Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-08 / 242. szám

Kedd, T938. november 8. D ÉL'M AGY ARORSZÁG 3 Okveilenlil tekintse meg! ORIOIV.TUNGSRAM fénytechnikai bemutató Szegeden az Iparcsarnokban, november 11,12 és 13-án Belépés díjtalan! Három órán át tartott Szeged fölött a hétfő éjszakai TELJES HOLDFOGYATKOZÁS (A Délmagyarország munkatársától.) Az éj­szaka hamiskás vándora: a hold, ritka szép lát­ványosságban részesítette kedvelőit az elmúlt éj­szakán. Teljes holdfogyatkozást élvezhettek azok, akik ezen az éjjelen fél 11 óra tájban az uccun jártak. A ritka égi színjáték 9 óra 40 perckor kezdő­dött ós tartott egész éjfélutáuig, amikor a jó öreg hold a rövid színváltozás belejeztével ismét fel­vette régi polgári ábrázatát. Az érdekes égi jelenségről dr. K o g u t o ­Wicz Károly egyetemi tanár a következőket mondotta: — Maga a holdfogyatkozás tulajdonképen «gész közönséges jelenség. Bizonyos szabályszerű időközökben mindig bekövetkezik és akkor a földgolyó egyik felén, ahol éppen az éjszaka vo­nul, — jól látható. Maga a jelenség a következő­ként magyarázható: a napról a földre érkező fény­sugarak a föld mögött árnyékkúpot veinek. Ha ebbe az árnyékkúpba kerül a hold, — elsötétül. Az eselben, ha az árnyékkúp közepén halad ke­resztül az égitest, közel négy óráig lurUial a je­lenség. — Majdnem ezt figyelhettük meg most is, ami­kor három óránál hosszabb ideig láthattuk az clsötéliilést. Kilenc óra 40 perckor lépett a hold az árnyékkúphoz, lÓ'óra 40 perekor elsötétült és aranyban játszó biborpirossá vált. Éjfél után 7 perccel megszakadt az elsölélülés, 1 óra ulán pe­dig megszűnt. Szeged felett ezidőtájt mindvégig felhőtlen volt az ég, igy a szép természeti liinemény tisz­tán volt látható. A szegedi egyetem ünnepe a magyar Felvidék felszabadulásának napján Halóitok napja 193S-ban Magyarország feltámadásának napja leli (A Déhnagyarország munkatársától.) Abból nz alkalomból, hogy a kormányzó a felszaba­dult területekre bevonult, a szegedi egyete­men karonként külön-külön ünnepelték meg hétfőn a történelmi eseményt. A jog- és ál­lamtudományi karon dr. C s c k e y István, a matematikai karon dr. Kiss Árpád, a böl­csészeti karon dr. Mester János, az orvosi karon az egyes intézetekben dr. V i d á k o­vics Kamilló, dr. Veres Elemér, dr. Kü­bacher József, dr. Gellért Albert mon­dott beszédet. Az egyelem tanácsa hétfőn dél­után ünnepi ülés keretében emlékezett meg a Felvidék visszacsatolásáról, üdvözlő távira­tot küldtek a kormányzónak, Mussolininek, Hitlernek, a miniszterelnöknek, Kánya és Te­leki minisztereknek, valamint Rothermere lordnak. Dr. Kiss Árpád dékán a matematikai és természettudományi kar hallgatósága előtt elmondott ünnepi be­szédében megemlékezett az első komáromi tárgyalásokról, a tárgyalások megszakadásá­Belvárosl Moxt Kedden utoljár; AZÚR f XPRFSS T.U»y. Szeleerty. Páfler, | Hft« v «<b. Korzó Mozi Keddtől csütörtöki- C8ÁK FELNŐTTEKNEK J A két fegyenc (Aki kétszer bünöödötl) nagyszabású amerikai bűnügyi lilm. Fősz. Vidor Mc. Laglcn ós Peler Lorre. Ezt megolőzi: Texas a cowboyok hazája és a kitűnő FOX kisérő mii or. ról, továbbá a Bécsben lefolyt döntőbirásko­dási eljárásról, Dr. Mester János bölcsészeikari dékán beszédében ezeket mon­dotta: — Az elhangzott magyar Hiszekegyből ki­sugárzott „a piros hajnal" valóraváít „fehér álom, zöld remény", amikor a kormányzó urunk előtt a zászló felröppent a komáromi Szent András-templom tornyára. A biztató jelenért bálával tartozunk elsősorban a ki­tartó felvidéki magyar népnek és a nép hős­lclkü magyar vezéreinek. Hálát adunk a kormányzó urunknak a bölcs vezetésért, kor­mányunknak az eredményes szakavatott tár­gyalásokért, hálát adunk olasz, német és len­gyel barátainknak, főleg Mussolininek, akik­nek elsősorban köszönjük a trianoni börtön­ből szabadulás gondolatát és megvalósítását. Az egyetem jogi karának ünnepélyén dr. Csekey István jogikari dékán többek között a következőket mondotta: — Magyarország ma olyan, mint egy nagy templom. Harangzugás, orgonabugás, ég felé szálló zsolozsmák, szellőktől lengetett zászlók erdeje és mindez kisérő zenéje egy hatalmas felvonulásnak, amely megindult a Kárpátok tövében bosszú, többszáz kilométeres vonalon. Halottak napja 19ö8-bau Magyarország feltá­madásának vált napjává. — Az elméleti politika amerikai szobatu­dósa felállította 14 pontját — mondotta ez­után —. amelyet azonban a győztesek csak a legyőzőitekre nézve ismertek el kötelezőnek. Aláirtuk a békeszerződéseket avval a jogi kautáléval. lioav kisebbségeinket állandó vé­delemben részesitik. Aláirtuk a békeszerződé­seket, mert egy szupranacionális alakulat, amelynek a mindenhatóságában valameny­nyien bittünk, a Nemzetek Szövetsége, azt. hirdette hogy garantálni fogja a kisebbségek­nek emberhez méltó éleiét, de be kell valla­nunk. hogy mi is óriási hibákat követlünk el. Nem oldottuk ineg évszázadokon keresztül a szegény magyar népnek a problémáit. Nem oldottuk meg középosztályunknak a megszer­vezéséi. Szemet hunytunk és erőtlenek ma­radiunk a nemzetkisebbségi problémákkal szemben. — Amikor megindullak a német csapatok, amikor Lengyelország nem várta be a jogos területeknek a visszacsatolását, hanem ulti­mátumot küldve bevonult, akkor az ifjú ma­gyar kedélyeket valami hihetetlen apátia lepte meg. Emlékezzenek' vissza, akkor azt mondottam: Minden magyar teriiletet vhz­sza fogunk kapni. De soha nem hitlem a l»é­kés revízióban. Mindig azt mondottam: Ncnl tudom elképzelni, hogy egy idegen államha­talom egy négyzetméter területet l>ékés utorl átengedjen. Ezt a felfogásomat ma is fenn­tartom, mert ez mindennek nevezhető, csali nem önkéntes csak nem békés revíziónak. — Az eseményekre rádöbbentették az egész világ közvéleményét a magyar kérdésnek szörnyű igazságtalanságára. Ilt kapcsolódolt be nagy barátunk, a Duce. A magyar revízió akkor született meg. amikor Mussolini eré­lyes fellépésével bevétette a müncheni megál­lapodásba. liogv Olaszország és Németország csakis akkor garantálja az uj Csehszlovákia határait, ha a magvar és Irngvel kisebbségi kérdés is megoldást talál. Kérdezhetjük mo^t mindezek után. hogv mostanáig elért sikerek alapján mit remélhetünk a jövőtől? A na­pokban Budapesten egv kollegámmal beszél­ve tőle hallottam, hogv ezeknek a tárgyalá­soknak egyik riegpngvobb szellemi vezére, aki bámulatos földrajzi tudásával, fölényével káorázatba eilele az ott résztvevőket, a/.l a ki­jelentést tette, hogv hacsak eev huszadrészét kaptuk volna vissza annak, amit visszakap­tunk, akkor is visszatérne minden. — És most, mai előadásom befejezésekép — végezte be szavait — engedjék meg, hogy felolvassam Babits M'hálvpak tegnap meg­jelent gyönyörű költeményéből azt a gondo­latot, amelyet állandóan hirdetek: ..Ne mondjátok, hogy a li'aza nagyobbodik­A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óla már és mindig az marad, mert nem a darabokból összetákolt darab, egy test a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak ugy vagdalni, toldani.'4 Dr, Erekv István rektor a tanári kar és az ifjúság nevében köszönetet mondott az elő­adónak, majd elénekelték a Himnuszt. Szétftenvl Mort Keddié! mindennap 5, 7, 9 D&NIEIXC DARRflUX az uj vi á-jsztár locrszebb francia filmje -át m rí*

Next

/
Oldalképek
Tartalom