Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-22 / 280. szám

mnmmmmmmammmmmmmmam Csütörtök, 1938. XII. 22. A pótadó X város polgármestere nem kevés jóérzéssel jósolja, hogy — mennyire a jelenségeknek hinni lehet, — a jövő évre sem kell a pótadót hetven százalék fölé emelni. Ha arja gondolunk, ami a város polgármesterében ezt a jóérzést nem is ok nélkül felkeltette, hogy milyen hatalmas arányokban növekedtek meg a költségvetés közgyűlési letárgyalása óta a város k i a d ás a i, hiszen csak a korpótlék és felemelt családi pótlék cimén mintegy 100.000 pengővel emelkedtek a személyi kiadások, akkor valóban örvendeznünk kellene az örvendezővel. Mi azonban, amikor pótadóról van szó, nemcsak a pótadó kulcsára gondolunk, haneiti magára a pótadóra is. S ez a gondolat denaturálja a legtisztább öröm szeszét is. A pótadó a legantiszociálisabK, legártalmasabb adó. A pótadó ártóbb, mint a fogyasztási adó, mert a fogyasztási adó a fogyasztást csökkenti, dc a pótadó megbénítja a termelést. Ahol jiolgári munka folyik, ahol a hivatását betöltő tőke emberi munkával, szorgalommal és becsületes vállalkozói kedvvel társul, a pótadó befurakodik a műhelybe, a kereskedői pult mögé, a baszonbéres föld szegényes terményei közé, a pótadó, mint a talajvíz, felszivárog minden íróasztalra, melyen emberi tanultság teremt a gondolat hatalmával és erejével, a pótadó olyan partner, amelyik nem vesz részt a kockázatvállalásban, de rósztvesz n legbecsületesebb munka legtisztesebb eredményében. Ha az.egyenes adó igazságtalan, a pótadó még hetven százalékkal fokozza ezt az igazságtalanságot. S ezenfölül: a nótadó a termelő tőke büntetése. Ha a tőke nem termel, a pótudó nem jelentkezik, ha a tőke jobb belátásra tér s engedelmeskedni kiván a gazdasági élet erkölcsi szabályainak, kivonul a műhelybe, kereskedésbe, vagy üres telekre, hogy átalakuljon mqnkáeredménnyé, a pótadó nyomban elkezd dörömbölni s Szegeden például hetven százalékkal fokozza nz egyenesadó termelést bénitó íratását. S ezenfelül nincs az a kis darab f ö 1 d, nincs nz a . munkával szerzett kis darab kenyér, nincs az a liliputi kereset, amit a pótadó nem érne utói ,-i maga fürgeségével s romboló találékonyságával. Ha egyszer eljön az ideje annak, bogy a keresztény gondolat a közteherviselés rendszerében is érvényesüljön, ba egyszer tett lesz, abból nz ígéretből, hogy a gyenge vállak terhét át kell rakni az erősebb vállakra, a legelső feladat lesz a pótadó rendszerét kiiktatni a magyar pénzügyi jogból s áttérni nz é r t é k a d ó rendszerűié. Nem lehet fenntartani azt az adónemet, ami a termelést bünteti s a tőke renyheségét s a termelő munkából esetleg spekulatív okokból történő kikapcsolódását jutal m a z z a. A pótadó nem a _ létminimumot védi, hanem á tőke renyheségét. Aki öt hold homokterületet bérel Csengelén, az köteles pótadót fizetni, de aki vadaskertet tart fenn ott, ahol építkezéssel lehetne csak a lakásínséget megszüntetni, az mentesíteni tudja magát a termelésnek attól a V) ü n t o tő ex p ed i c i ó j á t ó 1. amit röviden pótadónak nevezünk. A városnak el kellene már kezdeni logpoliíikaf napilap alábK a tanulmányozását annak a kérdésnek, bogy a városi adóztatást milyen u j a 1 a p r a lehetne fektetni s hogyan lehetne a pótadóval biztosított bevétel helyett olyan városi adóról gondoskodni, mely a városnak ugyanazt a bevételt biztositja, de nem bénítja meg annyira a termelést s nem bünteti annyira a tisztességes, mert kötelességót a társadalommal szemben teljesítő tőkét, mint amilyen büntetést jelent számára a pótadó. Nem azt mondjuk, hogy itt az ideje, azt mondjuk: régen elmúlt már az ideje annak, bogy a város nagyszabású ós korszerű reform útjára lépjen maga is s ne folytassa szolgai módon azt, mit az elődök elég „dicstelenül" kezdtek. Amikor a pótadó a városi háztartás mankója lett, á pénzügyi tudomány s a közgazdasági műveltség nem ismerte még a közteherviselésnek azt a rendszerét, aminek tanulmányozását a városi közigazgatás legelsőrendü feladatának tartjuk. Ne higyjük azt, hogv a világ minden táján él ez az adónem. Valamikor valóban ez volt mindenütt a városi adóztatás legkiadósabb módja, de azután csak a régi Ausztria Mezőhegyes, december 21. A szerdai gödöllői vadászat és Csáky külügyminiszter estebédjén elhangzott pohárköszöntők után Horthy. Mjklós kormányzó Ciano gróf olasz külügyminisztert szerdán Mezőhegyesre nz állami ménesbirtokra vitte el vadászni. A kormányzó különvonata "a Nyugati-pályaudvarról éjfélkor indult cl Mezőhegyesre. A meghívott vendégek között volt Ciano gróf kíséretének tagjai, Vinci gróf olasz követ. Csákv István gróf külügyminiszter, ^i XIV. évfolyam 280. szám és a. regi Poroszország területén maradt életben és nálunk, ahol a pénzügyi jog csökevényeinek m u z e u m a még nem kiállítási csarnok, hanem az érvényben levő jogszabályok tékája, hiszen mi még Mária Terézia "alatt kibocsátott rendeletek szerint is járunk cl a pénzügyi közigazgatás területén, természetesen nem avulhatott el az a pótadórendszer sem, mely „minden más táján a világnak", ma már csak a pénzügyi jog történelmében éli muzeum-életét. Az élet apró gondjai, ahogy Hamlet mondja, „packázásai", a mindennapok problémái is megérdemlik azt, hogy helvét kapjanak a reformtervekben s hogy az élet nagytakarításában, ami most folyik, ne maradjanak" meg a maguk porlepte érintetlenségében. Am örvendezzünk azon, bogy a polgárság terhe nem emelkedik a hetven százalékos pótadó fölé, de ez az örvendezés ne állja útját annak, hogy végre komolyan foglalkozzunk azzal a problémával, miként lehetne a polgárságot nemcsak a terhek emelkedésével szemben megvédeni, hanem a terhek csökkenéséhez is hozzásegíteni. vitéz Kereszte s-F i s c K e r Ferenc belügyminiszter, nemeskéri Kiss Géza vadászmester, Urbán Gáspár báró, Horthy Jenő, a kormányzó két fia: Horthy István és ifj. Horthy Miklós, továbbá korompai B r u n s w i k György ezredes, utimarsall ós Scholtz Andor folyamőrkapitány, szárnysegéd. Ott vo]t még Lepkowski Sznniszló volt budapesti lengyel követ, Teleki Mihály gróf iöidmüvolésügyi miniszter, K é, 11 n y Miklós, vitéz Bobory György/ Lemondott és ujiáalakult a Sztojadinovics-kormény Korosét beiuggmintsrfer több társával Kivált a Kabinetből — Az ul Kormány poIIIiKaja változatlan Belgrád, december 21. Szerdán délután bejelentették a Sztojadinovics-kormány széleskörű átalakítását. Magarasovics közoktatásügyi miniszter lemondott. Példáját követte több más miniszter is. Igy K o r o s e c bel ügyminiszter és a posta és távíró minisztere. Sztojadinovics miniszterelnök délben a királyi palotába ment, ahol külön kihallgatáson jelent meg Pál kormányzó hercegnél. Sztojadinovics a parlamenti szokásoknak megfelelően a képviselőválasztások után benyújtotta az egész kormány lemondását. Tekintettel arra, bogy Sztojadinovics listája a választási kerületek kétharmad részében többséget ért el és 304 mandátumot szerze tt. A kormányzó herceg megbízta Sztojadinovicsot, bogy alakítsa meg az uj kormányt. Belgrádi politikai körökben arra számita* nak, hogy az uj kormányban néhány személyi változás lesz, de a kormány általános politikája változatlan marad. Az ut Kormány A kormány este 7 órára újra megalakult. A miniszterelnök és külügyminiszter továbbra is Sztojadinovics." A legnagyobb meglepetés oz volt, hogy Koresec belügyminiszter kivált a kormányI ból. Egyes hirek szerint ő lesz a jövőben a í szkupstina elnöke. Az ő helyét a belgrádi rendőrfőnök, AcsimOvics foglalta el. Még két nj miniszter van a kormányban, az egvik Panta J o v á n o v i c s, oz eddigi skopljei polgármester, a másik uj miniszter Franc Sloj, aki tárcanélküli miniszter lett. Ciano i?ró( a szerdal mczólieguesl nagij vadászai utön csütörtökön reggel elutazik Budapestről Csáhíj htiiugqminiszlert meghívta Rómába