Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)
1938-12-30 / 286. szám
PcmeE, 1958. december 50. ÖÉCM AGYARORSZÁG 5 „Manyarbandaharcokról" íraVölkischer Beobachter A "Magyar Nemzet« csütörtöki számában »A Vö kischer Bcobachtcr a „magyar bandaharcokéról* cimen ismerteti a lap bécsi kiadásának 23-i számában közölt vezércikkét. A »Völkischer Beobachter* »Ungurlscher Bandenk'ig« cimü cikkében pozsonyi tudósítójának tollából többek között ezeket irta:^ •Látszótág Magyarországon még mindig vannak körök, amelyek saját külügyi hivataluk magatartását nem óhajtják tudomásul venni. Két nappal azután, hogy a diplomáciai békegalamb felrepült, erősen fc fegyverzett magyar terroristák Kassa vidékén át'ép'.ék a határi és S'ar.cc (Szaloné, a sz:rk.) szlovák faluban a magyar érzelmű lakossággal egyetértve, puska- és gépfegyvertürzol egy kis •közjátékot* rendezek, amely az aktiv magyar csapatok kö.belépésére vezetett. Ennek során négy falut a magyarok megszálltak, amelyek csak akkor szabadultak fc1, amikor a cseh-sz'ovák csapatok is támadtak. Az a kisérlet, hogy cz': a csodálatos eseményt, amely az olasz külügyminiszternek budapesti lálogalása során történt, „alantas szervek sajnálatos túlkapásának'' minősítsék, valószínűleg nem fog sikerülni.* •A kárpát-ukrán határ megsértése a magyarok részéről — folytatja a •Völkischer Beobachter* —, a magyar támadások és erőszakosságok ukrán területen tucatszámba mennek. A futósza'agon bekövetkező tu'lapá ok azonban nem „sajnálatos egyes események'', mert voltaképen alapjuk egy 1 özös terc, egy közös po'itika. A magyar halárpolitikának eme hordozói a mi előbbi jelentéseinkben már sokszorosan em itett „sz : badcsapatok", amit legjobban „szabadságharcosok''-nak lehetne lefordítani. A szabadcsapatok je zőjét el kell utasítanunk; remmi közüli sincs ugyanis a német népnek nyilt fe'keléséhcz a szabadságharcokban és a mostani Szudétavidélzen, Ma körű belül tízezer főre lehető a számuk és e nyáron aktiv és tarla'ókos tisztek bevoaá a által áhították fel őket. A legénységet a magyar várorok le-a'sőbb rétegeiből toborozták, a határhoz közel eső községekben képezték ki őket és a felvidéki területek megszállása alkalmából két nagy csoportban össicvcolák őket, amelyeknek parancsnoksága Munkácson és U/horcdon (Ungváron) volt. Egyenruhájuk a magyar hadsereg egyenruháját utánozza. Fegyverzetük nehéz cs könnyű gépfegyverekből áll és különösen gazdag köte'harcok és robbanóanyagok felszcre'ésében. A megszállt terület megtisztítása, a nemiett öntudattal rendelkező ukránok és sz'ovák parasztok el' leni büntető hadjáratok azt a célt szolgálták, hogy az újonnan nyert lakosságban tartós félelmet keltsenek az uj hatóság iránt, mindez azonban csak n:e lékfe.'adatot jelentett. A főcélja eme magyar szabadcsapatoknak rz, hogy támadást készítsenek c ő a már megszállt területről a még át nem engedett terü'e'ckre.* »E cé ból — irja tovább a »VölkischCr Beobachter — az egyenruhát igezi „rabló'' civilruhával cserélték fel és a:: igy rejtőző behatolók a határokon tul a proprgar.dahivata'.ok kívánsága szerint vagy az ukrán népharagot, vagy pedig a ki nem elégített szlovákok és más elégedetlenek kívánságait képvi o'ték. Nem lehet le agadni azt, hogy Szlovákia kü ö :böző hatá.riávjaiban még ma is van ory maréknyi cigány és más hason'ó lezüllött elem, an e'y az ilyen vállalkozásoknál szivesen közreműködik. A maga egészében azonban a terroristákrak ez a beavatkozása a vitás területen a már n.cgál apilo't demarkációs vona'on tul kétségbee ctt kapcsolatot árul cl az orosz polgárháború bolsevista vezéreinek Budapesten mindig elutasított metódusaival. Burgen'andban is annakidején i'yen eszközökkel dolgoztak és mi csak Prónaynak cs csapatainak eszközeire emlékezhetünk.* • Áltatában a ki:ér'e! zátonyra futottnak tekinthető — végzi a cikket a »Vö'kischer Beobachter —, amennyiben nena sikerült a szlovák határon nyugia'an: á~ok fészkét teremteni. Hogy ez a tény még r.e.-n lepett erő sebbe a az átalános köz udatba, annak 1 ö v.önheö, hogy szlovák részről a védekezés nem lépett tul a megengedett határon. Ehhez jö i naég egy bizonyos kü-po itikai járatlanság, amely azt remélte, hogy határ- és hatalmi kérdéteket barátságos kézfogással minden o'dalon el lehet intézni. Ez a barátságos magatartás ne c a'jon meg senkit oly értelemben, hogy a magyar bandák tevékenysége a bécsi döntőbírósági ítélet után hat héttel nem vált ki erős visszautasítást. Ho-zifüzhetjük mindezekhez azt, hogy mindezt — még közvetett — fenyegetése a st'ora•kiai német telepü'ési területnek ugy tekinthető, mint az egész nénft népiség ellen intézett lan: adás.* Ciapik Gyula dr. Szeged közönsége általános örömmel fogadja a hirt, hogy XI. Pius pápa Őszentsége C z a p i k Gyula pápai prelátus, nagyváradi kanonokot pápai preiátussá nevezte ki. Czapik Gyula Szeged szülöttje. Édesatyja is jelentős szerepet vitt Szeged közéletében és katolikus mozgalmaiban. A Kárász-uteai Vetrits-házban volt Czapik bácsi könyvkereskedése, ahol valóságos kis kaszinó alakult ki. Itt bontogatta szárnyát az a mozgalom, nmely Várhelyi József akkori rókusi plébános és Jászai Géza e. püspök szervező tevékenységének eredményeképpen a Katolikus Kör megalapításához vezetett. Czapik Gyula 1887. december 3-án született. 1906-ban Szegeden jeles eredménnyel tett érettségit. Főiskolai tanulmányait Bécsben, a Pázrnáneumban cs az Augnstincumban végezte, ott tett teologiai doktorátust kitüntetéses eredménnyel. Később különbözeti szigorlata után a budapesti tiidoraánvcgyetem is doktorai közé kebelezte. 1910. julius 14-cn szentelték pappá Bécsben. 1911-ben Nákóf alván. 1912-ben Nagybecskereken volt segédlelkész. 1913—1920-ig a temesvári szeminárium teologiai tanára, prefektusa, később aligazgatója lett. Teológiai tanár korában szerkesztette a ..Temesvári Ujság''-ot és a „Havi Közlöny" e. egyházi foIvóiratot. 1920-lian Budapestre került s itt élénk irodalmi és tudoraányos munkásságot fejtett ki. Cikkei, tanulmányai az „Egyházi Uanok" é« a „Magyar Kultúra" hasábiain dr. Czékus Gé/a, dr. Csapó Gvörgv. és dr. Temesváry Gyula álnevek alatt jelentek meg. 1916-ban szentszéki tanácsos, 1925-ben pápai kamarás lett s ugyanebben az esztendőben a Szent István Akadémia rendes tagjává választották. 1929. szeptember 1-én elbocsátást nyert a csanádi egyházmegyéből és XT. Pius pána •> nagyváradi kánialan kanonokává nevezte ki. Ebben a minőségben érte a pápai főpappá (preiátussá) tőrtént kinevezése s most a. protonotáriusi méltóság elnyerésével a legmagasabb kitüntetés. Czapik Gyula dr. jelenleg a fővárosi Cordanvomda ügyeit irányítja és a ,.Sziv" c. hifbuzgalmi hetilanot szerkeszti. Nagy érdcincj vannak az eucharisztikus világkongresszus megszervezésében és egyik oszlopa az Actio Cafliolica-nak. Szeged közönsége — köztük néhány bálás tanítványa — meleg szeretettel gondol a legelőkelőbb fönapi méltóságra érdemesített szülöttjére és büszkeséggel kiséri nem mindennapi karrierjét, amelynek fénye a tiszaparti városra is rcáragyog. TezssSR. hm. mim ajándékkosarak MÁRKUSNÁL, Kigyó utca 1. — A vatikáni diplomáciai kar uiévi kihallgatása n Szentatyánál. Vatikánvárosból jelentik: XI. Pius pápa csütörtökön kihallgatáson fogadta a Szentszéknél akkreditált diplomáciai vezetőket, akik az újév alkalmával kifejezték kormányaik jókívánságait. — Ma veszi át mandátumát a külügyminiszter. Miskolcról jelentik: Vitéz Borbély-Maczky F.mil főispán Borsod vármegye közgyűlésén bejelentette, hogy Csáky István gróf külügyminiszter, akit sz ózd! választókerület egyhangúan választott meg országgyűlési képviselőjévé, december 50-án, délben 12 órakor a vármegyeháza közgyűlési termében veszi át a kerület megbízólevelei. — Nagy üveg pezsgő 4.70, Gentrv C'asino 2.20 Schorr Ottó cégnél. — Székrekedésekben szenvedő bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél a bélmozgást reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserűvíz csakhamar megélénkíti, az cmésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi s a gondolkodó- és munkaképességet emeli. Kérdezze meg orvosát. — Szeged varos 1939. évi költségvetésének miniszterközi tárgyalása. A belügyminisztériumból csütörtökön délelőtt leirat érkezett a szegedi polgármesteri hivatalhoz, amely közli, hogy a város 1039. évi költségvetésének miniszterközi tárgyalását január 4-én tartják meg a belügyminisztériumban. A tárgyalásra felutazik Pálfy József dr. polgármester is. Kotónyi-féie szaküzletben Cégtulajdonos: Dlefrich Emil. Kárász-ulca 5. legkiválóbb kávé, tea és Haláruk kaphatók. Paprikanagykereskedés — A tanyai szegények karácsonya. Ez évben az alsóközponti karácsonyi segélyakció 121 szegény iskolásgyermeket részesített mclég ruha- és eipösegélybcn. Az akcióban együtt vettek részt: az alsóközponti Egyházközség, a Temetőbizottság, a Mária-Társulat, a Szegcd-Alsótanyai Gazdasági Egyesület, az alsóközponti Hangya cs n nagylelkű magánadakozók. Az akció adományait a Gazdasági Egyesület székházában ünnepélyes keretek' között osztották szét. Balogh István dr. plébános intézett beszédet az egybegyűltekhez. A Gazdasági Egyesület adományait Széesi Antal elnök, a Hangya adományait Dobó István elnök, az Egyházközség adományait Varga Mátyás körzeti iskolaigazgató osztották szét. Adetrár.vokból befolvt 301 pengő, Galambos Andrásné és Guczi Ferenc ruhát és cipőt adtak a szegény gvermekeknek. A Gazdasági Egyesület 15 fiu és ló leány ruhát, az alsóközponti Ila-.gv-i 10 pár cipőt. a városi akció 10 pár cipőt adományozott. Ruhasegélyben részesült 121 szegény iskolásgyermck. —- Kávépörkölés naponta reggel 7—9-ig Kocsisnál — Eltemették Gombos Albint. Budapestről jelentik: Csütörtökön délután a Kerepesi-uti temetőben nagy részvét mellett temették cl Gombos Albint, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szent István Akadémia és a Történelmi Társulat rendes tagját, a kiváló törté-, netirót. — Ingyenes munkaközvetítés. Munkát kaphatnak a Hatósági Munkaközvetítő Hivatal utján (Mcrey-utca és Mars-tér sarok; telefon 19-73. . Férfiak: 1 vasönlő, 1 órás és ékszerész segéd. 2 kötélgyártó segéd, 2 borbély és fodrász segéd. 1 szíjgyártó segéd. Nők: 1 vas- és vizondolúlónő. í fehérnemüvarrónö, 4 mindenes főzönő, 1 bejárónő, 2 kifutóleány. Hadigondozottak részérc fenntartott munkahelyek: 3 jegyszedőnö. — Stopban Zweig angol állampolgárságot kért. Londonból jelentik: Stephan Zweig, a- kiváló iró. aki évtizedekig Salzburgban élt. angol ál'ampolgárságért folyamodott. Az angol lapok ismerlelik irói pályafutását és kiemelik, hogy Stephan Zweignik a legnagyobb könyvsikerei vannak. Téli kötötfárnk i, HORVÁTH MIIIÁLV UCCA 10. SZÁM 313