Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-15 / 249. szám

c Dr.l,MAGYARORs7AG Kedd. 1UY8. novemtíer í5. Halálra gázolt a vonat egy hetven éves asszonyt (A Itclniagyarország munkatársától.) T a - a vonat kerekei alá került, amelyek a szó legnács Jánosné született Bitc Rozál hetven éves ] szorosabb értelmében kettészelte testét. A vonat nyomban megállt, de Tamás Jánosruzsajárási asszony vasárnap Szegeden járt. Kis ajándékcsomaggal igyekezett hazafelé, a leszálláskor azonban a vonalon felejtette. Amikor az állomást elhagyta, eszébe jutott csomagja, gyorsan visszasietett, a vonat azonban már in(lulórélbon volt. Fel nkart ugrani a mozgó vonat lépcsőjére, de szerencsétlenségére megcsúszott és nén már nem lehetett segiteni; holttestét darnbonkint szedték ki a kerekek alól. A rendőrség megindította a nyomozást és megállapította, hogy » szerencsétlenségért senki seni felelős, az aszszony önmaga idézte azt elő. Purgly Emil beszéde a Felvidék visszatéréséről Csariádmegye hétfői közgyűlésén Hódoló táviról a kormányzóhoz — ©©Félre az álprófétákkaf© a lévlanok hirdetőivel© - nem Ismerhetünk más vezért© mini honmenlő kormányzónkai" (A Délmayyarország makói tudósítójától.) Cffonád-Arad-Torontál vármegyék törvényhatósági bizottsága hétfőn dé'elött rendkívüli közgyűlést ia,r(ott, amelynek egyetlen tárgya vitéz Purgly Emil ünnepi beszéde volt a magyar Felvidék visszatérése alkalmából. A közgyűlési termet pálmákkal és virágokkal díszítették fel, a kormányzó arcképét borostyánfüzérekkel fonták körül, zöld lombfüzérek díszítették a vármegyeháza egész feljáróját. A bizottsági tagok ünnepi öltözékben Jelentek meg. Dr. Kászonyt Richárd főispánnal együtt vonult be a terembe dr. Glattfeldcr Gyula csanádi megyéspüspök Sopstch János prépost kíséretében, vitéz Purgly Emil titkos tanácsos, az ünnepi szónok és Ring Béla alispán. A főispán elnöki megnyitó beszédét a teremben levők állva hallgatták végig. Megemlékezett a főispán a magyar nemzet boldog öröméről a Felvidék felszabadulása fölött, visszapillantott a remzet tragédiájának kezdetére, a húszéves trianoni börtön szenvedéseire s tanulságul! omelt hangon állapította meg, hogy »a szenvedésektől megtisztult, megigazult magyar jövőt nemzeti eszményeinkre kell alapoznunk!* Vitéz Purglg Emil nagy érdeklődéssel várt beszédében utalt a Szent István-cv nagyszerű eseményeire. Ebben az évben imádkozott Budapesten a pápa követe, Puoolli bíboros ugy, hogy »az ármány fölött győzedelmeskedjen az igazság*, ezévben ünnepnlte a kormányzó 75-ik tzttllctésnapfdt az onzág, e/évben tett hitvallást a szentistváni alkotmány molett a magyar törvényhozás a székesfehérvári országgyűlésen s ezévben tért vissza Szent István birodalmához a magyar Felvidék. — Nagy kö.clcsségek és feladatok várnak most rfcánk — folytatta Purgly Emil. Erőinket minden vona'on összpontosítani kell s ebben nem is-\ merhetünk más vezért, mint lionmcntő kormányzónkat! (A közgyűlési terem felállva percekig tapsolta é3 éljenezte a kormányzót.) — Félic az d prófétákká', a tévtanok hirdetőivel — folytatta emelt hangon Purgly Emil —, félra azokka', akik viszályt hirdetnek, akik kishitűekj vagy tu'sdgosan e'bizakodottak, A Józan ész, az államférfiul bö'ctesség diktálja nekünk azt a tempót, amo'yct követni fogunk! Megemlékezett ezután lmrédy, Kánya és Teleki miniszterek munkájáról a magyar igsziág győzőimé erdekében, majd megemlítette az előző magyar kormányok, e'sősorban B-tlden István működését (Bethlen nevének említésekor ismét felhangzott az éljenzés), aki nz olasz nemzettol a magyar barátságot megalapozta s kezdeményezte azt a külpolitikái, mellyel a mostani eredményt elérhettük. A magyar honvédség méltatása után az egé z vármegye közönsége nevében a Mindenhatóhoz intézett fohásszal zárta be szavait Purgly Emil, a kormányzónak még hossza élc.ct e-dve. hogv >a/!ndl is szebb és nagyobb álmokat álmodhasson„ »mint amik már betel fésültek!* Dr. Ga'ambos Emil indítványára ezután egyhangúlag c határozta a közgyűlés, hogy hódoló távl atot intéz a kormányzóhoz, üdvözlö táviratot küld Hitlernek, Musso'ininek, Moscickynek, lmrédy miniszterelnöknek, Kánya és Teleki minisztereknek és jegyzökönyvében emlékezik meg a felszabadult társtörvényhatóságokról és városokról. A makói képviselőtestület közgyűlése Karácsonyi segélyt szavaznak meg a városi kistisztviselőknek Makó város képviselőtestülete hétfőn délután tartott közgyűlést. Dr. Nikclszky Jenő polgármester emelkedett szavakban emlékezett meg a Felvidék visszatéréséről s indítványára egyhangú lelkesedéssel hódoló táviratot intéztek a kormányzóhoz, üdvözlö táviratokat lmrédy miniszterelnökhöz, Kánya és Teleki miniszterekhez, — kimondották, hogy 3 Felvidék visszacsatolt 12 városát a közgyűlés táviratilag üdvözli. Dr. Török István indítványára a közgyűlés első tárgyként egyhangúiig elhatározta, hogy a Yásárhclyi-uccát 3 szakaszra osztva, Mussolini, Hitler és Mosoiciky nevéről nevezi cl. — A polgármester indítványára névszerinti szavazással, cgyhangulag kimondották, hogy a Magyar a magyarért akcióra a város 1000 pengőt folyósít azonnal. A képviselőtestület ezután foglalkozott azzal a polgármesteri javaslattal, amely a városháza szárnyépületének kiépítését célozza. A felszólaló városatyák egyaránt követelték, hogy ennek az építkezésnek n kérdésével egyidejűleg a vágóhíd és a mázsához újjáépítésének problémáját is vegyék napirendre. Fgv órát meghaladó vita folyt a városi tisztviselők karácsonyi sesrélye felett. A tisztviselők kérelme alapián n polgármester mintegy 7000 pengő összegű karácsonyi segély folyósítását javasolta. amivel szemben az e.lniult években 3000 pengő karácsonvi segélyt folyósítottak. A felszólalók a különböző jivaslatofc c.gész sorát terjesztették elő, végül is a közgyűlés ismételt szavazások során TT. Szabó Imre niditvanvát fogadta el. amelvnek értelmében a IX. fizetési osztálvtól lefelé minden városi tisztviselő családi nótléka 100 sz.ázalókát knpia karácsonyi segélyül, ba. sonló segélvben részesülnek a fizetési osztályba nein sorozott alkalmazottak'. A közgyűlést "kedden délután folytatják". ftftmagijaromati l^icsönKiiinvIár hniaftá ictfitagiiftbl) c.ailfélíse ifűhlsfbb Szlojadinovics beszéde a magyar-jugoszláv viszonyról Be'grdd, nővember 14. A közelgő választásoki alkalmából Sztofadinovlcs miniszterelnök vasárnapi beszédet mondott Újvidéken. A jugorz'áv miniszterelnök beszédében foglalkozott a bel- és külpolitikai kérdésekkel, majd a magyar, illetve a ki* sebbségi vonatkozásról beszélt. Hangoztatta, hogy Blcdben megállapodás jött létre Jugoszlávia é.'Zikl szomszédjával, szombaton baráti szavak hangzót* tak cl Magyarország külügyminisztere részéről.} Kijelentette, miután minden polgárnak egyentö-j sége vallási és származási különbség nélkül elvo politikáiénak, a kisebbségi kérdésben nem tehefi magáévá más magatartást, mint azt, amely meg* felel a jugoszláv néppel századok óta veleszületett igazságérretének. — Ez az érzület — mondotta — nagy btz4 tosit-'ir"'' re'ent a kisebbségek fejlődése számára, amc'yekvk nyelve, vallása és kulturdja nálunk minden kenu védelmet meg fog találni. Hozzátette még a jugoszláv miniszterelnök, hogy viszonzásul o'várja a lojalitást és a polgári hü* seget. —oOo— Szellemi túltermelés helyett mezőgazdasági kezdeményezés Ligeti Pál előadása Időszerű kérdések röl Vasárnap délelőtt a szegedi zsidó hitközség) székházának nagytermében időszerű problémákról nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott Ligeti Pál ismert budapesti műépítész. Előadását azzal kezdte, hogy a törvényes rendelkezések követ* kcztcbcn a magyar zsidóságnak uj megélhetést források után kc'l néznie. Magyarország nagy problémája: a mezőg< zdasági probléma. Át kelj szervezni az ország mezögaz.dnsági rends'zerét. In* tenzivebbé kel] tenni a gazdálkodást. Sok iái rossz, száraz, szikes, lecsapolésra váró föld. Ha a magyar zsidóság ebbe a munkába kapcsolódik bele, használ a hezának és bebizonyítja létjogosultságát ezen a földön. — Meg kell szüntetni a szellemi túltermelést — fejtegette —, a világ jximsztságát kell magas sabb szc lemi nivóra emelni. Van erre másik mód is: intellektuális réteget kell lekötni a földhöz.) Előadása második részében arról beszélt, hogy itthon ke'I elvégeznie a magyar z iddóságnak ezt a munkát. Ami a megvalósítás konkrétumát illeti, erro több mód kínálkozik — mondotta. Van ai magyar zsidóságnak egy 100 éves szirvcctc, amely* röl az ídök folyamán elfeledkeztek, dc amcly.ra most nagy szükség van: cz a MIKÉFE, a Magyar Izraelita Kézműves és Földműves Egyesület. Ezen az ogycsületen keresztül meg lehet kezdeni a re* formot — folytatta —, aminthogy Budapesten mér meg is kezdték. A MIKÉFE-ben például többek között bolgárkertészekké képezik át a fiatalságot. Másik mód volna zsidó mezőgazdasági ás* kofa létesítése. Ne legyen cz főiskola, vagy gazdatisztképzö iskola, hanem elsősorban olyan intézmény, amely a legnehezebb testi munkára /a| megtanítja a fiatalságot. — A harmadik mód: »sofortprogram«. Kezdj® meg a fiatalság nyomban az elhelyezkedést a magángazdaságokban, mint mezőgazdasági munkálj Regisztrálta, hógy Szegeden már jelentkezett két gazdálkodó, akik hajlandók gazdaságukban fiatalembereket alkalmazni. Ezek a dolgok a mostani kormány elgondolásaival nem ellenkeznek — folytatta —, különösen ami a kisbérletek és szövet^ kezelek létesítését illeti. Az előadást a hallgatóság élénken megtapsolta. Az előadónak dr. Singer István mondott kö.zö-( netet.