Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-04 / 266. szám

Vasárnap, 1938. dec. 4. Pollilkai napilap XIV. évfolyam 266. sz. UJ utak előtt Talán tizenhárom, vagy tizennégy eve annak, — ki emlékszik a magyar politikai pártok történetének erre a muló incidensére, — hogy Rupert Rezső és Horváth Zoltán országgyűlési képviselők „pártot ütöttek" Rassay Károly ellen és ketten megalakították a Nemzeti R c f o r m -pártot. Ettől a pártalapitástól hosszú ut vezetett el addig az egyhangú határozatig, mellyel a képviselőház elfogadta Rassay Károly napirendi indítványát, tüntetően manifesztálva ezzel is a tervezett reformok halaszthatatlan sürgősséget és elalkudhatatlan fontosságát. Mennyi szent naivitás volt abban a pártalapitásban, — Széchenyi István szellemé lengte be az elhatározást, a Hitel, Világ, Stádium közgazdasági szentháromságának elevenné varázsolt programja, gondolati tartalma s hogy valami modern is legyen abban az archaisztikus kísérletezésben: társadalmi és gazdaságtani szemlélete. A reformkorszaknak, melyről csak az utódaink fogják megtudni, bogy küszöbe, vagy kijárata előtt állunk-e, bizonyára nem ezek a derék kezdeményezők voltak első magvetői. Minden igaztalanság, minden jogtalanság, minden bántó, lelkiismeretet nyugtalanító egyenlőtlenség előkészítette a megújhodás talaját s sarjadásnak indította a reformok csiráit. S ma mér — Ady szavaival — „minden változásért és uiért kiált itt". A képviselőház állásfoglalása orra mutat, hogy egyetlen napot sem akarnak tovább varrii, egyetlen üléssel nem merik tovább vállalni a felelősségeta kiteljesedő nemzeti élet megteremtésének elmulasztásáért, Soha a politikai nemzet nem forrott annyira össze programban és követelésekben^ mint most a reformok sürgetésében. Több es jobb életet akar mindenki, a születés előjoga helyett a munkateljesítés jogcímét, a javakban duskálkodó bőség felszámolását, de felszámolását a szegénységnek és kiszolgáltatottságnak is s a benthami elv becsületes, igazságos, tehát kérlelhetetlen megvalósulását, hogy minél több ember legven részese a m inéi n a g v o b b jólétnek. . Nincs senki, uki utiába állna a közeledő igazságnak. Vérrel és verőitekkel kente a magvar nép a haladás szekerének tengelyet s most ez a szekér hozza a jobb időket. A miniszterelnök katonai szellemű társadalmat akar, de megvalósulhat ez a program, ha nem lesz iobb. erősebb és edzettebb az emberanyag maga? Nemcsak a felszerelést kell tökéletesebbé tenni, a gépfegyvereket, ágyukat és harci kocsikat, tökéletesebbé kell tenni magát az emberanyagot is. Nemcsak nemesebb acélra van szükség, hanem erőteljesebb. több ellenállásra képes emberekre is. A lélek hősiességét .aligha lehet fokozni, de fokozni lehet a test erőit. A' magyar nép nem maradhat abban a szegénységben, ahova a mostoha sors lökte s ahonnan magára hagvatva felemelkedni nem tudott. A test kondícióját a több és tartalmasabb táplálék szerzi meg. több és iobban fizetett munka, n vagvoneloszlás egvenlőtlenségének megszüntetése, a kereseti viszonyok rovellálása adhatja r/ak meg o felszabadulást a szegénység rabszolgaságából. Nincs érv. ami ezzel szembenáfihatna, mnes aggodalom, amelyiknek sulva lehetne, akkor, amikor a nemzeti élet folytatásának alauiait kell lerakm Áldozatok nélkül nem leKet teremteni. Mindenkinek mélységes meggyőződésévé vált, hogv egv nagv, nemzeti jótékonyság korszaka következett el, a filléres ajándékok ideje letelt© de letelt az egyéni föltevések kora is, az államhatalom szabja majd meg, hogv vagyonából, jöve-. delméből, keresetéből ki mennyit köteles áldozni azért, hogy jobb legyen az élet m i ndenki számára, akinek az isteni gondviselés teritett meg a magyarság asztalán. Csak arra vigyázzanak sorsunk urai, hogy ne okozzanak fölösleges fájdalmakat, ne parancsoljanak ránk elkerülhető, mert nem termékeny áldozatokat. A termelő munkát megakasztani nem szabad, aki hasznossá tudta magát tenni, akinek munkája m á s o kn a k is adott munkát, akinek kenyere m ások n akis szerzett kenyeret, azt ne állítsák fel az Íróasztal mellől, annak kezéből ne vegyék ki a termelés eszközeit. Ne kenyerüktől megfosztott, állásukból kiemelt s a gondok szakadékába taszított emberek légiója legyen kisérete annak a szociális munkának, aminek elvégzésére a kormány vállalkozott s aminek elvégzését a törvényhozás egyhangú határozattal sürgette. Ne ugy szüntessék meg a szenvedést, hogy fölösleges szenvedést okoznak másoknak, ne ugy gondoskodjanak munkáról, hogy munkanélkülivé válnak azok, akik becsülettel és tisztességgel végezték feladatukat eddig is. A keresztény szellem szeretettel parancsol s mindenki felebarátunk, akik a magyar államhatalom gondoskodása alá tartoznak. Minden különbségtevés, minden egyenlőtlenség, minden igaztalanság annak az eszmének megtagadása, aminek alázatos szavukkal vállalkoztak szolgálatára. Amikor a nemzet egybeforrva keresi uj életének uj útjait, legyünk egyek abban az eltökéltségben is, liogy sem boszu, sem türelmetlenség, sem elfogultság nem szaporíthatja az áldozatok számát. A reformkor a lélek megreformálásával kezdődjék, tisztábbá, jobbá, nemesebbé, emberszeretőbbé tegyük a lelket, mely most uj világok teremtésére indul utjának.' Az olasz területi követelések a világpolitika középpontjában An«ol-ffrancia megbeszélések — Chamberlain római utia — Róma: „A területi revíziós folyamatot folytatni kell1' Az olasz igények és a német-francia viszony London, december 3. A legújabban támadt o'aszfrancia feszültséget az angol közvéleményben súlyos aggodalommal figyelik. Mint ismeretes, a Tunisz-tüntetcs ügyében Francois-Poncet francia nagykövet dip lomáciai lépést tett kormánya megbízásából. Magyarázatot kért arra vonatkozólag, milyen hordereje van azoknak a tüntetéseknek, amelyek lejátszódtak Róma uccáin és a kamarában; Tuniszt és Korzikát követelve Olaszországnak. A Times jogosnak tartja a Rómában tett francia diplomáciai lépést. Hangoztatja a lap, hogy az agitáció eszközével dolgozó diplomáciát nem szabad a tanácskozó diplomácia helyébe léptetni. Anglia egész szívvel Franciaország mögött áll — irja a Times — abban az esetben, ha ilyen eszközöket alkalmaznak. A Daily Express tudni véli, hogy az angol kormány római nagykövete utján Olaszország értésére akarja adni, hogy a vele s övetséges Franclaonzág irányában" Olaszország barátságosabb magatartást tanúsítson. A lap arra is célzást tesz, hogy abban az esetben, ha a feszültség tovább tart, ugy 'B francia Kormány visszarendeli római nagykövetét. A News Chronicla szerint az angol és francia kormány között je'cnleg eszmecsere folyik a francia-olasz feszültség miatt. r Chamberlain miniszterelnöknek , az alsóház hétfői ülésén az olasz-francia feszültség ügyében nyilatkozatot kell majd tennie. Henderson munkáspárti képviselő fel akarja szólítani a miniszterelnököt, bogy az angol kormány adjon biztosítékot arra vonatkozólag, bogy az angol-olasz egyezmény nem érinti Anglia szövetségi kötelezeti, sége.'t Franciaország irányában. Spears tábornok macáévá akarja lenni azt a ba'o'dau kö/cictesl, hogy Chamberlain mondja le róinai útját.. , Római jelentés szerint az olasz sajtó » határozott állásfoglalása világosan mutatja, hogy Olaszország természetes törekvéseinek egyre inkább e'ötérbe nyomuló kérdése lesz azoknak a kérdéseknek, amelyek még inkább rányomják bélyegüket a külpolitika most következő időszakára. A Messagero azt hangoztatja, az olasz nép természetcs törekvései uralják a nemzetközi politika irányát; a Münchenben megkezdődött területi revíziós folyamatot folytatni kell; a német-olasz együttműködés még nem moritetto ki összes lehetőségeit. A lap hangsúlyozza, lehetetlen fcntaifani egy olyan status quot, amely teljesen e'lentétben áll az élet és a történelem követelményeivel, \ A római angol naőuhövct Cianonál Róma, december 3. A római angol nagykövet délelölt hosszabb megbeszélést folytatott Ciano gróf olasz külügyminiszterrel. A Reuter Iroda értesülése szerint a megbeszélések kizáróUag Chamberlain miniszterelnök és lord Ha'ijax külügyminiszter római látogatása körül forgott. Tunis a megbeszélések során nem került szóba, ! Chamberlain római ut:o London, december 3. Chamberlain minisztcrclnö'.i és Ha'ijax lord külügyminiszter római utazását az c edeti tervekkel ellentétben váratlanul tnnf a jövő hét végéie kitüz'ék. Az eddigi tervek szerint az angol országgyűlés december 22-én kezdődő kn ácsonyi szünete a' t', va'ó z'nü'cg január cbő|