Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-17 / 251. szám

D É l. M A-G YARORSZÁG Csütörtök, 1938. november TT. csak hasonló kötelességteljesítés és türelmes áldozat jutalmául remélhet­jük, mint aminőkért husz évi nyo­morúság után az első sikert learat­hattuk. — Nemzet! történelmünk' nem egy katasz­trófa fájdalmas emlékét őrzi, amelyek után szintén csak nagy lelki fölemelkedés hozta meg a jobbrafordulást. A tntérveszedelem — nz egykorú krónikás megállapítása szerint — nz erkölcsi elpuhulás következménye volt s IV. Bcla és munkatársui talpraóllitani a nem­zetet csak azért tudták, mert hittel és kemény kczzel erkölcsi kötelme tudatára ébresztették. A mohácsi vész a pártviszályok büntetése volt s benne földre omlott és darabokra tört nz ősi magyar dicsőség. Trianonban nem is n fegyver, hanem az ármány győzött, amely­hez cinkostársakul önmegfeledkezett magyn­Tok ís szegődtek s a fordulat, amely most megkezdődött, a nemzeti méltóság tudatára ébredt magyarok s az igazság lovarj 'üil sze­gődött nemzetközi tényezők emelkedett lel­kiségének köszönhető. — Kicsinyesek és hálátlanok volnánk, Ha ébren álmodva és ábrándokat hajszolva nem adóznánk szívbeli köszönettel azoknak, akik­nek komoly realizmusa nemzeti vágyunkat a megvalósulás útjára segítette. Mivel hlábn fáradozik bárki, ha csak az Ur nem épiti a házat, az emberileg nem remélt eredményért mindenekelőtt az isteni Gondviselésnek kell köszönetet mondanunk. — Ne feledjük soha, hogy sorsunk abban tiz esztendőben fordult jobbrn. amelynek so­rán o magyar legtöbbet imádkozott és Szent István emlékével együtt nz ő szellemét is komoly önmagábaszállással idézte. Az isteni Gond­viselés eszközei és terveinek végrehajtói voltok mindazok a nagy férfink és nemzetek, akik egy cserbenhagyott kis nép ügyét nz igazság vértjébe öltözve diadalra vitték. Glattfelder püspök ezután köszöntötte a nagyhatalmakat, akik lehetővé tették a Fel­vidék visszatérését, köszöntötte a testvéri Lengyelországot, majd igy folytatta: —• Dc minden magyar hálával és elisme­réssel jutalmazza a haza sorsának intézőit is, akik reményeink megvalósításának gondvi­selésszerű eszközei voltak. Büszke örömmel láttuk bevonulni Fclsőmngyarország fővá­rosába a felszabadított nép örömujjongása közt hazánk Kormányzóját, aki itt, Szegeden emlte fel a megalázott nem­zeti lobogót s azzal nz igcrcttcl indult törté­nelmi útjára, hogy annuk becsületét vissza­szerzi tul a rabhatárokon is s fogadalmát a tulpig féifi hűségével s a keresztény 'élek becsületességével ime be is váltotta. Az ő nemes egyénisége bevonult a történelembe, de minden magyar lélekbe is, amelyből csak az a fohász száll cg felé, vajha megadatnék neki gondviselésszerű feladatát egészen be­fejezni. Mellette hiven küzdött kormányának elnöke s elsőrendű minisztertársai azzal a di­cső honvédséggel együtt, melynek tudjuk, egyetlen gondja, hogy egyéni érdekek és ki­csinyes pártszempontok fölé emelkedve a hon becsületét, egységét és biztonságát véd­je s ha őket mindenfelé virngeső kisérte fel­vidéki utjukon, lelkünk legnemesebb érzel­meiből fonunk koszorút s helyezzük azt a haza legjobb fiainak homlokára. — Mi pedig itthon meg fogjuk érteni, Hogy mi is mindannyian az isteni Gondviselés esz­közei vagyunk. De annak csak akkor bizo­nyulunk, ha önmagunkról megfeledkezünk s minden képességünkkel a közérdek és a nem­zet szolgálatóban állni tudunk. Szörnyű csalódást okozna nemcsak népünknek, hanem az egész világ közvéleményének, ha n minden vá­rakozáson felüli siker nem cgybe­forrasztana, hanem önző pártver­sengések útvesztőjébe sodorna. — Nem lehetne megértetni barátainkkal, hogy életképes nép vagyunk, ha a nemzeti ünnep napján hajbakapunk s ellenségeink kárörömmel állapíthatnák meg, ettől az or­szágtól nem kell félni s nem érdemes sikra szállni. A felszabadult magyarság himnusza és diadaléneke az egész ország számára ha­talmas mementó, hogy egységben, fegyelem­ben és áldozatkészségben van az erő — fe­jezte be nagyhatású beszédét. Minden leg­jobbnak is tartott gondolat és erő az egész­nek köteles magát alárendelni, a szenvedély­nek és türelmetlenségnek hűtlenség volna e komoly órán a nemzet legszentebb remé­nyeit kockára tenni, hanem az egyetlen jo­gosult és hivatottnak bizonyult vezér köré tömörülve, kormányzónk bölcs utmutatása szerint törekedjünk mindannyian a magyar haza szebb és dicsőbb jcvőjét biztosítani. Glattfelder püspök beszédét meghatódottan hallgatta végig a közgyűlés, majd lelkesen és sokáig ünnepelte. Ezután felhangzott a karzaton elhelyezett kórus éneke: n Himnusz, amit együtt énekelt az ünnepi felállásba feszült sokaság. * 'A díszközgyűlést követően Iniecs főispán és Pálfy polgármester az 'alábbi táviratot intézte vitéz dr. Imrédy Béla miniszterelnöknek. „Szeged város törvényhatósági bizottsága mai napon megtartott rendkívüli közgyűlésében, ami­kor izzó lelkesedéssel és hazafias örömmel emlé­kezett meg a felvidéki magyarság visszatéréséről és Nagvméllóságodmk, valamint munkatársainak a felvidéki túlnyomóan magyarlakta terűletek visszaszerzése körül kifejtett tevékenységéről osztatlan megelégedéssel vette tudomásul azl, hogy o Kormányzó Ur őfőméltósága ismét Nagy­méltóságodat bízta meg uz uj kormány megalakí­tásával. Szeged közönsége ebből az alkalomból Nagyméltóságodat és tegnap megalakult kormá­nyát tisztelettel üdvözli és Nagvméltóságodnnk az elkövetkező nehéz napok munkájához sok sze­rencsét kíván Dr. Imecs főispán, dr. Pálfy polgármester." Eay 25 éves bölcsész­hallgató öRiavilhossóaa a budapesti főkapitányságon Budapest, november 16. Szerdán reggel a fő­kapitányság épületében megrendítő öngyilkosság) történt; Katona Kovács József 26 éves bölcsész­hallgató kiugrott a harmadik emeleti ablakon cs szörnyet ha't. Katona Kovács József több társával együtt mu­latott az egyik vendéglőben, az uccán a most di­vatos je'szavakat kiabálták. Rendőr jelent meg; a társaság tagjai szétszéledtek, de az erősen ittas fiatalembert a rendőr kénytelen volt bevinni a főkapitányságra. Reggel a fiatalember egészen nyugodtan visc'kedett, zsebéből elővette diákigazol­ványát és arra írni kezdett valamit. Később de­rült ki, hogy a fiatal egyetemi hallgató erős lelki tusa után bucsusorokat irt igazolványára. Hét óra tájban cngedléyt kért, hogy a mosdóhelyiségbe tá­vozzék. El is indultak vele; a harmadik emeleti folyosón azonban, ané kül hogy valaki megakadá­lyozhatta volna, átugrott a korláton ós véresen, élettelenül terült el az udvaron. A kiszivárgott hírek szerint a fiatalember édes­anyjához irt néhány sort igazolványára. Hir sze­rint többek között azt is közölte volna, hogy ha­láláért azokat tartja felelősnek, akik őt leitatták és o'yan dolgok c'követésére bírták, amelyek tőle, az ö gondo'kodásátö! teljesen távot állanak. Az: irta, ha nem lett volna részeg, sohasem került vol­na o'yan he'yre, ahol felébredni k"Uett. A tüzoltóparancsDokságáltal elfogadott saját készilósil légvédelmi fecskendők és padlds vtx/arídnyolc olcsón beszerezhetők Schulíer Vilmos. flttiía ucca 17 szám II magyar büntetőtörvény­könyv kiegészítése Dr. Heller Erik előadása Az Egyetemi Barátok Egyesülete jog- és állam­tudományi szakosztályában dr. Heller Erik egye­temi professzor »Revízió és bilntctökódcx« cimen felolvasást tartott bevezetésül az előadássorozat­hoz, amelyet a szakosztály arról a kérdésről ren­dez, hogy tzűkségcsnek látszik-e egy uf magyar, büntetötörvénykönyv előkészítése. — A kérdés eldöntésénél nem lehet döntő az — fejtegette Heller professzor —, hogy az érvény­ben lévő büntetőkódexünk megalkotása óta hatvan év telt el, hanem csak az, hogy vannak-e ennek a kódexnek oly fogyatkozásai, amelyek kiküszöbö­lendők, megfelel-e még a mai jogászi követelmé­nyeknek, továbbá, hogy nem lehet-c a kivánau­dóknak mutatkozó reformokat az érvényben lévő biintetötörvénykönyvünk részleges módosításával ás kiegészítésével, tehát nem uj büntetőtörvény­könyv, hanem uf büntetönovella megalkotásával eszközölni. Abból kiindulva, hogy érvényben lévő büntetőtörvénykönyvünk a klasszikus büntetőjogi iskola terméke, annak mindenekelőtt azokat a vo­násait bírálta, amelyek azt mint ennek az irány­nak az alkotását jellemzik. Ilyen vonása ragaszko­dás ahhoz az elvhez, hogy csak azt lehet bün­cse'eménynek minösiteni, amit a törvény kifeje­zetten annak nyilvánít, Ilyen továbbá a dogmati­kai megkülönböztetések gondos kidolgozása, végíil a büntetés megtorló jellegének kidomborltósa. Az első elvhez tovább is ragaszkodnunk kell, a dog­matikus kategóriák fentartása is szükséges, de a büiicsc'ckmények tényá ladékát jobban kellene «/­ta'ánositani, mint ahogyan azt büntetőtörvény­könyvünk teszi. A büntetés megtorló jellegét a jövőben is fenn kell tartani s ezért a büntetéseket élesebben el kell különíteni a pusztán preventív eszközöktől, biztonsági rendszabályoktól. Ezek kö­zül a doögházat nem bűncselekmény, hanem a köz­veszélyes állapot, munkakerülés miatt kellene al­kalmazni, a szigorított dologházat pedig be kel­lene olvasztani a fcgyházbünletésbe.n akként, hogy ff fegyházra ttét megrögzött bűntettest a kisza­bott fegyházbüntetés kitö'tése után mindaddig vissza ke'lrne tartani a fegyházban, amig maga­tartásával a feltételes szabadságrabocsátásra érde­messé válik. .4 fegyházat ás a börtönt egyesi fent kc'lenc, de a hosszabb tartamban ki- z ibottat to­vább is fegyháznak, a rövidebb tartamút börtön­nek kc"ene nevezni. — Igen nagyfontosságú volna tisztába jönnf azzal — folytatta fejtegetéseit —, hogy a bűn­cselekmény lényegét a külső tettben, vagy a bű­nös akaratban kell-e látni, objektivista, vagy szub­jektivista álláspontra kell-e helyezkedni. Ha a kettő közül valamelyik álláspont mellett kötjük le magunkat, ezt a günletökódex összes rendelke­zéseiben következetesen kell érvényesíteni. Végső fokon az, hogy uj kódex alkotásával kell-e a szűk­ségcs reformokat keresztülvinni, attól függ, hogy büntetőtörvénykönyvünk .rcndelkczéscmok előfelte­vései tekintetében megváltozott-c a jogászi meg. győződés. Az előadást sokáig tartó tapssal kö z'jnte meg a nagyszámú hallgatóság. —ooo— Megbicskázta feleségét a féltékeny férj (A Dó'magya'ország munkatársától.) Sulyos tcstisértés bűntettével rádo'.va állott tegnap a sze­gedi törvényszék előtt egy féltékeny férj. Ifj­Bózsó Mihály augusztus 18-án a repülőtéren meg. bicskázta fe'etógét. Az asszonyt sulyos állapotban szállították kórhézöa. Ifj. Bózsó Mihály a főtárgyaláson rztal védeke­zett, hogy felesége elhagyta. Meg akart győződni az asszony hűtlenségéről és labeállt a repülőtéren, ahová az asszony szerinte találkára járt. Az assrooy jö'-t is, de nem szerelme e várta, hanem a félté­keny férj. A biróság bűnösnek mondotta ki Bózsót és egy­hónapi fogház, a Hé te. Az ité et jogerős.

Next

/
Oldalképek
Tartalom