Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-16 / 250. szám

Csütörtök, 1958. november \7, DÉLMAGYARORSZÁG 7 Szeged arca a csodálatos tükörben Ezt a cimet adta Pálfy József polgármester annak a cikknek, amely az ő tollából jelent meg bevezetés gyanánt a legújabb szegedi monográfia élén. A testet kötet, amely a Vármegyei Szociográfiák kiadásában, Csongrádmegye monográfiájává! egyesítve jelent meg, kétségtelenül a mai Szeged képét akarta a magyar közönség elé tárni. Egy ilyen uj, adataiban megbízható cs jól megszerkesztett monográfiára tényleg szükség volt már, mert az utolsó esztendők mélyreható változásokat idéztek elő a város gazdasági és társadalmi összetételében. Az ilyen monográfiák szerkesztésének technikája az, hogy a hozzáértő és különösen a helyi viszonyokkal ismerős szerkesztő megállapodik a szakok szerint kiválogatott munkatársakkal az egyes fejezetek megírására vonatkozólag. A szerkesztő feladata, hogy az egyes fejezetek közötti helyes arányt biztosítsa és gondoskodjék róla, hogy lényeges dolog ne maradjon ki a város ismertetéséből. Ha nem igy történik, a kötet lehet igen érdekes cikkek gyűjteménye, de nem viselheti jogosan akár a monografia, akár pedig a szociográfia nevet. Sajnos, ebben a kötetben a komoly éi telemben vett szerkesztés az, amit leginkább nélkülözünk. Abban igaza van a polgármesternek, hogy Kogutowicz Károly, Csekey István, Bálint Sándor, Rejtő Kálmán és Kocsis I. Endre és mások igen kiváló és érdekes cikkeket irtak a kötet számára, de ezek n cikkek a szerkesztő gondos kezének hiányában nem kapcsolódnak szervesen egymásba és terjedelmük nincsen arányban tartalmuk súlyával. Amellett sok minden hiányzik a kötetből, ami nélkülözhetetlen kelléke egy jó monográfiának. Hogy egyebet ne mondjunk, egy 'szó sincs benne a város h á z t a rt ásáról, a városi üzemekről, a vagyoni és adóztatási viszonyokról. Nem foglalkozik a kötet Szeged közlekedésügvével; a város kereskedelme csak egv cimben van megemlítve, de adatok nélkül. Nem szerepel benne a gyümölcstermelés, nz erdőgazdaság s a homok megkötéséért folytatott küzdelem. Nem szerepel benne mint emberföldraizi és gazdasági tényező a Tisza és a Fehértó. Intéz méf! magyar iioiMseg MunsaaFeiVídeXre. Medvétől Kassáig. Pén'ek'fíl a Belvárosiban. bogy jönnek a CSiNTRLM ASSZONYOK csütörtökön a BELVÁROSIBA tteivarosi Mozi fi ZSORNOK Mára prolongáltuk Harrv Baurl KOKZÚ MOZI Szerda, csütörtök Mi történi a paradicsomban ? Grandiózus kiállítása vígjáték, főszereplők: Hildc Kralll. Sima O-zkár, Gcorg Alexander Szeged ünnepli a Felvidék visszacsatolását Sxerdán délben dísxköxgyülés lesx a városöáxán Ünnepi deklaráció és Glaiííelder Gyula püspök besséde (A Délmagyarország munkatársától.) A Felvidék visszacsatolásának megünneplése, a sorozatos ünneplések végén, szerdán kulminál a törvényhatóság díszközgyűlésén. Imecs főispán november 16-ikán déli 12 órára rendkívüli díszközgyűlést hivott össze, erre az alkalomra készített ízléses diszmeghivón. A diszgyülést rendkívüli készülődések előzik meg. A város valamennyi házát erre a napra ismét teljes zászlódiszbe öltöztetik, a városháza tornyára is felvonják az ünnepet hirdető lobogót. A raktárból előszedték á vörös lépcsőszőnyegeket, a városi kertészek pedig 8—10 kocsirakomány délszaki dísznövényt: pálmákat, narancsfákat, fikuszokat és kis bukszusokat hordott a városházi lépcső, a közgyűlési terem és az erkély feldiszitésére. A szerdai ünnepségen kötelező a fekete ruhában való megjelenés. A diszgyülést a kisgyűlés formális ülése előzi meg, amelyet fél 12 órakor tartanak a bizottsági teremben. Utána átvonulnak a közgyűlési terembe, ahol pontosan déli 12 órakor nyitja meg az ülést az elnöklő főispán. Az ülés megnyitása pillanatóban megkondítják a városházi harangot, de egyidőben nyek egész sora nincs benne megemlítve. Erről természetesen a szerzők, akik egy-egy részlet megírását vállalták, nem tehetnek. Ez a mulasztás a helyi szerkesztőt terheli. Hogy ki volt ez a helyi szerkesztő, az a kötetből nem deiül ki. Mindössze főmunkatársként van Lugosi Döme megnevezve. A kötet igen tekintélyes részét neki köszönhetjük. A város kulturéletét ismertető fejezetek majd mind tőle származnak. Helyszűke miatt meg kell elégednünk a cirnek felsorolásával. Szeged művelődési útja. Irta Lugosi Döme. Zeneélet Szegeden. Irta Lugosi Döme, az Országos Dankó Pista Társaság diszelnöke. A szegedi művészet. Irta Lugosi Döme. a Színháztudományi és Szinpadmüvészeti Társaság választmányi tagia. A szegcdi Dóm-téri játékok. Irta Lugosi Döme. Szegedi irók a magyar irodalomban. Irta Lugosi Döme. a Tömörkénv Társaság elnöke. Ebből a cikkből megtudjuk, bogy Juhász Gyula azért alaoitotta a Tömörkény Társaságot, mert- attól tartott, hogy a szépirodalom elsorvad a DugonicsrTársaságban. Megtudjuk azt is, hogv Szegednek két nagy költője van. Az egvik Sik Sándor, aki szerzetes lévén, „nem érhet el a lélek melegségének azon tájaira, ahonnan a szerelmi érzések tisztító tüze veti sugarait". A másik élő nagy szegedi költő Némedv Gyula, A csodálatos tükröt Szeged bibliog r a f i á i a egészíti ki. A bibliográfia öszszeállitóia, dr. Kertész János előrebocsáitja ugyan, hogy munkáin teliességre nem tarthat számot és iav előre biztositia magának az abszoluciót. Nem is őt hibáztatjuk, hanem kapásból sorolunk fel néhánv olyan közismert szegedi vonatkozású könyvet, melvnek nem lett volna szabad kimaradói. A bibliográfia például csak hármat ismer Vedres István összes szeged' vonatkozású munkái közül. Hiányzanak a Woerl és Thiring— Vigvázó-féle szegedi ismertetések. TápaySzabó László, Szesztay Jenő és Berzenczev Domokos szegedi vonatkozású írásai közül egv sincs megemlítve. ^ Ura Ferenc. Szigethy Vilmos és Tonelli Sándor rsak egyegy szegedi Írásával szerepel. Mint forrásmegszólal ünepi harangozásra Szeged valamennyi harangja. A polgármester jelentést terjeszt elő. Bejelenti, hogy hódolati táviratot küldött a kormányzó ur őfőméltóságának és üdvözlő táviratokat a miniszterelnöknek, Kánya Kálmán és gróf Teleki Pál minisztereknek. Felolvassa a kormányzói kabinetiroda, valamint a miniszterelv válaszközléseit. Majd kéri a díszközgyűlést, hogy örökitse meg jegyzőkönyvben a Felvidék vértelen visszacsatolásának örömét. Ezután engedélyt kér, hogy Szeged város nevében üdvözölhesse átiratban a visszajutott magyar városokat. Végül előterjesztést tesz arra, hogy keresse meg a város a kultuszminisztert olyan engedélyért, hogy a Dóm-téri árkádok homlokfőin levő üres cimerhelyekre ünnepi külsőségek közt falba helyezhesse a visszatért megyék, illetve városok címereit. A díszközgyűlés ünnepi szónoka G1 n 11felder Gyula megyéspüspök lesz, aki ismerteti majd a visszacsatolás történelmi folyamatát és jelentősegét. A díszközgyűlés iránt hatalmas érdeklődés nyilvánul meg, azon valamennyi városatya megielenik. munka van ellenben megemlítve a felső kereskedelmi iskola 1005—6. évi értesítője. Örök titok, hogy miért volt fontos éppen ez az egy esztendő. Titok az is, hogy miért mellőzi a bibliográfia hallgatásával a kamara immár félszázadra visszanyúló jelentéseit és miért nincs említés téve az egyetem évkönyveiről és más szegedi vonatkozású kiadványairól. Ez annál érthetetlenebb, mert benne van Lugosi Dömének a Vörös Kereszt ügyrendje és az Ártatlan Zsuzsi huszonötödik előadására irott ema is. A bibliográfiát érdekességben legfeljebb n kötetet 600 hasáb terjedelemben lezáró életrajz gyűjtemény múlja felül, amely „Személyi adattá r" éimet visel. Kezdődik ez az adattár Ablaka György nyomdatulajdonossal és végződik Zehery Lajos miniszteri tanácsossal. Az ilyen életrajzgyűjteményeknek az adja meg a létjogosultságukat, hogy bennük fel van sorolva mindenki, aki jelentősebb pozíciót tölt be a város közéletében. Ilyen szempontból átvizsgálván az adattárat, a következő érdekes tapasztalatokra bukkantunk. Kerestük E r e k y István egyetemi vektort, de hiányzott. Kerestük Glattfelder Gyula megyéspüspököt, ő is' hiányzott. L ő w Immánuel főrabbi is hiányzott. Azt hittük, hogy megtaláltuk Pálfy József polgármestert. Ö is hiányzott. Vájjon csakugyan azért adtak ki ennek a d i s z m ii n e k megrendelői 36 pengőt, hogv megtalálják benne a máskülönben igen* derék A m b i tus Kovács József gazdálkodó, M o s z 1 a g Imre gátőr, P a t i k István nyug. Máv. üzemi altiszt, vagy Z o m b o r r Pál városi SZÉCHENYI MOZI Szerdától. 5, 7, 9 Ma premiert Bánatos ucca Nagyvárosi erkölcsregény Dita Parlo, Albert Prcjcan, Tnkijinnff. IIurm<»liia-íiliii. 1(5 cven felülieknek!