Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-23 / 256. szám

% DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1938. november 23. Váth János: SOLT ANYJA Törtéi 15 Árpád vullotla és hitet is kész rá tenni, hogy ha sikerül a vállalkozás, Árnulfnok mindig nagyobb megnyugvást jelent egy derék és becsületes szomszéd, ha hadi tekintetben félelmes is, mint ezek a sunyi szláv hercegiek. Az erős magyar szomszéd segit megfélemlíteni áskálődó szomszédait. Ránchaszedi engedetlen alattvalóit. Arnulf hajlott nz ígéretre. Valóban nem is lehetett más választása, mert már trónja is ingani kezdett mostoha és félvér testvérei miatt. Bendc okos szolgálatkészséggel iparkodott fiz ellentéteket áthidalni s Árnnlf számára nélkülözhetetlenné* válni. Valódi énje nőtt l i a beteg embernek. Pedig jobban tenné, ha járná a temploma és a györvára köré clzórt híveit, avarokat, hunokat s szlávokat s intené az egy igaz Isten ismeretére és tiszteletére, a keresztény hitágazatokra s erkölcsökre. Mikor nagy nehezen összehozza a szerződést, istenes lélekkel meg is akarja pecsételni. Árnulf is, Árpád is tegyenek hitet kötelmeikre. — "Hát igaz, igaz, szent ember, dc a mi szokásaink szerent farkas és fene* kelletnék ahoz. — Eli csak volna a táborban, hanem farkast nehéz lesz előkeríteni. — Majd előteremtenek nz ón embereim. Jutás, fiam, keritesd meg nz Iszter berkeit egv régi toportyán irányába! Jutás elment és parancsba adta, Kogy élve. de gyorsan teremtsenek elő egy farkast. Vidám vihorászás fogadta a rendelkezést. Körbc-karé'ba vették a rétet, berket s mire Bende írásba foelalta a megállapodást, már volt farkas élő is, hulla is. Az ebek megmorogták a döglöttet s szűkölve iszkultak a sátrak mögé, alá az élő farkas elől Pedig szegénv összekötözött fogoly volt. Ám a szeme vérbeforgott, a fopai vicsorogtak, a sörénye dühösen fölborzolódott és rémeseket rúgott a béklyóin. Bende fölolvasta a kontraktust. Árpádnak is elmagyarázta. .Árpád hitt az élő szónak ás a szótartásnak. Most következett a Kitteves. Bende fehér karinget öltött a pnoi öltönye fölé. Stólát tett a nvakába. Szentelt viz-hin<őt, rernok ötvösmunkát tett ki a bozontos izsönot helyezett melléje. Aztán egv nagycsattos könvvet is hozott elő a málhából. Arnulf felállt a tábori székéből. Az evuiv "éliumos könyvre tette bal kezét, a jobbja bárom uiiát a szentháromság egyisten ne•ében esküvésre emelte: — Hitet teszek — mondotta elől Bende — az élő istenre, Atya, Fiu és Szentlélekre ... Arnulf király utána mondotta latinul, nz gyhájz ódon nyelvén: bogy megtartom és utóduimmal is megtarttatom. Isten engem ugy segéljen! Amen. Bende a könyvre tett kezet meghintette a vízből és tettét bibliai idézettel kisérte: . tr Ab nqua ct ab Spirito sancto..." Tömjénes füstölőből füstöt bodorított s jdszagu illatával c fölfelé uz égfclé szárnyaló felhőre bízta, hogy kedvesen fogadja Isten, mint igaz és u kedve szerint kötött frigyet . _ S n derült ég mosolyogva fogadta a keuvcs, Isten nevében tett kötést. Most Árpád lépett elé. A táltosa követte. Komor zordsággal. Kos'zarvu mitrábn, tarka talárban. A táltos a farkashoz lépett, egyetlen sujA Délmagyarország regénye tással ketté hasította gerincének irányában, aztán az összekötözött ebbel bánt el hasonlóan. Beleik kifordultak s vérük szétfröcscsent. Aban a vad korban, a népvándorlás korában senkinek se viszolygott meg a gerince, nem fordult fel a gyomra a látványon. Árpád az áldozatok közé lépett s a táltos után elátkozta magát, ha a farkas módjára álnokul viselkedne e kötésben, mikor oly becsületes kiván lenni, mint a hű kutyn. Az átokkal-szitokkal megtömött táltos élőbeszédé után gazdag áldomás következett, melyben a vendéglátó Árnulf volt IV. Mig a cséplők hősiesen iparkodtak, Kogy Docska sarkalására a szem tető alá jusson, a határban kint pacsirta éneke mellett, szarka, varjak és néha sirályok segédkezésével ekék hasogatták a föld kérgét. A madarak serényen szedték a barázdából kifordult fcigeket. A zsíros rög fénylett a nap ragyogásától, a magot várta méhébe, hogy az elrothadt szemből csíra s uj élet támadjon. Mire 'alkonyodni kezdett, barnaszárnyu felhő kerekedett föl a szcmhatárból. A szegése tükör volt. ' A barázdán megszólalt az ekeszarvátqj egy élemedett ember: — Mondtam, hogy eső lesz. Majd megették a legyek ezeket 8T szegény tulkokat. — A trágyadomb ugy bűzlött, majd kicsavarta nz orromat. — A föcskék igen lent röpködtek'. — A vízhordó szamár a hátára feküdt és az égnek se akarta a hempergést abba hagyni! — A bivalyok beleszaladtak a Szalába. Estig hntpár ökörrel se tudnák űket kivontatni. A barázdán lépkedő gazda egyenletes osztással szórta szét a magot, a mivelt föld hátára. Ugy lépett, mintha olvasná és hogy cl ne vétse, sehová se figyel. Ám odamondta uz ekeszurvat. támogatóknak, hogy még mit nem sorolnuk fel az esőjóslásra. Jobb lesz, hogyha sietnek, mert utoléri őket. Az ostorok pattantak, meg csattantak 'és a tulkok inai neki feszültek a barázda vonásnak. Az égen egyszeresek ketté hasadt az egyszövésii felhő gyüretlensége. Elővillant a mennykő. Utána földrengetőt csattant. A dördüléstől ember s állat összerezzent. A barna felhő, mintha felmérhetetlen hatalom kanyarította volna a nyaka köré, beteritette a fél mennyboltot. Elkomorult minden égen-földön. Először ritka nagy cseppekben, majd süni záporban hullott, végre ömlött az áldás. Ömlött cs a magot beleverte a porhanyó földbe." Az emberek megálltak az ekével, a ferdén verő zápor elő! a barmaik védelme alá húzódtak. A szegény párák pedig megadóan hajtották lc fejőket a barázda fölé. Csak egy-egy dördülésre rezzentek meg ösztönösen, u hajtóik pedig babonásan. Docska felrettent a betege mellől. Az életösztön egy pillanatra kiküszöbölt belőle minden clágyulást. Sürgető szava csattogottpattogott, mint szántók ostora a tulkok hátán. S égett a munka kezük alatt. Mert nemcsak a szemes eleséget kellett tető alá teremteni, hanem u pelyvát kazalba is rakni u törekkcl együtt. — Mit etetünk télire az ólban, ha néni takarítjuk meg, he! Ti bizony nem láttok tovább az orrotoknál! Levente ezt a vonást is szerette benne. A betegségében annyira elgyámoltalanodott, hogy jól esett körüle ez a roppant akarat. (Folyt, köv.) ^^^m^mmmmmmm—mmmm^mm isiin Líz és ínlivéMcr • IIETI MŰSOR: Szerdán este: Kiskomárom-Nagykomárom. — DMKE. Csütörtökön délután: l'iros bugyelláris. Katonaelőadás Filléres helyárak. Csütörtökön este: Kiskomárom-Nagykomárom. DMKE. Pénteken este: Kiskoinárom-Nagykoraáronj. DMKE. Szombaton délután: Nincsenek véletlenek. Filléres helyárak. Vasárnap délután: Kiskomárotn-Nngykomárnm. Rendes helyárak. Vasárnap este: Kiskomárom-Nagykomárom. Bérlctszünct. ' —oo— Balogh Klári és Szabó István Légrády-osztöndijat nyert. Légrády Károly, a „Pesti Hirlap" elhunyt főszerkesztője, a magyar kulturélet néhai mecénása, emlékére az Országos Szinészegyesülct ösztöndija alapított, 'amellyel évről-évre a vidéki színészet íiz kiválóságát tünteti ki. Az ezévi ösztöndijkiosztás Szeged színészetét különös értékeléssel tünteli ki. A kiadott tiz ösztöndíjból kettőt aktív és kettő volt szegedi színész kapott. Balogh Klári ismert és népszerű tagja évek' óta a ®Zegedi színtársulatnak. Most approbálta az ösztöndíj és a velejáró diszgyürü fejlődő színészi értékét. Szabó István a másik szegedi kitüntetett. Mirkűns, férfias alakításait régölla. meleg elimerés kisérlc. ösztöndiikilünletést kapott 11a m vay Lnei, akt Szegedről került el az idéif a debreceni színházhoz és Zilahi Pál, aki •ugyancsak Szegedről jutott a nagykanizsai társulathoz. . —oOo—' Har^oiva hangversenyek Holnap, Tisza, 8. Segovia gitárest Jegy Délmagyarország jegyirodában. Bérlet —oOo— még váltható. A színházi iroda hirei A „Kiskomárom-Nagykomárom" cimü gyek nyörü operett csak vasárnap estig marad műsoron '3 premier nagyszerű szereposztásában. Tatjána Mcnotti, a miláuói Scala világhírül primadonnája énekli hétfőn este „Lununermoori Lucia" Donizetti legszebb operájának főszerepét. Vezényel Komor Vilmos. Siessen jegyet váltani a nagy művészi eseményhez. „Nincsenek véletlenek". Solti György páratlanul mulatságos vígjátéka szombaton délután filléres helyárakkal. Csütörtökön délután katonaelőadás lesz. Szinrc kerül a legszebb népszínmű, a „Piros bugyelláris. Filléres belyárak. Itunuadi Sándor: Nemes fém Délmagijarországhöicsönhömjvfár