésben résztvevőket, hogy az a'ábbi szavazólap felhasználásával közöljék, melyik icjtvényt tartják a megjelentek közül a legjobb. nak. Amelyik rejtvény a legtöbb szavazatot kapja, annak szerkesztőjét fogjuk megjutalmazni. A szavazólapot kérjük folyó hó 15-éig kiadó­hivatalunkba beküldeni. Szavazó-lap A magam részéről rejtvényt tartom a legjobbnak. Aláirás: ., „.. Cim; Szeged Városi Szinház f Ma, vasárnap csto Eva a paradicsomban A legkacagtatóbb operett. Hétfőn és kedden este FAUST Goethe remekműre! Iroda'ml est! Szerdán este Opera-est! Tatjana Menotti Erdy Pá', Lionfa Konstantin felléptével, Komor Vilmos vezénylésével TRAtflftTA Csütörtök, péntek, szombat cs vasárnap este Ide gyere rózsám V legnagyobb sikert aratott operettujdonság. Délutáni előadások; Kedden: Kizkomá om-Nagykomárom. Filléres hely árakkal! Csütörtökön: Eva a paradicsomban. Szombaton: Leányvásár. MA. vasárnap: Leányvásár. 21 — Regi öregek emlegetik a vérmedve ha­jának hatását. Hallottam en is. De a beteg­nek kell elejteni a zsákmányt. — Elhallga­tott, mintha mondani akarta volna, hogy amely beteg már elejti, ugy is meggyógyul, amék meg nem tudja lábáról ledönteni a medvét, annak ugy is hasztalan ajánlják, Levente felélénkült: — Már utána les a vadász s ha rálel a nyomára, akkor szól. A többi már az én dol­gom lesz. A bizakodó hangulat ráragadt mindenki­re. Már magukénak vallották Arnulf császár vendégbarátját, Leventét. Imes vérzett a szi­vében, amiért csak húgához huz a fejedelernfi, de körükben van s reményked­het. Ha elhagyja a reménye, mert a szerel­mesek szeme összeforr egy hosszú csókban, akkor elragadtatja magát s máson tölti ki a bosszúját. Különben hallgatag s jámbor. A tehenek, a baromfiak, a konyha az 6 gond­ja. Anyja lánya. Nagy peremes szájával, barna szemével, barna bőrével egy is vele, csak ujabb termésben. Bende örökké fájó szemével, vörös arcá­val s rőt szakállával s gyomorfájásával Eme­se mása. Csak hát szakállas, csak hát kon­tyos haju. Apjuk baiát örökölték. Azt is a gyomra vitte sirba. Még Galliában szerezett valami ifjúkori kiruccanáson vérbajt, Baján kalandozása idején. S elvitte korán. Lová­val, fegyvereivel s drága edényeivel temet­ték el. Pogánymód, pedig Nagy Károly erős keze alatt meg kellett keresztelkednie. De ezt a temetést senki se veszi keresztényte­lennek. Nem táltos, pnp temette. Szentelt vizzel hintette be, tömjénnel füstölte körül a sírját, dc pogány dombot hánytak a teteme fölé. Egyetlen fiát azonban papnak kellett adni. Ez fájt neki, hogy magva szakad, mert nem házasodhat. De a beteges Bendére ra­gadt a szentelt viz, olaj s a tömjénfüst. Buz­gón látja el kötelességét. Hire már Arnulf fülébo jutott s magával vitte Árpád elébe a diakónusával együtt, aki szintén jó család sarja. ^ — Ma tokányt eszünk -- "élénkül Szalánc. — Frisslinget öltünk Emese kedvéért, mcit ő meg él-hal a tokapecsenyéért. Jót pam­pálunk, jót — csurrant meg az öregasszony nyála s nagy cs haragos kortyban nyelte le. -- Apátok sírjára is vigyetek — én már nem győzöm odáig —, mert nagyon szerette a boldogult í Ez is pogányos szokás volt, de senkinek se volt szava ellene. Hamarosan tálaltak' is. Aranyozott edé­nyek kerültek, szép ötvösremekben, eléjük. Ivó csészék, tülkök, kancsók és korsók, ben­nük jó bor, mitől tüzet fogott Levente és Docska vére s mikor a hangulat a tető fo­kára hágott s valami ürüggyel meglephet­tek az asztaltól, a vérük nem vált vizzé .. 3 Avar nóta szállt s a vén lányokban leve­zette a szenvedélyt. Mikor előkerült Docska, senki se törődött vele. Ez is pogány szokás volt. A lányos­hoz arra való, hogy a kontyolni való eltűn­jön legényével. Benőében élt valami a jóérzésből és rá­szólt Imesre, Docskúra, hogy elterelje Iclck­nyomó gondolatát: • — Runázatok! Levente nem is ismeri as avar testvérek regölő szokasd Intett a szolgáknak. Kezemozdulatából kilátták n cselédek 5 ló­cát tettek ki a középre. Docska a párja kedvéért s hogy elterítse* bűnbeesésétől a figyelmet, lángoló arccal, lehajtott fejjel indult, hogy bátyja kívánsá­gának elegét tegyen. Imcst bántotta a légyottos távolmaradás.! Duzzogott: — Éppen nincs semmi kedvem! — A kedves vendég tiszteletére! — nyom-­ta meg szavát Bende. Keleltlen lépett a lócához, melyen Docska már ült és kifeszitette lábát az énekespár­jára várva. Legszívesebben Leventére. Imcs átvetette lábát n lócán. Talpával ne­ki feszült a Docskáénak. Kacsóikat egybe kulcsolták s ránéztek o dudásra, ki kettős • avarsipot dugott erre az alkalomra a kecske­bőr szelelőjéhez. Vonitó hangon megszólalt n sip egyik ága ... a két lány erre várt. Elkezdett mindk'ctít n lócán előre-hátra ingani-lengcni s kesoves énekbe fogtak: Midőn Káró császár Szentniárton reá menő, Egyháznak ottan szcglelküjct teve. Lássátok feleim, az sok györvár genrect Az császár egyig száz egyházba épitó . » , A duda sipított, lejtett, majd magasra sző-' kött. A második ága pedig ütemjelzőn har­madot billegett hozzá, majd bódítón zumolt a végtelenségig. (Folyt, köv.) Divatöltöny Enyenruha Cserkészfelszerelés legelőnyösebben heszezezhstő Bujdosó ^b?n^eacuh1" Szoaed, l'ekotesas ucca 15 szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom