Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)
1938-11-19 / 253. szám
Szombat, 1938. nov. 19. Politikai napilap XIV. évfolyam 253. sz. A belső béke Anglia cs Olaszország között helyreállott a diplomáciai viszony s helyreállott az ís, ami ennél sokkal több: a baráti kapcsolat ís. Csak az, aki fel tudja emlékében idézni a két év előtti szenvedélyes és elszánt küzdelem egyes fázisait, csak az tud mértéket találni annak a súlynak megállapítására, amit ez a változós jelent. Angiin még a minap az egész világ ellenállását akarta megszervezni Olaszország ellen s a nemzetközi jog legsúlyosabb sérelmének tartotta oz afrikai hódítást. S ma már Etiópia császárjához küldi nagykövetét s ezzel a fogalmazással ismeri el jogdlk»potnak az olasz fegyverek sikerét. S Anglia — nemcsak Olaszország felé tudja megtenni a közeledés lépéseit. Milyen felemelő, milyen vigasztaló, szimbolikus és valóságos jelentőségében milyen messze távlatot felnyitó volt az az ut, amit Chamb e r 1 a i n a világbéke megmentése érdekében Berchtcseadonbe tett meg. Anglia most is a hűvös józanság4 'politikáját folytatja s minden szentimentalizmus nélkül tud változtatni külpolitikájának irányán, ha arról győződik meg, hogy helytelen irányba fordult s hogy a követett uton nagy érdekeit védeni tovább nem lehet. Az angol-német közeledés s az angol-olasz kibékülés nemcsak nagyjelentőségű politikai események s nemcsak azt a hitet keltik, hogy más lesz nyomukban a világ, mint amilyen előttük volt. a világbékének ez a két világeseménye példát is tár elénk, útmutatást is ad s talán bátorságot is nevel azokban, akik megrögzött csökönyösséggel ragaszkodnak a kiválasztott úthoz s az egyszer elfoglalt állásponthoz.' Ha Anglia meg tudott békülni Olaszországgal s ha Olaszország kezet tudott nyújtani Angliának, talán lehetne remélni azt is, hogy megbékülhetnek egymással azok is, akiket sokkal kisebb sulyu ellentét választott .el, mint amilyen az angol-olasz viszonyt élesítette ki. A hűvös angolok s a szenvedélyes olaszok elfelejtik kölcsönösen az egymásnak okozott sérelmeket, Anglia nemcsak azt akarja elfelejteni, amit az olasz nép terhére rótt, hanem azt is, amit maga követett el. Ha a tényeken változtatni nem lehet, sokkal okosabb, sokkal bölcsebb a tények tudomásul vétele, mint a legünnepélyesebb demonstráció ellenük. Az abesszin hódítás múlté, de a múlté az ango.l tiltakozás is s mindaz, amit ez a tiltakozás hivott életre. S okik alig tegnap még háborúra készülődtek egymás ellen, akik Máltán, a Gibraltárnál és a Szuezi csatornánál fel akarták gyújtani a világot, azok ma, mint megbékélt ellenfelek, keresik egymás kezét s keresik annak módját, hogy az emberiség szolgálatában közös erővel mit tudnának tenni. Ha Anglia meg tudott egyezni Olaszországgal, ha barátságba tudják felolvasztani elszánt szembenállásukat, talán békét köthetnének egymással azok is, akiket súlytalanabb különbségek választanak el egymástól, akiket a sorsköz össeg lánca fűz össze, akik nem lehetnek idegenek egymás számára, akik egy nemzeti közösség tagjai s akik mások nem is lehetnek. Milyen távolságokat hidalt át a bölcseség, az emberiség szolgálata mennyi meggyőződés félredobását, mennyi álláspont revízióját követelte áldozatul s akik igazán szolgálni akarták a rájukbizott nagy gondolatokat, soha egyetlen pillanatig nem haboztak meghozni a tőlük követelt áldozatot. Miért van az, hogy ellenségek hamarabb tudnak megbékülni, mint testve re k? Miért van az, hogy a nagy ellentéteket könnyebb legyőzni, mint az apró sérelmek emlékeit? Jól tudtuk, hogy ehhez nagyvonalúság kell, emelkedettség s a szellemnek és szándékna k tisztasága. Kicsi érdekek vakonrlturásni állnak a nagy igazságok megvalósulásának utiába. Óceánok hiába választják el egymástól nz emberi közösségeket, ha urrá lesz bennük oz emberi haladás szolgálata, meg tudják találni egymás kezét s meg tudják egymás helyét is találni egymás mellett a munka közösségében. A világtörténelem nagy példái s az emberiség igazi jóltovői nem azokat bátorítják, akik gyűlölködve s az irgalmatlan és könyörtelen megnentbocsótás pogány evangéliumát hirdetve törnek azok ellen, akikkel közös munkával kellene vállulniok közös feladatuk teljesitését. Nem a belátás tanácsaira, nem a józanság figyelmeztetésére hivatkozunk, dc világtörténelmi példákra, melyeknek bizonyító erejét nem vonhatja kétségbe soha senki. Az uj világ megteremtése előtt békét kell teremteni n falak között s a béke felülmúlhatatlan integráló erejével kell szolgálni a nemzet örökkévaló.nagy érdekeit. A ruszinok hősies küzdelme a felszabadulásért Az egész v'láotól elzárva, a legnagyobb nélkülözések elé néz a forrongó Kárpátalja — Teljes önrendelkezést és a Magyarországhoz való csatlakozást követeli a ruszin nép Pozsony, november 18. A legutolsó hu.-zonnégy órában a ruszin helyzet még jobban elmérgesedett. A ruszinok a Icghösicsebb küzdelmet vívják a cseh terrorral szemben. Fancsiknek, a ruszin nép vezérének a budapesti rádió utján küldött üzenete mély hatást váltott ki Kárpátalja lakosai körében. Az egyre fokezádó terror alatt nyögő kárpátoroszokat az éhínség fenyegeti. Ezt a Venkov nevü cseh lap is elismeri és megállapítja, hogy az egész világtól elzárt Ruszinszkó magára hagyatva éhen fog pusztulni. A ruszin lakosságot Volosin katonái és ukrán terrorcsapatok üldözik. Az üldözés most csak fokozódott, miután — hir szerint — a ruszin felkelők hősies küzdelem után elfogla'ták Nagyszőlőst. Mi'iyk ezredes vezeti az ukrán terroristákat, aki állandó összeköttetést tart fenn a prágai kormánynyal. Millyket Lengyelország Icgvlkece.redattcbb ellenségeként ismerik. Az ukrán bandák garázdálkodása ilyenformán egyidejűleg Magyarország és Lengye.'ország ellen is irányul a kárpátaljai nép üldözése mellett. A ruszinföldi felkelők harcai Varsó, november 18: A lengyel sajtó rend- | kivül érdeklődéssel foglalkozik a ruszinszkói eseményekkel. A Pilska Broyna, a hadsereg lapja szerint Huszt, Nagyszöllős és Visk községekben véres összeütközésekre került sor a lakosság és a csehek között. Ruszinföldről 5 ezer magyar, ruszin és román menekült Magyarországra. A csehek a lakosságot teljesen kifosztották. A Kurjer Poranny jelentése szerint kolera és tífusz pusztit Ruszinszkóban, ahol a felkelők már ezt a területet a nyugati résszel öszszekötő utolsó hidakat is felrobbantottak. A cseh hadseregben forradalmi hangulat van. A Dobri Vicczor jelenti, hogy a felkelők tankok ellen harcolnak és kiragadják azokat a csehek kezéből, használni azonban benzin hiánya miatt nem tudják a tankokat. Volosin eltűnt Husztról és senki sem tudja, hol tartózkodik. Kárpátalján a hadsereg sok helyen véres fejjel kénytelen elmenekülni a felkelők elől. A cseh katonák elhagyják csapattesteiket, mert nem akarnák parancsnokaiknak engedelmeskedni. Ungvár, november 18. Az elmúlt napokban Ruszinfölclön az ukrán kormány felhívást tett közzé, amelyben közli, hogy a ruszin felkelők nyomravezetőit és lelepleződ pénzjutalomban részesiti. A menekülők teljesen megbízhat é> közlése szerint ebből a ruszinok most valóságos kenyérkereseti forrást csináltak. Se szeri, se száma a feljelentéseknek. Igen sokan a felhívást kedvező alkalomnak tokintik, hogy haragosukat feljelentsek cs boszszut álljanak rajtuk. Ezek u feljelentések igen sok esetben alaptalanok. „A történelemnek megvannak a maga törvényei" Va só, november 18. Az egyik ismert lengyel hirszolgá ati iroda igy ir a helyzetről: — Csehszlovákiának cz a darabja nem jelent értéket, az ország többi részétől elválasztva vasutak és köz'ckedési lehetőség nélkül, nagyobb városok és kulturális központok nélkül a nvz'n föld csupán béklyó a csehszlovák köz'dtsasdg lábún. Prága most csodálatosképen óriási befektetésekről beszél. T z nittió angol font kölcsönt akaruak ebbo az országba befektetni. Ez azt bizonyítja, hogy P:á;a minden áron fenn akarja tartani' az. összeköttetést a szovjettel és ezért nem egyezik ' bele Európa e területen egyéb változásokba. \ ruszin földön ma a felkelők vére folyik. Ez k a népszavazásért, tehát a népesség ünrcndr'keznsi jogáért, végeredményben azonban a Magyaror száglioz va'ó csati- hozásért küzdenek. A ruszin földnek Szent István koronájához való csatlako-j zása a nép számára munkát cs kenyeret, Lengyelország : z ónára a magyarokkal való határt jelentil)i
