Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-24 / 257. szám

Cstitőrtölc, 1938. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 5 Ingyen lakást a szegedi egyetemre beiratkozó felvidéki diákok részére Felhívás Szeged társadalmához Imecs György főispán, Pálfy József polgármester és Ereky István rektor a következő felhivást intézte Szeged társadalmához: A Felvidék eddig felszabadult részének ifjúsága csehszlovák iskolákban tanult és abban a nemzetköziséggel és kommunizmussal telitett légkörben nőtt fel, amelyet a csehszlovák állam termelt ki magából. A Felvidék ifjúsága eDnek következtében nemcsak a magyar történelmet és a magyar irodalmat Dem is. meri oly mértékben, amint kellene — de saját hibáján kívül lelkileg is más lett. mint a mi ifjuságupk. Semtpi sem volna a nemzet jövőjére veszélyesebb, mintha ezt a magyar nemzet szempontjából kellő nevelésben nem részesü't és sok tekintetben idegen gondolkozású ifjúságot elhanyagolnánk. Hiszen 700—800 olyan fiatalemberről van szó, akik csehszlovák egyetemek helyett most már magyar egyetemekre óhajtanak beiratkozni s akik valamikor mint egyetemet végzett emberek vezetői lesznek a magyarságnak. Debrecen város társadalma már felismerte a fontosságát annak, hogy c 700—800 fiatalember ízig-vérig magyar környezetben végezze cgytemi tanulmányait. A debreceni társadalom tebát 220 ingyenes és 100 kedvezményes lakást ajánlott fel azon felvidéki ifjak számára, akik a debreceni egyetemre akarnak beiratkozni. Azt hisszük, Szeged város bazafias társadalma is kívánatosnak tartja, hogy a felvidéki ifjúság mennél nagyobb része Szegeden végezze egyetemi tanulmányait s az izig-vérig magyar szeiredi társadalomban forrjon össze lelkileg velünk s vetkőzze le mindazt, ami a csehszlovák iskolák munkája réven lelkükhöz kozzáferkőzött. Ugy érezzük, hogy Szeged város társadalmának sokkal több oka van arra, hogy a Felvidék ifjúsága érdekében áldozatokat hozzon, mint bármely más egyetemi városnak. Hiszen a szegedi nagy árvíz után a városok egész sora versenyzett azért, hogy a hajléktalanná vált szegedi szülők iskolába járó gyermekeinek ingyen lakást adjanak s igy iskoláztatásukat megkönnyítsék. De néni voltak-e hajléktalanok azok '3 véreink is, akiket egy nagy nemzeti katasztrófa husz hosszú esztendőre elszakított tőlünk? A magyarság ezen husz éven át hajléktalanjainak gyermekei részére kérjük Debrecen nemes példájára s a szegedi nagy árviz után élvezett jótéteményekre hivatkozva — >a szegedi hazafias társadalom szerető megértését és áldozatkészségét. A tettekben nyilvánuló hazaszeretethez szólva kérjük, jelentsék be azok. akiknek kérésünket teljesíteni módúkban áll, — a m. kir. Fertnc József Tudományegyetem rektori hivatalában, hogy ingyen, vagy kedvezményes bér ellenében a szegedi egyetemre beiratkozó felvidéki ifjak részére, a beiratkozástól kezdve 1939. junius 30-ig lakást adni hajlandók! Tettekben nyilvánuló hazaszeretelükért fogadják már előre is bálás köszönetünket. Dr. vitéz Imecs György Szegedi sz. kir. város főispánja, dr. Pálfy József Szeged sz. kir. város polgármestere, dr. Ereky István, a m. kir. Ferenc József Tudományegyetem rektora. bonbon, csokoládé\ Dreher keksz, íze sebbet nem ehetsz. Finomabbat nem vehetsz. Vendég elé szebbet jobbat nem tehetsz! — Bornemisza Géza búcsúja a szegedi kamarától. Bornemisza Géza volt iparügyi miniszter a minisztérium vezetésétől történt megválása után meleghangú levelet intézett a szegedi kereskedelmi és iparkamarához, amelyben köszönetet möndott azért a nagvé.rtékü támogatásért, amelyben három és félévet meghaladó miniszterségének ideje alatt a kamara őt állandóan részesítette. A kamara «lnöksége válaszában szintén köszönetét fejezte ki a távozó miniszternek azért a meleg érdeklődéséért, amellyel a szegcdi kamarát állandóan kitüntette. — Tüntetés. Szerdán délelőtt 50-60 főből álló csoport gyülekezett össze a központi egyetemen és tüntető felvonulásra indult. A tün tetők _ legnagvobrészt orvostanhallgatók — antiszemita jelszavakat hangoztatva végigvonultak a Kárász-uceán, Klauzál-téren, Aradi-utcán, a Horthy Miklós- és Deák Ferencuecán, maid a Széchenyi-térre Sordultak be, itt a rendőrség feloszlatta a négyes sorokban haladó csapatot. A tüntetés miatt az orvosi kar első és második évfolyamán szünetellek az .előadások. — üzletek déli zárása. Mióta a kereskedelemügyi miniszter a nyilt árusítási üzletek alkalmazottai munkaidejének szabályozása tárgyúban kibocsátott rendelete megjelent, a kereskedők részéről nagyon sok helyen megnyilatkozctt az a törekvés, hogy az egyenlő versenyfeltételek megteremtése céljából az üzletek nyitva tartása egységesen szabályoztassék és ennek a szabályozásnak a keretén belül a napközi szünetek is hatósági rendelkezés formájában állapíttassanak meg. Egy ilyen adott esetből kifolyólag a kereskedelemügyi miniszter elvi határozat formájában arról értesítette a szegedi kereskedelmi cs iparkamarát. liogv a záróra szabályozására megvan a lehetőség, de a kötelező déli zárvatartás elrendelésére törvényes lehelőség nem áll fenn. A miniszternek ebből az elvi jellegű kijelentéséből folyik, hogy egy-egy város, vagy község kereskedői megállapodást létesíthetnek ugyan a déli zárvgtartás tekintetében, ami mindenesetre kívánatos is, nincs azonban törvényes mód arra, hogy ezt a déli zárvalartást akár a kereskedők egvrészének, akár öszszességüknek kérésére a hatósúg rendeleti uton szabályozza. — Aki egész nap ott görnyed az Íróasztal mellett, igyék reggelenként felkeléskor egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet, mert az a bélmüködést szabályozza, a gyomoremésztést előmozdítja, <a vérkeringést élénkiti és a munkaképességet fokozza. Kérdezze meg orvosát. A cukor árának leszállítása. A cukor árának leszállításával kapcsolatban a vidéki kereskedők részéről sok panasz érkezett az illetékes kereskedelmi és iparkamarához. A váratlanul történt árleszállítás tetemes veszteséget jelentett főleg a vidéki kereskedőkre nézve. Á budapesti kereskedők ugyanis abban a helyzetben vannak, hogy a gyári raktárakból bármikor kaphatnak cukrot és igy netn szoktak nagyobb mennyiséget az üzletben tartani. ezzel szemben a vidéki nagyobb kereskedőknek mindig igen jelentős készleteik vannak raktáron. Ezenfelül a vidéki kereskedők, akik a dolog természetéből folyólag a buda-» pestieknél később értesültek az árleszállítás-; ró), més? az utolsó pillanatban is rendeltek es vettek át cukrot, amelynek a terhét _ nek'W kellene viselni. A beérkezett panaszok" alapján a kamarák interveniáltak a pénzügyminisztériumban és a cukorgyárak irodájánál és tárgyalásokat indítottak abban a tekintetben. hogy az árleszállítást megelőző napokban átvett cukor árleszállításából eredő veszteség ne kizárólag a kereskedelmet terhelje. — Tizennégy nap kormányzósértésért. Ifj. Tóth Sámuel békéssámsoni 40 éves kereskedő október 13-án este a falubeli egyik kocsmában erősen beszeszelt és kötekedni kezdett a többi vendéggel. Mikor csititották, Tóth még jobban hangoskodott és a kormányzót szidalmazta. A törvényszék U n gvá ry-tanácsa szerdán vonta felelősségre Tóthot, aki részegségével védekezett és tagadta, hogy elkövette volna a terhére rótt bűncselekményt. A kihallgatott tanuk azonban bizonyították, hogy Tóth megtette az inkriminált kijelentéseket. A törvényszék 14 napi fogházra Ítélte. Baleset, Szerdán délelőtt Lajos Sándor 15 éves bércsgyerek Kistelek közelében lecselt egy gyorsan haladó kocsiról. A kocsi egyik kereke átment a lábán, a mentők combtöréssel szállították a kórházba, —oo— Tápéi cigánvháboru a törvényszék elűtt (A Délmagyarország munkatársától). Füstöskepü cigánylcgcnycktöl és tarkaöltözctü cigányaszonyoktól volt népes szerdán délelőtt a törvényszék második emeleti folyosója. Kivonult uz egész tápéi cigánysor annak a cigánypernek a tárgyalásához, amelyet cz alkalommal tartolt a törvényszék Ungvár y-tanácsa. Három testvér: Petrovics Bódog, Mitorád és Branko feljelentették Jankó. Lajos és Petrovics Lajos lóalkuszokat és kilenc társát. A két cigánytársaság egy lóvásárlási ügyből kifolyólag összeveszett. Jankó Antalék 1500 pengőt követeltek Petrovicsóktól és megfenyegették őket, hogyha nem fizetik meg a pénzt, inesölik őket és erőszakkal rabolják e| tőlük. 1937 decemberében kezdődött a viszálykodás, ettől kezdve a Petrovicsok nein mertek vásárra menni, mert féltek', hogy Jankóck beváltják fenyegetésüket. 'A szerdai főtárgyaláson kiderült, hogy tulajdonképen csak Jankó Lajos és Petrovics Lajos követték cl az életveszélyes fenyegetést és a zsarolást, ezért dr. Szász Dezső ügyész a többi kilenc cigány ellen elejtette a vádat. A kihallgatott tanuk igazolták, hogy Jankó és Markovics Lajos csakugyan üldözöhad járatot folytattak a bárom Markovics ellen, az azonban nem nyert bebizonyítást, hogy életveszélyesen is megfenyegették őket. A törvényszék ezért csak zsarolás kísérletében mondotta ki bűnösnek a két cigányt és Jankó Lajost 50 pengő, Markovics Lajost SO pengő pénzbüntetésre ítélte. Mindkét büntetés 5 pengőnként egynapi fogházra változtatható át. A vádlottak megnyugodtak az Ítéletben,