Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-28 / 284. szám

ft íHsitnkz és mtivéfzcr • HETI MÜSOT: Szcrdáu este: Ezrcilc»ki*iisszonv. Bcrletszünet. DMKE. Csütörtökön dílután: Ide gyere rózsám. Fi'.lérr* helyárok. Csütörtökön este: Ezredeskisasszony, Bérletszünet. DMKEPénteken este: Ezredeskisasszony. DMKE. Szombaton délután: Angyalt vettem feleségül. riMKF.. Szombaton este S órakor: Ártatlan Don Jüan. Vígjáték. Bcrletszünet. Szombaton éjjel 11 órakor: Nagy szilveszteri kneagóest. Bcrletszünet. Vasárnap délután: Ezredeskisasszony. Rendes helvárak. Vasárnap esle: Ezredeskisasszony. Bcrlclszünet. —oOo— Villámbeszélgetés a mikrofonszüneben a leenéDszerübb szDíkerrtövel — Halló, ilt Szeged... Az „Ezrcdcskisaszszony"-t közvetítjük a szegedi Városi Szinházhól . . . Tamásáé Pilótás Lili kedves hangja csengett fel 4 mikrofonban kedden este. A szezon egyik legnagyobb opcretlslkerét, az „Ezredcsüisaszszony'Vt elevenítette meg a rádió hanghullámain kérésziül szines, eredeti előadói modorában. A elvoriásközi pihenőt felhasználva villáminterjút csináltuuk i rádióhallgató közönség kedvencével, bajos megjelenésű speakernővel, akihez a loguktuálisabb asszonyproblémára vonatkoz.an intézlünk kérdést: — Dolgozzon-c a férjes asszony? Filótás Lili rövid gondolkozási időt kért, uinjd kijelentette, hogy mindig kedvenc témája volt a dolgozó nő problémája. Aztán — szerkesztőnőhöz íióitó szabatossággal és i kényes kérdéshez illő óvatossággal igy nyilatkozott: — Bár magam rossz példával járok elöl, mégis mindig hangoztattam, hogy ha a férjes asszonynak nincs szüksége az anyagi hozzájárulásra, ne dolgozzon! Nagyon helyes volna az asszonyokat, különösen az anyákat visszaterelni a gyerinckszobúbu, uz elhanyagolt családi otthonokba . . Ebből a szempontból tehát hátrányos, ha az asszony, a feleség dolgozik, viszont ugy érzem, hogy szórakozásból, pusztán időtöltésből kevés nő migy hivatilbn, munkába... Sajnos, legtöbbször az .'nyugi körülmények kényszerűik az. asszonyt,hogy vállvetve dolgozzon férjével a megélhetésért. A speakernö, aki újságírónő is, — „Hungarin Magazin" einWl gyönyörű kiállítású idegenforúmi lapot szerkeszt —, ezután abból a szempontból világttja meg a kérdést, liogv ma már a nfli ek is életszükséglet a munka, az intellektuális elfoglaltság. Érré is tud nagyszerű ..receptet": — Annyi inas irányú elfoglaltság kínálkozik • •gy asszonynak, különösen szociális téren olyan szépen és eredményesen dolgozhat! Nem kell anyagiakkal hozzájárulnia, sokszor jobban kell a komoly, lelkes munka. Annyi árva gyermek vár simogató anyai kézre, akinek nincs gyermeke, szebben nem töltheti ki hivatását, mintha az árvákkal foglalkozik . . . — Más uz, ha valaki egészen kivételes tehetséget árul el valamely pályán — folytalja lelkesül. Természetes, hogy ezeket nem lehet büntetni azért, mert véletlenül férjes asszonyok és a férjük — el tudja tartani őket . . . Diszkréten elárulja, hogy nem saját magára gondolt, mert reá tulnjdonképen nnn is vonalkoik már ez uz egész asszonyprobléma . . Néhány budapesti lap intimitásai között legutóbb kipattant, hogy u karcsú, szőke, fiatul bemondónő nem sokáig tartozik már a férjes asszonyok közé. Csak "Idig. amig a törvényes keretek határideje kiszabja ... Filótás Lili rajong Szegedért és mindig boldog, 11 ideszólitja a kötelesség Többnyire nyáron volt itt, mos! külön övömet talált a fehér hótakaróval / DÉLMAGYARORSZAG borított városban. Két óráu keresztül szánkázott Újszegeden cs frissen, boldogan — csaknem az utolsó pillanatban jelent meg a színházban, hogy végigkalauzolja a rádió hallgatóit a lcngyci-magyar barátságról szóló romantikus nagyoperett kulisszái között . . . A rádió legnépszerűbb bemondónője nagyon sokat dolgozik, napközben lapjánál, este a rádió m krofonja előtt. Férfihez méltó, igazi munkáséletet íj. Csak egy bánata van: hogy '3 rádióhnllgaiók még mindig így képzelik el, mint valami — tiszteskoru hölgyet . , . Ezzel szemben megállapíthatjuk, liogy Filótás Lili az a bemondónő, aki miatt kár, hogy nálunk még nem vezettek be. a televíziót . . . (os. p.) —oOo-® Szerdán zárul Farknsház.v Miklós kiállítása. Karácsony előtt nyilt meg a Hungária-szálló félemeleti halljában a kiváló, uj törekvésű festőművész, Farkasházy Miklós kiállítása, amelyen első alkalommal mutatkozott be a szegedi nyilvánosság előtt. A kiállítást Donncr Gertrúd Mária művészi értékű szobrai és kerámiái teszik teljessé. Az értékes és érdekes művészi irányt bemutató tárlatnak őszinte nagy sikere van, a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből keresik fc! a kiállítást A tárlat ma, szerdán este zárul, este 7 óráig díjtalanul megtekinthető a Hungária halljában. Szerda, 1938. december 28. 1 —— A szinn&zi iroda tiirei Országos rádiósikero volt tegnap este a szegcdi sziliháznak. A magyar rádió az „Ezrcdcskísaszszony" előadását közvetítette. A remek operett további sikerét is megalapozta a rádió, mert aki még nem látta, csak hallotta a rendkívül érdekes és szép darabot, az most okvetlenül meg is fogja nézni. Az „Ezredeskisasszony" egész béten műsoron van. Szüntelen kacagás a szinház éjszakai fél 11 órai Szilveszteri Icabaréia Csütörtökön délután az „Ide gyere rózsátu" kerül szinre filléres helyárakkal, a premier szerep® osztásában. Az „Angyalt vettem feleségül" vidám zenés jélcnelei fogják megkacagtatni szombaton délután A közönséget. Filléres liclyárakl ^ Szilveszter este 8 órakor: Qrtatlan Don Jüan" a legmulattatóbb bohózat. Váth János: SOLT A Történe tl r « g é n y A Délmagyarország regénye 34 Azért se kelt fel ültéből! A szétterített szoknyája alja ott Kerekedett a széles padkán s a nap csókolta. Rápréselődött a vastag pallónak minden ere. Rajt volt, ahogy elülte Levente s meggyűrte. — Tessék, apám, tessék! — kínálta nagy és félős tisztelettel, mi alul olyan jó volt szabadulnia s anyás csókkal töltekeznie, hogy most elvesztette minden elomlásat. — Docska, Docska — hebegett a felesége felé — szintén, szintén velünk ... — Nem megyek. Vezessétek be, Emese a a vendégeket Leventével. Én még ülök a napsütésben... Nem ura dadogása bántolta, hanem valami veszedelmet érzett meg a két emberben. Tolakodó szerelmet.. Elmélázott, hogy milyen szüzién kapcsolták ők szemüket egymáséba Leventével. Annak barna sziizien kutyahüségü szeme és nz ő szürke tehénszelidségü tekintete ... s majd .nem elsírta magit u bágyatag napsütésben. Iszonyattal gondolt Árpád nagy fekete szemére. Mély beesett ágyából most is magán érzi. A tori barázdák összefutottak s erős szögletbe foglalták n merev bajusszal együtt ezt a gőgösen erős akaratú arcot. Bulcsu nem telepedett annyira rá a lovára. Könnyeden ülte, mintha kiugrásra készülne Árpád parancsára. Kedves ez n gyerek! Csak avval a vén sassal ne kovúcsolódna egvljel Mennyi szolgálatkészség! Most felállt s megindult befelé." Á konylaán olyan sürfcés-forsást látott, hogy Arnulf királvt se előzte különb. Az aranyedények esenglek, rsö ömpölteV. A sült bus szaga már a fapalota udvarán megütötte orrát. „Ma elad az anyám!" — ötlött fel, ..pedig Emese készítteti ezt a lakodalmat. Nekem torom lesz". A feloireló arcából le>ohb-lejebb szorult a boldogsáp' bibora s leszállott a szivére s ugy összeszoritotla, mintha marokra fopnák. „Az a marcona ember! Az! Megöli ma a szivemet! Ezt a lakodalmat is. azt hiszi, azért kés''lik, bosrv entrena elacbapnki Pedipszegénv Emese tesz ilt ki magáért! Emese! Anyám! eladtok, mikor nem engem akartok kontvolnil" Már tántorgott. Bebotorgott a hálókamrajába. Ráborult a szőttesekre s sirni való kedve volt. Közben megenyhült. „Hátba Levente elbeszéli, bogy már férj és feleség vagyunk. Csak találkozhatnám vele négyszem közt. Megmondanám neki s felbátorítanám, bogy csak rukkoljon ki vele. — Nagyot sóhajtott: Hu Bende itthon volna, a jó testvér majd feltálalná az egész dolgot. Simán, leiemé® nyesen". Csnk forgott, nyugtalankodott s nézte a famennyezet rásötétedő gerendáit. Az ajtó előtt nevét említették. Az egyik szolgáló mondotta, nogy aü ágyas búzába látta menni. Bar megszökhetett volna inkább Leventével. Koldusként, házról-házra járva, mint sem más oldalán éljen. Csak olyan bárgyíl ne volna ez a Levente. Nem tudta még; bogy Árpad előtt fiainak nincs akarata. * Lakomára hivták. — Docskám, Docskám — hízelgett Emese hangja a fáklyafényben, amit betartatott ágyas házába. Ugy-e szép vagyok! Gyero nézz meg, angyalom. Ma igen szép akarok lenni. Tudod, Levente mit mondott, hogy azokkal a füvekkel éljek s apjának ajánl feleségül ... És Isten rendelését láttam abban, hogy n kapuban összetalálkoztunk ... lelkendezett n fakó hang. •— Isten segítsen, Emese! — Gyere lakomára! — Megyek már. Megyek, kedvesem '—' kezdett megnyugodni Docska. A baján igazított tenyerével. A tűket beljebb tü?ködto gazdag fürtéibe. Körül lesimogatta a szoknyáját. — Nem is veszel másik ruhát! —- csodálkozott Emese. A fáklyát az arcába tartotta: Te Docska, sirtál 1 Persze, Leventét félted, hogv elparancsolja az apja. Bizalmaskodóan fülébe hajolt: Ha megkéri n kezemet, kieszközlöm, bogy hagyja melletted. Jó? — örvószkedett és fakó hangja felmelegült kissé. — Majd meglátjuk — keclvetlenkedett Docska. — A Isten áldjon jó szivedért, (Folyt, köv.)