Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-31 / 287. szám

Szombat, T958. december 3T. bontással, fenyegetőkkel szemben fel kell lépni. — Az uj földbirtokreformjavaslat elő fogja írni o kormánynak, kötelességévé fogja ten­ni, hogy ávenkint legalább százezer holdat juttasson nagyobb kezekből kisebb kezekbe. De ez a minimum. Igyekezetünk azon lesz, hogy megfelelő szervezet megteremtésével meggyorsítsuk az üzemet és mielőbb földet juttassunk a kisgazdatársadalom ezreinek. — Egyesek — mondotta ezután — a gaz­dasági helyzet kedvezőtlen megítélésével ro­mélnek megmenekülni bizonyos rendszabá­lyoktól. Ne higyjetek ezeknek. A magyar gazdasági helyzet, hála Istennek, erős. A Felvidék visszaszerzése természetesen sok költséggel és kiadással járt, mégis a magyar állam kibirta ezeket, mert megfelelő tartalék­kal rendelkezett. — Elbírunk n külkereskedelemben is eset­leges zavarokat, ugy, hogy ennek a nem­zetnek pénzügyi helyzete tekintetében, hn sokszor úgyis látszik, mintha megpróbálta­tásoknak volnánk kitéve, nincs ok aggoda­lomra. A Nemzeti Banknak is meg vannak a tartalékai. Erről az oldalról is biztosítva va­gyunk, nyugodtan nézhetünk elébe annak is, ha átmenetileg egyik-másik törvény folytán talán kis gazdasági fennakadás állna elő. Er­re nc spekuláljon senki. A miniszterelnök beszéde során ezután a kisebbségi kérdést érintette. — A magyar embert — mondotta — a jó­zanság és méltányosság jellemzi. A méltá­nyosság megkívánta, hogy mindenkinek meg­adjuk a magáét. Ez vonatkozik a mi kisebb­ségi politikánkra is. Most, hogy magyar test­vérek tértek vissza az országba, velük együtt jöttek szlovákok és ruszinok is. Ebben az or­szágban szép számban vannak nemzetiségek, szlovákok, németek, ruszinok egyaránt. Nekünk ezek felé a megértés politi­káját kell követnünk, a mi régi szent­istváni politikánk hagyoményaképen. — Senkinek sem lehet kifogása az ellen, ha a kisebbségek saját népi mivoltuk öntuW datos ápolását szívügyüknek tekintik, de ugyanakkor fel kell ismernünk azt is, Hogy ez az ország számukra nemcsak megélhetést nyújtó és boldogulást biztosító élettény, ha­nem érzelmi körösség is, vagyis otthon és haza, amelynek gazdagításához különleges tulajdonságaikkal és szinességükkel hozzá­járulnak, örömüket, gondjukat és küzdelmei­ket velünk megosztják és a nemzet érdekeit elősegíteni, valamint fejleszteni kötelessé­güknek tartják. Ha igy lesz, akkor meglesz a kölcsönös bizalom, amelynek keretében az egyes részletkérdések megoldására a módo­zatokat mindig nreg fogjuk találni. A nagy tapssal fogadott beszéd után a mi­niszterelnök délben Miskolcra tért vissza. A miniszterelnök beszéde Ónodon Délben a vármegyeházán vitéz B o r b é ly­M a c z k y Emil főispán adott villnsreggclit a miniszterelnök tiszteletére. A villásreggeli után a minisztei elnök és kiséreto Ónodra in­dult, hogy megtartsa programbeszédét. Óno­don a népgyűlés az iskolában folyt le. M e 1 c z c r László földbirtokos mondott néhány bevezető szót. majd B á r c z a v Já­nos bevezetője után Imrédy Béla minisz­tei elnök mondotta el nagy érdeklődéssel várt programbeszédét. Nem szeretek Ígérni, de egyet Ígérhetek . mondotta — és ez az, nem azért harcolok és nem azért küzdök, hogy hatalmon marad­iak, hanem azért, hogv az eszmék, amelyeket képviselek és amelvek visszhangot keltenek a magyur testvér lelkében, diadalra jussanak. Nem fogom a megalkuvás útjait keresni, hogy a parlamenti számtan szabályai szerint több­séget biztosítsak magamnak. Programról már eleget beszéltem. Mindenki tudta, hogy cé­lom nz, hogy a magyar fulu jólétét előrevi­gyem, ennek az országnak a sorsa azon áll, vagy bukik, hogy a magyar falut egészségesebbé, erősebbé, boldo­gabbá tudjuk-e tenni, vagy nem. Ezért kell nekünk minden erővel azon küz­denünk, hogy a falu boldogulásának útjából elhárítsuk az akadályokat. A küzdelem során áldozatokat is kell hozni, mert azok a törvé­nyek, amelyeket e cél érdekében hozunk, sokszor komoly erdekeket sértenek és még azt sem mondom, hogy nem idéznek elő sok­szor egyéni tragédiát. De vállalni kell a koc­kázatot, hogy u magyar nemzet sorsa előbb­re jusson, hogy a magvar nép boldoguljon. Sokat kell tennünk a faluért, hogy népe meg­győződéssel vallja: ennek nz országnak rendjénél szebb, jobb cs igazabb rend nincs. Ezen történelmi helyen — folytatta ezután a miniszterelnök, szeretnék egy-két szót szó­lani a magyar alkotmányról és a magyar al­kotmányosságról is. A magyar alkotmánynak van egy tétele és ez az, hogv a magyar nem­zet érdekeinek legmegfelelőbb életformáját meg kell találni. A magyur alkotmánynak egy nagyon jellegzetes tulajdonsága van: mindig össze tudta egyeztetni a tekintélyt és a szabadságot. Politikám egyik alaptétele az, hogy nem ke­resem okvetlenül a harcot, hiszen, ha valamit el lehet intézni békésen, szépszerével, intéz­zük el, szépen, .békésen. De ha arról van szó, hogy lényeges dolgokban engedményt te­gyen, ami meghamisítja programját, akkor inkább választom a harcot. — Ennek az esztendőnek egyik legszebb napja volt, amikor reánk virradt egymillió magyar testvér visszatérésének hajnala. Ne­héz idők előtt állunk, az egész világ sorsa nar>ról-napra fordul, forog, változik. Óriási erők csatáznak. . A világháborút követő hamis euró­pai elrendezés nem tudta magát tar­tani, uini természetes volt. Uj rend von kialakulóban és ebben vezető szerepet játszanak azok a baráti nagyhatalmak, amelyek a bécsi dön­tésben résztvettek. Nekünk ezc-k mellett van a helyünk, ebben tisztá­ban kell lenni minden magyar em­bernek. — Magyarországra történelmi szerep hárul a Duna völgyében — folytatta. Ezt a szere­pet be kell töltenünk és ezt csnk ugy tudjuk betölteni, ba erősek és egységesek vagyunk. — Amin én dolgozom, nem egyéb, mint a nagy magyar egység megteremtése. Osztálvmentes népi magyar egység­ben kell mindnyájunknak összeforrni. — Amiképen tiszta helyzetet kellett terem­teni a zsidó kérdésben — folytatta — ugyan­úgy tiszta helyzetet kellett teremteni azok irányában, akik mindig osztályharc alapján állanak. A szociáldemokrácia ugy szereti ma­gát feltüntetni, miAtha a dolgozó nép kizáró­lagos képviselője és pártfogója lenne. Nos­hát mi éppúgy a dolgozó nép pártja va­gyunk, sőt mi inkább vagyunk igazán pártfo­gói és képviselői a dolgozó fhagyar népnek. Az osztályharcos gondolkodásnak nem lehet helye ebben az ország­ban. Mindig egymásra talált a ma­gyarság, amikor megérezte, hogy másképen nem tudja megállani he­lyét és nem tudja betölteni történel­mi szerepét. Gondolok Itt felvidéki testvéreinkre, akiknek vezére Jaross Andor. Ók példát adtak ne­künk, hogy miképen kell összefogni, hógy eredményt lehessen elérni. El is értek. Nem hasonló kicsit a helyzetünk az övékéhez? Önálló, független állam vagyunk, mégis sok­tekintetben gúzsba vagyunk kötve. Sok te­kintetben nom tudunk szabadon mozogni, nem tudjuk kifejteni nemzeti erőinket, pél­dát vehetnénk tőlük. Hogy másfajta nemzeti céljainkat el­érhessük, hogv igazán szabad, bol­dog nemzet lehessünk, egységesnek t kell lennünk. Nem ígérgetek sokat, de igyekezni fogok', hogy az egész magyar nemzet sorsát előbb­ié vigyem, amennyire törékeny erőim enge­dik. A miniszterelnök hosszantartó tapssal és élien­zéstcl fogadott ba-zide után Jaross Andor tárcanélküli miniszter mondott bcszídér. Hangoztatta, hogy fizok a gondo'alok és íö okve­fek, amelyek a miniszterelnököt áthatják, ugyan­abból a forrásból fakadnak, amelyet a felvidéki magyarság 20 éven át önmagából kitermelve, nem­zeti céljai fzalgálatába állított. — A miniszterelnök ur programja — folytatta — nem más, mint becsületesen, fe'elösséggel fel­fogott jcbbo'da'l, keresztény, nacionalista program. Az ember értéket mi egyetlen z inórmérték szerint mérjük. Nem az az irányadó, hogy jól tud-e ke. resni, hanem az, hogy mit ér a nagy közösség szempontjából. A szegény és gazdag ember között legfeljebb annyiban van különbség, hogy a gaz­dagabbnak nagyobb a kö'.e'ességc a közösség felé. El ke l ttlntetni a nyomort és a szegénységet a magyar életből. Onódról a miniszterelnök Sajószögedre ment, utkö'ben Mohin és Nagycsécsen ünnepélye­ién fogadták és üdvözölték. Sajószögedon be­niczkl Andor fö dbirtokos, nyug. főtzalgabiró, a NEP he'.yi szervezetének elnöke üdvözölte a mi­niszterelnököt, majd vitéz Szednr János ország­gyűlési képviselő mondott beszédet. Ezután a rninirz.crelnök itt is kifejtette pro­gramját. Részletesen foglalkozott a honvédelem kérdésévé', majd áttérve a zsidókérdésre han­goztatta, hogy a zsídótörvényjavaslaf sugalmazója nem a gyűlölködés és irigység volt, hanem a ma­gyar fajta iránti szeretet. Arra van szükség — mondotta —, hogy a magyar gazdasági éleiben, falun és városban, műhelyben és mezőn a ma­gyarság egyaránt elfoglalja azt a helyet, amely őt megilleti. Sajószögedről a miniszterelnök és kisérete Mis­kolcra tért vjssza, ahol résztvett Ltehtensteln László főispán és felesége teáján és az esti órák­ban a gyorsvonattal visszatért a íővárosbu. Felkérem, jelentkezzen az a nemes gondolkozású ur, aki látta myáma! f. hó 28-án este 6 óraikor a Csekonics-utca és Tisza Lajos-körut sarkán a síkos járdán elcsúsz­ni cs segítségére sietett bleyer pal Horthy Miklós-utca 8, II. emelet. Telefon 27-30. Hóviharok Romániában Bukarest, december 30. Még mindig su­Ivos fennakadásokat idéznek elő a közleke­désben az orszásrszerte duló hóviharok Ro­mániában. Bukovinában semmiféle vonat és motorosiármü nem közlekedik. A Duna Ga­lac és Braila között befagyott. A hideg szá­mos halálos áldozatot köpeteit Bécsben beállott a Duna Hamburgtól kezdve iéetorlaszokat Képez a Dunán n vastag jégpáncél. A jégtorlasz rövi­desen eléri Bécset. Pozsonyban több hajó a jég közé szorult és tönkrement. és tömeubélvcget magas áron veszek. Bélyegkeres­kedés, Fogadalmi tempóimnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom