Délmagyarország, 1938. december (14. évfolyam, 263-287. szám)

1938-12-18 / 277. szám

Vasárnap, 1938. december 18. DÉLMAGYARORSZÁG Wirsiirnjt/u n h/urferá HÖLGYEIM ÉS URAIM, azt hiszem boldogok va­gyunk obben az enyhe világban, hogy módunk­ban volt olvashatni a megnyugtató és vigasz­taló világjelCDtésekct: gyorsvonali sebesség­gel közeledik a határok felé a szibériai fagy­bullám . . . Gondolom, ez volt az egyetlen, arai még hiányzott teljes és napsütötte bol­dogságunkhoz. Körülbelül olyan örömmel és lelkes érdeklődéssel várjuk uméltságu Szibé­riai Hullámot, rniut mondjuk boldogult úrfi korgukban — a Hanley-üstököst. Annyi ked­ves, meleg szeretet, szivetdobogtató gyengéd­ség, léleknek való napsütés szegélyezi a szép életet, hogy most már mi sem hiányzik, mint egy kis kóstoló Amundsen és Nanscn urak gyönyörűségeiből. Igy élünk liát vidáman és irigykedve gondolunk elfeledett hősünkre, szegény jó, Anyeginünkre . . . DE AZÉRT sziuházunknáí mintha mi sem tör­téut volna, angyali közvetlenséggel fözik-fö­zögctifc régi és eliiiaradbatatl.in "színházi" cse­csebecséiket, — egy világ dermedhet jéggé és Bizáncban csókolódznak . . . Igy nézegették vidáman és hamiskásan két nap előtt azt a győzelmi bevonulást, amikor müin­tézetünk két utánozhatatlan üdvöskéje, M c­s z á r o s Ági és Komlós Juci müvészkis­asszonyok, titokban és váratlanul visszatértek honunkba. "Mondhatnám, ez volt a legfőbb erod­ménye a kamarai clcktorválaszló kirándulás­nak. Derék direktorunk ugyanis azzal a szi­gorú bejelentéssel utazott fővárosunkba, hogy polgári, sőt kamarási jogait kivánja teljesíteni és amikor vége volt az elektori ki­rándulásnak, kiderült, hogy néhány kedves és vidám művésznőnk aranyos meglepetésére, minden előzetes bejelentés nélkül visszahódí­totta Szeged részére Mészáros és Komlós kisasszonyokat. Persze az ajándékszerü meglepetést csak részletekben prezentálta szinháztfhknak és főkép az illetékeseknek. Hogy nagyobb le­gyen a hatás, kiilön-külön vezette őket be a várakozástól homályos színpadra. Alig jelent meg a kis Komlós a színpadon, alig ocsúd­tak fel egyesek a jótékony meglepetésből, be­vonult a másik kisasszony, a kis Mészáros. Persze a derűsebb vidékeken volt nagy hurrá­zás és még hangosabb csókolódzás, kézről­kézre adták a két kis tavalyi nefelejcset, alig győzték a viszontlátás nagy szeretetét. Olyan nagy volt az ölelkezés és boldogság, hogv a kis Komlós mindjárt nagv áriával vonult bt: a színpadra; szeleburdi lelkesedésében ugy nyitotta ki a szinpadi vasajtót, hogy menten megbotlott és kis térifccskcjévcl becsületesen megízlelte a szinpadi östalajt. Elbukott a színpad küszöbén, dc persze csak az első lépés volt ilyen drámai, az első fellé­pés annál himnikusabb lesz . . . És már az első délután megtartották' az el­ső próbát a karácsonyi meglepetésből, az eredeti „Ezredcskisasszony"-ból, amikor is a legjobb barátnők legnagyobb szivdobogásá­ra kiderült, hogy az uj darab két első/szere­pét a két ifjonti jövevény kapta . . . Egyesek kipirulva, mások halvány-fehéren hagyták cl '3 terepet, — azt hiszem nagy háborúk is kez­dődtek, levélváltások, sőt bucsuzási szándé­kok. A direktor azonban bajthatatlan maradt és a nagy veszedelemben mégis akadt egy talpig gcntlemann művészúr, aki azonnal az elvouuló hölgyek védelmére kelt és egész művészi és egyéni súlyát latba vetette a meglepett művésznők igazságáért. Hiába va­ló volt azonban e hősi, sőt d'artagnani lépés, a helyzet egyelőre változatlan és a, karácso­nyi eredeti operettajándékbnn minden fiajvi­vás és ruipden háború ellenére is a két ifjú művésznő, a vadonatúj és vadonatara­nyos Komlós és Mészáros kisasszonyok fog­ják kiérdemelni a n. é. Közönség kegveit . . . TIM'M HARAGSZOMRAD jegyében végzik tehát az el­öregedett színházi évet, de addig még lesz egynéhány esemény. A napokban Szegeden járt Hont Ferenc, aki kis társulatával az uj évad nagy irodalmi sikerét aratte, amikor a Zeneakadémián előadta Madách remek kis komédiáját, a „Civilizátor t". Az elő­adásnak olyan sikere volt, hogy — vezércik­kek hirdették dicsőségét. A fiatal rendező és színházi organizátor most ajánlatot tett a szegedi színháznak, hogy kis társulata ná­lunk is eljátsza a „Civilizátor"-t, — valami kis köze Szegednek is van Madáchboz. Ha hinni lehet a sok jószándékbau, ugy rövidc­sen tanúi lehelünk ennek a poros könyvtárak­ból előbányászott ma is véresen aktuális, mó­dom és meghirdető játéknak. — Hont fiatal színházi közösségé különben most már a nagy siker szárnyain uj bemutatókra készül: vá­lasztani kell Móricz Zsigmond „Ludas Ma­tyi"-ja, Tamási Áron és Girandoux egy-egy darabja között . . . ' AipirihtcJAettuk árui: 2 tabletta eredeti zacskóban 24 fillér 20 tabletta bído^btban Pengő 1.80 Az Asplrln-tabletta métll etitata ÉRDEKES MEGHÍVÁS híre terjedt cl a színházi végeken társultunk egyik szimpatikus fiatal művészéről. Földessy Géza mesterről van szó, akt már a nemzetközi filmvilágban is több sikert és szerződést aratott, ebből a vi­lágból jött az idén haza egy evre a szegcdi szerződésbe, — egy hónapig most Pesten fog vendégszerepelni. I-'iatal 'amorozó-miivészt keresett a Magyar SZiuház uj Erzsébet király­né darabjához. IIosszu keresgélés után esett a választás a szegedi társulat művész urára, aki januárban egy hónapra búcsút mond az összes szegedi híveknek cs ttpsoknak — mint Erzsébet királynő testőre Lázár Marii, Fejes Teri, Törs és Latabár társaságában fog a Magyar Színházban működni... AZ EGYIK IFJÚ művésznő az elmúlt napokban nagyon szomorú szobafogságra Ítéltetett. Ri­adtan "Siettek fel hozzá aggódó orvosok, akik ott találták szerelmes szivü művésznőnket egy kicsit túlságosan mély álomban. Hosszas vizsgálódás után az a gyanú merült fel, liogy keserű szivével egy kicsit több hasishoz cím­zett üdítő itallal ringatta magát álomba. Reg­gelre azonban minden rendbejött, mire a dok­torok megérkeztek, már ott tündöklött tükre al itt — az uj amorozólovag fényképe . . , Karácsonqra K ö n u * c t az ifjúságnak! Maguar, némef, francia, angol Hiúsági köntiveh olcsó áron. Dénes István könyvkereskedő, Klgyó-Utca 2. Telefon 17-»0. Gyógyító beavatkozásra már nem volt többé szükség . . . REGÉNYBE, SCT MESÉBE VALÓ hir érkezett a közelmúltban Londonból Méltóztatnak még a szivükben emlékezni a Szegedről a nagyvi­lágba jutott kitűnő festőre, Góth Imrére. Csak a nyáron volt legutoljára itthon és sütí­kcrczett a Tisza sugaraiban, — az első őt&i borulásra visszaindult Londonba, abol uj mii­termet rendezett be magának* UtánozliytatUi­nul előkelő portréi egyre jobban meghódítot­ták a ködös és hallgatag Albiont, sőt ... Az egyik portréja hírében meghívást kapott egy ősi és előkelő társaságba, ahol — mint később kiderült — egymásnak adták a coctailpolui­ral carlök és le'aderek ivadékai. Az egyik előkelő cs ismeretlen dámának különösen megtetszett az egykori lázas szegedi festő munkája és a party után meglátogatta mű­termét. Félóráig nézelődött és rajongott a fé­ligkész cs letakart vásznak között, aztán ezekkel a szavakkal fordult a festőhöz: ..Mondja, 1c akarja festeni Mistrcss Eder.-l?" Góth Imre ugy félvállról válaszolt: „Lehet'-' — és az egészből egy szót sem hitt. öt perc múlva az ismeretlen látogató a telefonhoz hi­dalt és másnap délutánra bejelentette >3 brit világbirodalom volt külügyminiszterének re­zidenciájába a Londonba sodródott szegcdi festőt. És Góth Imre kát nap múlva már ja­vában festette Mrs. Eden portréját . . . Ki­derült, hogy a eoektail-partyröl ismeretlen dáma Antliony Eden feleségének testvére volt . . . LTgy hangzik, mint a mese ... A Themze partján vannak még mesék . . . HITELESEN angyali történet szálldos most a bírósági folyosókon. Történt, hogy az egyik járásblrói szobában tárgyalást tartottak egy apró perben. Bevonulnak a tanuk, köztük egy réveteg legény. A biró ur felteszi az előírá­sos kérdést: — Nincs haragban, perben, ellenséges vi­A . . , egészsége a családvédelem fontos része. Orvosa is megmondja, mii jelent neki a hanaui „mesterséges magaslati nap". Vigyázzunk, utánozzák. Kapható a szaküzletekben. Kérje a színesen illusztrált uj ismertetést. Vezérképviselet: SIEMENS, kvarclámpa-osztály, Budapest, VI., Nagymező-utca 4. Fölerakat AEG-Unió, Budapest, V., Rudolf-tér < hjnaui.. MAGASLATI NAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom