Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-18 / 252. szám

DÉL MAGYARORSZÁG Péntek, IQ38. november 18. I Gumiharisnya I fájós. dagadt és vtszercs lábakra, készeo és mérték után HÖFII Klauzál-tér 8 sz. — Gyógyhaskötők, íérvkniők'. susprntorok raktára. EGY ERDEKES, SZEGEDI POLGÁR Dr. Tápay-Szabó László előadása az egyetemen (A Délmagyarország munkatársától.) Az Egye­tem Barátok Egyesületében csütörtökön este dr. Tápay-Szabó Lász'ó, a szegcdi egyetem rk. ta­nára, a kiváló publicista tartott nagy érdeklődés­sel kisért előadást »Egy érdekes szegedi polgár. Pozsonyi Ignác* címmel. Az előadást dr. CseHnj István professzor nyitotta meg és meleg szavak­kal üdvözölte dr. Tápai/Szibó Lászlót, akinek elő­adását mindvégig nagy érdeklődéstel kiserte a hallgatóság. — Szeged uccuinak átkeresztelése — kezdte előadását — adta meg az impulzust arra, hogy a Pozsonyi Igndc-ucodróf, Illetve magáról Pozsonyi Ignácról beszéljen. A közönség csak annyit tud róla, a közkórház és a rókusi plébánia nagy ala­pítványban részesült tőle, — hat százalék kamatra. 1900-ban Moró Ferenc, akit egyébként Puszilj Pis-. tának gúnyoltak, indítványt tett a városi közgyű­lésen, hogy Pozsonyiról nevezzenek el egy uccát. Igy lett egyhangú lelkesedéssel a Kórház- és Csii­lag-ucca közölt lévő rész Pozsonyi Igndc-uava. Pedig ennek a nemes és nemzetes urnák nem volt semmi érdeme, mert — nem csinált semmiti, Springernek, vagy Spitzernck nevezték, — de ez sem bizonyos, mert Szegeden mindenkiből és min­denből gúnyt üznek. — Annakidején, ha valaki szegedi polgárrá akart lenni — folytatta —, katolikusnak, törvé­nyes származásúnak és rendes embernek kellett tennie. Rendes ember az volt, akinek volt annyi pénze, hogy házat vegyen. Ha ez nem volt módjá­ban, ugy szegedi özvegyasszonyt kellett elvenhte... Pozsonyi semmit sem tudott igazolni, Nyitrdról jött és Molnár ügyvéd, jegyző cs tiszti ügyész, aki egyben tanácstag is volt, védő és vádló egy sze­mélyben, igazolta őt, mint valamennyi mesterség mesterét. — Szegeden tisztességes módon meggazdagod­ni nem lehetett — mondotta ezután előadásában. \ csüszdri btroda'om züllött embereinek búvóhe­lye vott városunk. Jött ide sok ka'andor, mind­egyik olyan nevet vett fel, amilyent akart és azt akkor változtatta meg, amikor akarta. Bevándo­rolt ide például egy Schmotrbrucher nevü sörfödő legény, akinek egyik fiát felakasztották, másik fiának leszármazottai itt élnek közöttünk, persze más néven. Szegeden nem kutatják a multat, spe­ciális város ez. Nincsenek és nem voltak itt "nagy emberek«, csak cé'.szcril emberek. Például Zsótér Jánosról ugy szólt a fáma, hogy 99 hajója van és csak azért nem száz, mert annyi csak a király­nak lehet... És amikor Zsótér köz záHitásokra pá­lyázott, meg is kapta azokat, mert megállapítot­ták, hogy hatezer forint a vagyona. — Pozsonyi később kocsmát nyitott. Annak­idején kétfajta kocsmát ismertek: bor- és külön pá­linka-kocsmát. A pálinkán tö„bet lehetett keresni. Pozsonyi tehát pálinkát árult, később hadiszállító lett és 10 ezer 600 pengőért magyar nemességet szerzett magának. Hatvanhat éves korában vég­rendelkezett a városi tanács előtt, mert az mm ke (Itt pénzbe... Tizenkétezer pengőt azonnal a városi kórházi dpo'tak táplálásira spcndúlt. Amikor kérték a pénzt, ezt felelte: — Adom a pénzt, dc csak kamatra!... — Igy jótékonykodott nemes és nemzetes Po­zsonyi-Springer ur, aki még egy templomi örök­égőre is adott száz pengőt — hat százalék ka­mat a... Az e'őadást az aulát teljesen megtöltő közön­ság sokéig megtapsolta. Dr. Cssksy István egye­temi tarár köszönte meg Tápay-Szibó Lászlónak: az élvezetes és érdekes előadást. Az Egyetem Barátok Egyesületének legközelebbi e'őadását dr. Kogutowicz Károly tartia Szeged földrajzi viszonyairól. „...Köszönöm Szegednek, hogy husz évig befogadott" A zsitvaujfalui Kovács Mihály búcsúja a polgármestertől (A Délmagyarország munlcatársától.) Csü­törtökön déltájban megható jelenet játszó­dott le a polgármesteri hivatalban. A fel­vidéki ünnepi közgyűlés másnapján még mindig a szép esemény hangulatában voltak a hivatalszobák, mindenütt a halk emléke­zés hatása csöndesitette a munkát. Egyszer csak beáilit egy egyszerű szegedi polgár, illendően bemutatkozik és engedelemmel be­bocsátást kér a polgármester úrhoz. — Kovács Mihály vagyok, a Tavasz-uccá­ból — mondta szerényen. Zsitvaujfaluból ül­döztek ki a csehek husz év előtt. Idevetőd­tem Szeged"'. De most mennék haza. Fzt­szaoadult a falum. Hát elbúcsúznék a méltó­ságus úrtól... Volt néhány ur a hivatalszobában, össze­néztek. Aztán valami különös meleget érez­tek. Mog is csillant a szemek sarkában egy­egy könnypontocska. A Tavasz-uccai Kovács Mihály közben be­húzódott egy sarokfotőjbe és egymás mellé tett feszes lábakkal ült, várt. Elég soká, mert küldöttséget is fogadott közben a pol­gármester. Ugy jó félóra multán rátcssékcltck, beme­hetett. Nem lehetett még a polgármesteri dolgozó­szobához hasonló nagy te.-cmben, mert alig tudta járni — még hozzá szőnyeges — azt a 15—20 lépést az ajtótól az Íróasztalig. A polgármester előtt megállt, meghajolt, — Méltóságos uram — kezdte elaka.ioző szóval —, én én... meséről jöttem ide Sze­gedre. Szép, nyugodt magyar életet eltem Zsitvaujfalun... de husz év előtt... tetsz'k tudni... hát bejöttek oda a csehek. Néhányan felpakolóztunk, mert nem lehetett elképzel­ni... a csehekkel... Husz év előtt bizony... Aztán kérem szépen, vagon'akde... cs elkerül-' tem kis esa'ddommal Szegedre. — Méltóságos ujam... — most már nem fs türtőztette: megeredtek a könnyel —« köszönöm a méltóságos polgármester urnák, meg a városnak, hogy husz tív/g... itt le­hettem... Egy kis szatócsűz'etct nyitottunk és cléldególlünk becsülettel... Zsitvaujfalu most megint itthon van... Hát kérem szépen...' ml is menyünk... haza megyünk... — Méltóságos polgármester ur... kívánok a jó Istentől minden magyarnak jóegészséget., boldogulást... a méltóságos urnák meg hálá­san megköszönöm, hoggy Szeged jó volt hozzám... befogadott és cléldegélhcttem ben* ne... majd husz évig... Pálfy polgármester se restelt© könnyeit. Meleg kézfogással búcsúzott el Kovács* Mi­hály szatócstól, aki a szegcdi Tavasz-uccából ma — hazaköltözik a maga falujába, Zsitva­ujfaluba. Tizenegy letartóztatás a szombati rombolások miatt Budapest, november 17. Ismeretes, Kogy szombaton este a Magántisztviselők András­sy-uti székházát cs több pestkörnyéki mun­kásotthont elöro megszervezett csoportok megrohanták, összetörték a berendezést és verekedéseket provqkáltak. A rendőrség megállapította, hogy előre megrendezték u lombolásokat és a kihallgatások után befe­jezték a vizsgálatot, melynek következtében II nemzeti frontistát tartóztattak le magáno­sok elleni erőszak cimén. Boros József, ifj. Dezső József, Collonego Lajos, Grób Lajos, Bolisni István, Klopár János, Kunsági-Kur­nyecz Ferenc, Hegedűs Vilmos, Bolyák Ist­ván, Neralics József és Vozári Vilmos Kerül­tek letartóztatásba. A letartóztatottakat átkí­sérték az ügyészségre. —oOo— A nemftzeíett tartásdíj mfaff 1 évi börtön hitelsértésért (A Dcimagyar ország munkatársától.) Bonyolult hitelsértési ügyben tartott tárgyalást tegnap az Ítélőtábla Nagy Antal-tanácsa. Vigh Lajos makói gazdálkodót elvált felesége beperelte tartásdíjért. A bíróság megítélte a tartásdijat, Vigh azonban nem fizetett, sőt mikor jövedelmét bíróilag lefog­lalták, ezeket az összegeket átcedálta Moravszki János nevü ismerőse nevére.. Éveken keresztül folytatta ezt a műveletet és Ilyenmódon több ezer pengőt vont el el iáit felesége törvényes követe­léseinek kielégítése elöl. A törvényszék annakidején Vighet 10 hónapi, Moravszkit '2 liavl fogházra itélte. A tegnapi táblai tárgyaláson a bíróság elutasította a védők bizo­nyítás kiegészítési indítványát és felemelte a vád­lottak bünciésót: Vighet 1 évi börtönre, Mo­ravszkit pefig 4 hónapi jogházra itélte. A végső szót a kúria fozia kimondani. Pál jugoszláv régens­herceg váratlanul Londonba utazott Be'grdd, november 17. Pál jugoszláv kormányzó­herceg ma reggel rangrejtve elutazott Belgrádból. Angol lapjc'entésiek szerint a kormónyzóherccg Londonba megy. Mindennek ellenére utazásának célját egyelőre homály fedi. * Az udvari vonati vasutasainak kijelentése szerint az utazás észak­felé lesz. Az olvasó rovata A fodrászlanoncok Igen tisztelt Szerkesztőségi Szíveskedjék alábbi közérdekű saraimnak b. lapjában holyet adni: A fodrászok legutóbb felhívták a szakosztályvezetők: figyelmét a tanoncffelvétel megszigorítására, még pedig ugy, hogy 1 segéd után 1, 4 segéd után 2 tanoncot vehetnek fel. Erre azért van tzlkség, mert ma Szegeden 75—80 a fodrásztanoncok szá­ma. Hogy fognak ezek elhelyezkedni, ha fr'.szan badulnak; legfeljebb a negyedrésze kap álfáit, a többi kénytelen lesz az árakat rombolni, illetve kontárkodni, mert meg kell valamiből élnie. A tanonctermclés eddig a külvárosi üzletekben volt divatos, ma már azonban a Belvárosban is tul sok a tanonc. A legnagyobb baj talán az, hogy cz?knek az uj tanoncoknak cgyrésze nem1 ért ss a vas-, se a v'zondo.á.áshoz, amit talán soha nem is fog megtanulni. Az volna a leghelyesebb, ha a tanonc­felvételt négy évre beszüntetnék és a tanoncokkal többet fog'.a koznának. Hu ezt megvalósítják, ak­kor megszűnik a fodrász-egédek házalása, a kon­tárkodás, illetve az árrombolás. Soraim szivej köz'ését megköszönve, vagyok a tisztelt Szerkesztő urnák ieaz tisztelője: E. L. DélKiogiraromáti Kölcsönhömivtár Anyaga legnoguoób eionzetese legftisebb

Next

/
Oldalképek
Tartalom