Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-24 / 257. szám

Csütörtök, 1958. november 24. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Csak kormányválság A képviselőház szerdán délben az Imre­d y-kormányt leszavazta. Ennek a határozat­nak következményei egyelőre beláthatatla­nok. Lehet, hogy a nyugalmi helyzet — lát­szata gyorsan visszatér, de a nyugalmi hely­zetnek csak látszata volt az is, aminek lénye­gét az utolsó hetek gyönyörű ünnepségei ta­karták el. Mióta magyar népképviselet van, a kormány leszavazása nemcsak rendszerré ném tudott válni, mint Franciaországban, ha­nem ellenkezőleg, a legkivételesebb megnyi­latkozás maradt a parlamenti életünknek. Ki milyen hive most a parlamenti és a parla­menten kivüli kormányzásnak, aszerint Ítél­heti meg ennek a ténynek jelentőségét. Mi — nem akarunk részt venni abban a polilikai küzdelemben, amelyik a tegnapi egységes párt két nagy csoportja között meg­indult. Mi nem tarthatunk a győzőkkel s nem vállalhatjuk n legyőzöttek sorsát. Meg­ütközhetnek egymással képviselői csoportok, pártszervezetek, politikai pártok, mindig ma­rad a nemzetnek jelentős része, amelyik a küzdelem végét várja s azt, hogy ez a vég több beket, több nyugalmat és több munkát hozzon, mint amennyit az a helyzet igért, amelyikből a harc kiindult. Azt akarjuk hinni, hogy a parlamenti rend­szer azt a próbát, amit ez a szavazás jelen­tett, ki fogja állni, a parlamentarizmus hivei pedig ujabb érvet kaptak a parlament hiva­tása és szükségessége felől. A nemzet örök intézményei nem lehetnek egyes emberek képére és hasonlatosságára szabva. A ha­talom kereke örökké forog s mint a klasszi­kus példázat tanitja, annyit jár lefelé, mint felfelé. Minden mulandó, csak a nemzet éle­te múlhatatlan. Vitatkozzanak a meggyőző­dések, szálljanak egymással szembe a poli­tikai felfogások, — azért van parla­ment, hogy ne az uccnn, ne a barrikádokon cs ne a polgárháború véres hadszinterén mérkőzzön egymással a két szembenálló meggyőződés, — de a végén a nemzet ér­deke kerül jö n ki a harcból győz­tesen. S ha van valami vigasztaló ebben a politikai válságban, ami, azt akarjuk hinni, hogy legfeljebb csak kormány­válság, de nem válsága a nemzetnek és alkotmánynak, akkor ez az, hogy ugy a kor­mány, mint uj és régi ellenfelei nz alkot­mányhoz és alkotmányossághoz ra­gaszkodnak. Tahin nem ugyanazt jelenti ez a ragaszkodás, talán más-más értelmezést ad­nának az alkotmányos kormányzás princí­piumainak, de maga az a tény, hogy az al­kotmányos kormányzással szemben nem áll ki egvik párt sem, azt a hitet kelti, hogy változhatnak kormányok és változhatnak miniszterek, átalakulhatnak pártok és kelet­kezhetnek pártszövetségek, maga az ezer­éves alkotmány és az alkotmányos kormány­zás sértetlenül fog kikerülni ebből a válság­ból. Az ország azt akarja, hogy r evn (1 legyen, Kogy béke legyen, Kogy társa­dalmi igazság legyen s Kogy BELVÁROSI MOZI Esküvő az Csütörtök, péntek óceánon nagy kiállítású vígjáték. ALIC'E FAY fősze­replése. 5, 7, 9 Jön a BesxáUásotás Parádés huszárvigjáték PAGER, SZELECZKY KABOS, RAJNA Y PETIIES f I legközelebb a BELVÁROSIBAN KORZÓ MOZI Csütörtök cs péntek Féltékeny barátok A Fox filmgyár nagy attrakciója | VICTOR* Mc. LAGLEN falrengető bohózata a korszerű és szükséges változások megtörténjenek gazdasági életben, szoc'ális téren s a magyar föld birtokviszonyaiban. Az ország számára nem az az elsőrendű követel­mény, hogy ki jegyezze a reformokat, hanem az, hogy a reformok gazdagítsák már a ma­gyarságot s a nemzet minden hűséges, tisz­tes és dolgozó tagjának megadják azt a köny­nyitést s az elet színvonalának azt az emelé­sét, ami végeredményben az ország ' erejét fokozza s tekintélyét növeli. A gyönyörű, a felejthetetlen felvidéki ünnepségek után senki nem akarhat káoszt/ felfordulást, bizonyta­lanságot, mert mindenkit megtanítottak már a tapasztalatok arra, hogy a káosz nem a nemzeti érdek táptalaja, hanem olyan bak­tériumoké, amik minden értéket pusztulás­sal fenyegetnek. A mai izgalmas közélet gyors elintézést sürget, se a hatalomhoz való ragaszkodás, se a hatalom megszerzésének vágya nem nyújthatja ki ennek a nemzet ér­deke által szűkre szabott idejét. A pártok harca ne fajuljon el a nemzet harcává, a po­litikusok küzdelmét lokalizálni kell, mert nagyon kevés és nagyon mulandó az, amit Enyhe, bizfos h a s h a jfó 2 szem 42fill, 12 szem 54 fiII. 20 szem 90fill. esriwm nyerni lehet, de végzetes és jóvátehetetlen az, amit a nemzet elveszthet. Lehet, hógy ez a válság tisztázni fogja az eiőviszonyokat s hozzá fog járulni egészsé­gesebb és stabilabb rendszer kialakulásához. A magyar polgárság, melynek a váJságokbah való szükséglete már bőven fedezve van, azt kívánja csak, hogy ez a harc ne zavarja meg a társadalom maradék-békéjét, inkább sze­rezze vissza a nemzet azt is, amit a békessé­ges munka idejéből és atmoszférájából el­veszített. Békét akar, mert dolgozni akar a magyar polgárság. A képviselőház viharos ülésen 115:96 arányban leszavazta a kormányt Budapest, november 23. A keddi esemé­nyek után óriási érdeklődés mellett ült össze szerdán délelőtt a képviselőház, amelyet az­zal a céllal hivtak össze, hogy a második Imrédy-kormány bemutatkozzék. Rendkívüli éideklődés mellett olyan események történ­tek az ülésen, amire alig volt példa a ma­gyar politika történetében. Délelőtt 70 órakor nyitotta meg az ülést K o r n i s Gyula elnök, kegyeletes szavakkal parentálta el Ernszt Sándort, majd bejelen­tette, hogy Sztrnnvavszky Sándor, Eckhardt Tibor és Rakovszky Tibor napirend előtti felszólalásra kért engedélyt. Stranyavszky megindokolja a kilépésekel A szólásra felálló Sztra nyavszky Sándort a baloldal és a középső mezőny meg­tapsolta. Sztranyavszky azzal kezdte beszé­dét, hogy meg akarja indokolni a Nep-ből ki­lépett képviselők elhatározásét. A párttal szemben bizonyos idő óta olyan stilus érvé­nyesül — mondotta —, amely gondolkodóba ejtette. Kijelentette, alkotmányos életet csak alkotmányos többséggel lehet élni. — Annak — mondotta Sztranyavszky -—, aki az országot alkotmányosan akarja vezet­ni, nincs szüksége arra, hogy különböző mozgalmak szárnyain akarja vezetni... Ennél a kijelentésénél viharos taps tört ki a középen és a baloldalon. A továbbiakban hangoztatta, az utóbbi időben felmerültek olyan körülmények, ame­lyek aggodalommal töltötték el azoknak a magyar embereknek a lelkét, akik a magyar jövendő útját az alkotmányosság keretein belül akarják járni és kizárólag az alkotmányosság kere­tcin belül kívánják megvalósítani a reformokat. A reformok megvalósítása olyan kérdés — folytatta —, amelyeket senkinek sem lehet szándékában elvonni a magyar közélet hi­vatott fórurnának birálata elől, mert senki emberfia nem tarthatja magát egyedül al­kalmatosnak arra, hogy az állami élet sarka­latos pontjait érintő kérdésekről és a magyar jövendő messzi évtizedekre elrendezni hiva­tott reformokról, igy például magának a ma­gyar földnek jövendő sorsáról egymaga dönt­hessen és ugy érezhesse, hogy neki magá­nak jogában áll, vagy ő maga egyedül képes lehet ilyen kérdéseket véglegesen, hosszú időre rendezni. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése csak ebben a teremben és csakis ezek előtt a magyar emberek előtt történhe­tik meg, akik a magyar nemzetet képviselik. (Taps.) — De rá kell mutatnom azokra a különös jelenségekre is — folytatta Sztranyavszky —, amelyek az utóbbi időben felmerültek cs amelyek a magyar közéletet izgalommal töl­tötték el. Nemcsak maguk a bekövetkezett tények, hanem a bekövetkezhető tényckne.k előre vetett árnyéka is befolyásolhatja a lel­kiismeretes emberek elhatározását. Ezután azokról a jelenségekről beszélt© amelyek arról szóltak, hogy a Felvidék visz* szacsatolásával uj levegő özönlik be a ma­gyar életbe és mintegy olyan tünetek merül­tek fel, mintha a magyar életet kellene hoz­zásimitani a visszacsatolt Felvidékhez­— Nem Csonkamagyarországot csatolták á visszakerült Felvidékhez -— piondotta —© hanem a Felvidéket csatolták vissza a cson­ka országhoz. Jaross Andor miniszter felugrott Kely'é­ről, a nagy zajban nem lehetett hallani a szavat. Sztranyavszky ezután kijelentette, Kogv félremagyarázták szavait.' A felvidéki magyarság két évtizeden át teljesített önzetlen, hazafias, pél­dát mutató munkássága előtt mind­annyian tisztelettel hajlunk meg. — Meghajlunk Jaross miniszter ur szemé-' lye és munkássága előtt is. (A Ház minden oldala helyeselt.) Nem lennék becsületes és hűséges magyar, ha ez ellen a szellem ellen szólaltam volna fel. A továbbiakban azt mondotta Sztranyav-' szky, hogy amikor egy párt és egy parla­ment az alkotmányos munka lehetőségét megadja, nem lehet szükség urna, hogy más tényezők felé forduljon az illetékes tényezők tekintete. Parlamentáris eszközökkel es mó­dokkal kormányozni lehet, semmi SZtCHENYI MOZI Csütörtökön 6s mindennap 5, negyed 8, föl 10 Táblás házak U2 BENCE Szent István birodalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom