Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-25 / 283. szám

Vasárnap, 1958 december 25. DÉLMAGYARORSZÁG 25 BETLEHEM Irta: JUHÁSZ GYULA ; Ó emberek, gondoljatok ma rá. Ki Betlehemben született ez este, A jászol ólmán, kis hajléktalan, Szelid barmok közt, cdes bambino, Kit csordapásztoroknak éneke Köszöntött angyalok énekével. Ö cinberek, gondoljatok ma rá. Hogy anyja az Ur szolgáló leánya És apja ács volt, dolgozó szegény. És nem találtak más fődéit az éjjel A városvégi istállón kivül. Ó emberek, gondoljatok ma rá. Kit a komor Sibillák megígértek. Kit a szelid Vergilius jövendölt 5 akit rab népek vártak, szabaditót. Ó emberek, gondoljatok ma rá, A betlehemi kisded jászolára, Amely fölött nagyobb fény tündökölt, Mint minden földi paloták fölött. 6 emberek, gondoljatok ma rá, Augustus Caesar birodalma elmúlt, Áz ég és föld elmúlnak, dc e jászol Szelid világa mindent túlragyog! Ó emberek, gondoljatok ma rá. Ki rómaihoz barbárhoz, zsidóhoz, A kerek föld mindegyik gyermekéhez Egy üzenettel jött: Szeressetek f Ő emberek, gondoljatok ma rá. És hallgassátok meg az angyalok És pásztorok, koncertjét, mely e szent ej Ezerkilencszázhuszorihárornéves Távolságából is szivünkbe zeng. 'Ó emberek, gondoljatok ma ra, S gondoljatok ró holnap s minden áldott Napján c muló életnek s legyen A betlehemi énekből öröm, • A karácsonyi ólomból valóság És békessége már az embereknek f (1923, I.apupk olvasóinak Pesten aMETROPOLE szálloda Rákőezi-ut 5S, Kedvezmányes szoba- és penzióárakat számit. Télikert - Kávéház - Söröző .Tazz — Tán c—Ciszá nyzen e Tuka Béla dr. pálualulása a síélaknai Bolcsolöl a pisefíi fárásbiróság dljnohl asztaláig Irta: PUSKÁS JENÓ A modem államok történetében szinte példa nélkül álló politikai botránypör hóso, I u'k a Béla dr., volt pozsonyi egyetemi tanár, a Slovak egykori főszerkesztője, a tót autonómia gerinces harcosa, a magyar-oricntáció következetes hirdetője, 9 esztendei raboskodás után a még mindég megszállva maradt Felvidéken, '38 éves korában újra aktiv szerephez jutott. Ez a törékeny testű, dc lelkében annál szilárdabb p°litikus ma is döntő Jelentőségű irányítója a tót néppórt harci szólamain nevelődött szlovák közvéleménynek s Hlinka Andráséval egyenértékű népszerűség birtokában providenciális államférfié szülőföldjének. Minket, a trianoni Prokustes-ágyba szorított magyarokat még mindig nagyon érdekel a tótföld politikájának minden hulláma, csakhogy ma már a realitások tükrében kémleljük államunk újjáépítésének, területi expanziójának esélyeit. Ennek a reális politikának elengedhetetlen alapja a körülöttünk zajgó mozgalmak sokféle okainak és a mozgalmak élén álló vezetőknek pontos ismerete. Tuka Béláról a gyorsaság lázában szenvedő újságírás hevenyészett jellemrajzokat, megtévesztő életrajzi adatokat halmozott nz olvasóközönség ele. Ezeket óhajtom a hozzá való közelség jogán néhány tárgyilagos megállapítással kiegészíteni. * A pozsonyi botránypör idején, T929 augusztusában a régj, Milotay István szerkesztésében megjelenő „Magyarság" a következőket irta: „Tuka Béla személyében valójában az egész tót nemzetet ültették a vádlottak padjára. Tuka professzor ugyanis éppenséggel nem „csehszlovák", sőt még csak nem is „hungaroszláv", hanem egyszerűen, végzetesen és mélyen tót. Hűséges fia nemzetének, azok közül a derék, istenfélő, szorgalmas töt atyafiak közül való, akiknek csöndes, szerény, hullámtalan múltjában egy ezredévi magyar történelem közösségei és emlékei torkolnak." A „Pécsi Napló" 1934 január 10-én megjelent számában P h i 1 i p p Ferenc dr. igy ir róla: „— Jehlicska és Tuka nem átallották soha sem kimondani, bogy tót dalt énekelt anyjuk a bölcsőjüknél." A „Magyar Nemzet" cz cvi október 12-iki számában G o g o I á k Lajos azt irja: „Tuka Béla, a legigazabb szlovák tizéves martiriumot szenvedett". Ezzel szmben tény az, Kogy Tuka Béla minden személyi okmányában 1880-tól T919-ig magyar anyanyelvűnek vallotta magát. _ Lehet, — mondhatta a Csehszlovák államhatalom —, bogy ez a magyar áiiam erőszakos magyarosító kényszerének" kG/etkezménye volt. De ezt a feltételezett kényszert élesen cáfolja Tuka Béla élettörténete. « Tuka Béla Hegybánya (Siglisbcrg, Pierg) községben, Selmecbánya sz. kir. város tőszomszédságában 1880-ban született. Édesatyja, Tuka Antal, r. kat. városi tanitó volt, késöblj a belvárosi soktanerős elemi iskolának igazgatója. Tuka Béla a szülői házban sohasem hallott tót szót. Amennyit tótul megtanult, az a házon kivül a bányász-gyerekektől ragadt reá. Apja sovén magyar volt. 1 úzt Selmecbánya" egész közönsége tudja igazolni. Az „Alkotmány" volt a kedves napilapja és Kossuth Lajos arcképe díszítette ebédlőjének faléti íuka tanitó ur -szemben a Leányvárral, Rózsa-utcai; házában sok kosztos diákot tartott. Gyermekei: Béla, László (bányamérnök), Gcza (oki. gazdatiszt) ,és Ella tanárnő)© a szülői háznál hazafias magvar nemzeti szellemben nevelkedtek. A kis Ella pruszlikos, pártás magyar, ruhában járt s éppen ki* fogástnlan magyaros kiejtése telte alkalmassá arra, bogy 1894-ben Jókai Mór 30 esz* tendős irói jubileuma alkalmából rendezett ünnepség vezerszcreplojo legyen. Nagyon sok diák fordult meg a Tuka-knmaréban (Kamara selmeci tájnylven: diákszállás). Tuka tanitó ur kosztos diákjai között soha sem szűnt meg a, rivalizálás. Minden ebédnél pontosan kitört a vita a piaristák tanítványai és az ág. cv. lyceum növendékei között. Az öreg állandóan figyelemmel kisérte a vitát, melyet rendesen a legidősebb Tuka-fiti állásfoglalása döntött cl. Bélának nagy volt n tekintélye. A kegyesrendi gimnázium tanítványa volt; mindég szinjelos; a budai Mária Terézia-féle 120 fo-rintos ösztöndijat élvezte. Gyenge fizikumú, kissé hallott hátú, ma-* gábazárkózott természetű diák volt. Máíl gyermekkorában megerőltette 6 szemét rt sok tanulástól; igen erős concav-szemüveget hordott. Ö is részt vett a diákok vitájában. Fájt neki a piarista gimnázium elnéptelenedése. 1893-ben a selmeci gimnáziumba 123* az ág. ev. Ivceumbn 335 diák járt (ezek közül is 125 volt r. kat.) A lyceisták számarányuknál fogva domináltak a városban. Tuk# Béla sokszor hányta szemükre: — Nem értem, miért jár egy katolikus székely gyerek a luterdnus lyceumba, ahol annyi pánszláv diák fordul meg. Mi persze arra voltunk büszkék, hogv tanáraink közül kettő: Jezsovics Károly és Vitális István rendes tagja volt a Magya* Tudományos Akadémiának. | A pánszláv szó mindég szivén találta H lyceistákat. Ennek a fullánkos megjegyzésnek volt is némi alapja. A millenáris esztendőben, 189G októbereben pánszláv mozgalmat lepleztek le a lyceumban. H e c s k ó Gyula VII. osztályú tanuló titokban államellenes tót önképzőkört alapított és egy losonci barátját is felszólította hasonló mozgalom megszervezésére. A! levelezésüket elcsípték a losonci tanárok és nz esetet jelentetek D u n a y Ferenc m. kir. tanácsos, besztercebányai főigazgatónak. Országos botrány lett belőle. Három diákot: H e c s k ó Gvulát, P e t y k ó András tanítóképzőst és Gracza Vilmost a fegyelmi szék kizárta nz intézetből. A zólyomi származású Medveczky János (a későbbi csehszlovák pénzügyminiszter bátyja), csendes consilium nbcundi-t kapott. A pánszlávok lapja, a Narodnie Novini a tót ifjúság hóhérainak nevezte a lyceum tanárait. Ekkor történt, hogy minden ebédnél felzengett a pánszláv téma. Éppen a millenáris országos tornnverseny eredményeit vitattuk, amikor Tuka Béla ilyenképpen vágott a kérkedők közé: — Volt pofátok őfelsége I. Ferenc József előtt elmnsirozni ezzel a pánszláv bandával? 1901-ben megismétlődött a komédia Ekkor uira négy diákot (Kubán vi Valcr,.