Délmagyarország, 1938. november (14. évfolyam, 237-262. szám)

1938-11-13 / 248. szám

Kisebbségeknek, mint bármely más állam és az itt élő kisebbségeknek c tekintetben nincs panaszuk. Kgészségorlen alapon történt n ruszin terület rendezése. Méltatta a Kormányzónak Kassán elmondott szlovák nyelvű beszédének jelentőségét, majd ?zcKct mondotta: DÉ I MAGYA RO-R ^ZÁG — Teremtsük meg azt a Magyarországot, umely mindenkinek megadja a kenyeret, a szabadságot, tartsuk meg a szociális vívmányokat, Rassay nagy beszéde Ezután Rajsay Károly mondott bőszedet. A nagy történelmi esemény politikai jelentőségéről beszélt. Összeomlottak azok az erkölcsi és jogi alapok — mondotta —, amelyekre felépítették azokat a békediktátumokat, amelyek a nemzetközi közvélemény előtt, mint szerződések jelentkeztek. Tisztában kell lenni azzal — folytatta —, hogy az események sorozata nem zárult le. Utalt arra, hogy több, mint két és félmillió magyar még idegen impérium alatt kénytelen élni. Rámutatott arra, bogy a mai helyzetben a jóvátétel csak a népi e|v keretében történhetett meg. A népi elv nem őszinte és önmagában nem állhat meg, nem lehet a nemzetközi élet alakulásának egyetlen bázisa. Ez nz elv azokból n szövetségekből született, amelyek imperialista elvek érvényesítéséhez kerestek kényszerű kifejezési formákat. Ez a népi elv, tisztelt Ház, ott született meg, ahol a „Hcrrenvolk" gondolata. — Ez a népi elv — folytatta Rassay Károly, — szemben áll a szentistváni gondolattal is. A népi elv nem fogadható el történelmi cs világpolitikai példák alapján sem. Felvetette a kérdést, hogy egy ezeréves történeti jogot is elavulttá és semmissé tehet-e i népi elv alkalmazása? (A Ház minden oldalán tapsoltak.) Középeurópában a történelem folyamán az egves nemzetiségek ugy összekeveredtek, bogy itt a népi elv erőszakolt érvényesítése csak a teljes anarchiára vezethetne. — Ennek az országnak- a határait — mondotta Rassav — nem tussal, körzővel, vonalzóval vonták meg diplomáciai tárgyalások •orán. Ennek az országnak a határait a Gondviselés, a legnagyobb alkotó alkotta meg, amikor begyeket, tengereket szórt el, folyókat fakasztott és kialakította Magyarországnak azokat a történelmi határait, amelyeket még ellenséges gondolkodású bölcselők is kénytelenek elfogadni, mint a tökéletes országhatárok pédnképét. — A jövő rendezésnek az utja csakis azon nz alapon történhetik, ha a magyar állam kialakításánál a szentistváni gondolatnak megfelelően nemcsak egyoldalúan, önmagában a népi elvet, hanem mindazokat az érzelmi, gazdasápi, földrnizi adottságokat is figyelembe veszik, amely alapon ez a nemzet ezer éve természetes folyamánvaképen kialakult. Meg kell érteni ellenségnek, barátnak, hogy ez a nemzet önmagát tagadná meg, történelmi nemzeti hivatását tagadná meg, ha letérne a történelmi ideálról és egyszerűen a népi elv alapjára holvezkedne. Ez a nemzet soha nem fogja kilökni a magyarság fogalmából a Zrínyieket, a Fran^epánokat, Rákóczi Ferenc rutén kururuit. Kossuth és Klapka vörös sipkásait, a Damianicholcat, akik magyarok voltak ükkor is, ha idegen hangzású volt a nevük. (A Ház minden oldalán lelkesen megtapsolták Rassayt kijelentéséért.) Nekünk követni kell azt az utat, amelypt a nemzet ezer éven keresztül követett. Vasárnap, 1938. november T3. A legutóbbi napok nagy történelmi eseményei azt mutatják, hogy az eredmény, amit elértünk, éppen annak köszönhető, hogy a nemzet nem tért rá arra a divatos útra, hogy öltözékét, mint kopottast és divatjamultat eldobja. Rajniss Ferenc itt valamit közbeszólt, mire báró B e r g Miksa ezt kiáltotta Rajniss felé: — Nc rontsa az ünnepet. Horváth Zoltán: A miniszterelnökjelöltek legyenek kicsit csendbenl Rajniss heh'éről felugorva kiáltotta Horváth felé: A képviselő ur hozzám szólt? Horváth Zoltán• Talán miniszterelnökjelöltnek érzi magát? (Derültség a Ház minden oldalán.) — Hogv volt mit visszacsatolni — mondotta tovább Rassay —, annak a nemzeti ideálnak köszönhető, amely minden erőszak és elnyomás ellenére tovább élt és amelyet az ott levő elszakított magyarság nem vetett le magáról, mint kopottast cs divatját mult habitust és nem válogatott a divatos ideákban, hogy azokkal ruházza fel lelkét. Mi tudjuk, hogy ők nemzeti érzéseiket meg-rizték, ez az ő történelmi érdemük, mi pedig felépítettük azt a nemzetet, amelyben hajlékot talál a visszatérő magyarság. Jaj annak a nemzetnek, amely politikai taktikából az eredményeket el •> akarja sülyeszteni. — Nagy államok talán megengedhetik maguknak a fényűzést, hogy félrelökjék a parlamentet és diktatórikus kormányzást vezessenek be, de olyan ország, amely különböző nyelvű népek békés együttélését akarja biztosítani, nem tágíthat a parlamenti rendszertől és az alkotmányos szabadságoktól. Aki ebbe a nemzeti közösségbe be akar lépni, az mór előre biztos kell, hogy legyen afelől, hogy szabad polgárok, szabad hazájába lép. A népképviselet nem sülyedhet jól fizetett statiszták csarnokóvá. Aki ebben az időben a nemzetet el akarja téríteni a népképviselet intézményétől, véleményem szerint nemcsak a nemzet alkotmányos rendjét bontja meg, de tönkreteszi egyetlen reménységünket is, amelyre a szentistváni birodalmat újra felépíthetjük. Rassay a javaslatot pártja és a maga nevében is elfogadta. (Az egész Ház tapsolt.) Ezután Hubay Kálmán beszélt. Sürgette a szlovákok és a ruszinok gyors visszatérését, akiket ugyanazzal a szeretettel fogjuk magunkhoz fűzni. Magyarország trianoni tragédiájából le kell vonni a tanulságokat. Ezután azt mondotta, hogy az országban a lelki kettéhasadás a nemzet erejét gyengiti. Szálasi Ferenc a szegedi Csillagbörtönben ül — mondotta. Meg van győződve arról — folytatta —, hogy ha a miniszterelnök előterjesztést tesz a kegyelmi jog gyakorlása iránt, akkor „ebben az országban a lelki kiegyensúlyozottság megindul". Utána Vázsonyi János a nemzeti demokrata párt nevében beszélt. A törvényjavaslatot örömmel fogadja el. Ezután a javaslatot változatlanul elfogadták; SZERDÁN kezdődik az Oszfálysorsjáték II. húzása Még nem késő részfvennl a a folytatólagos húzásokon. Sorsjegyek kaphatók: ew PETŐ ERNŐ D9NKHRZ in. kir. osztálysorsjáték főárusitónál Szeged, Széchenyl-íér 2/a. A délutáni ülés A képviselőház délutáni ülését 4 óra utáni nyitotta meg K or n i s Gyula elnök. Bejelentette, hogy a napirend egyetlen tárgya a Felvidék területeinek az országgal egyesítéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. A Ház vita nélkül harmadszori olvasásbail is megszavazta a javaslatot. Este fél 8 órakor a felsőház ülésének befejezése után Korn i s Gyula elnök újból megnyitotta a képviselőház ülését. Bejelentette, hogy átirat érkezett a felsőháztól a felvidéki törvényjavaslat rlfogudósóröl. Az elnök ezután napirendi javaslatot tett© hogy a Ház bizonytalan időre napolja el magát. T i 1 d y Zoltán javasolta, bogy tartson a Ház ülést a jövő bét valamelyik napján, hogy hódolhasson a felvidéki képviselők behívásával azoknak a férfiaknak, akik hnsa kemény éven ét hősiesen cs becsülettel állták a harcot, lmrédy Béla miniszterelnök válaszában hangoztatta, hogy a kormány kezdeményezte a képviselőház kiegészítését a FelvidéS képviselőivel. A maga részéről azon lesz© Tildy kérésére, hogy a Ház ezt az aktust mincl előbb végrehajthassa. Az ülés 8 órakor ért véget. II román királv vasárnap Londonba u'azik Bukarest, november 12. Károly román Király vasárnap Londonba utazik, Brüsszelbe. illetva I'árisba. A londoni látogatása hivatalos jeileurü. Útjára Comneo külügyminiszter is elkíséri. Már most közlik, hogy a kölrsnnmegbrszélésért kivül szó lesz Kománia londoni követségének nagykövetségi rangra emeléséről. Halálozás. Schmidt Adáni ismert szegedi szabómester hosszú betegség után szombaton este 6 órakor a közkórházban meghalt. Tekintélyes, ismert iparos volt. egész éleiét iparában töltött® szakadatlan munkában, általánosan becsült tagja volt az iparostársadalomnak. 66 éves korában halt meg. Felesége, két leánya, fia, három unokája gyászolja. Hétfőn délután temetik a közkórházból a Dugonics-temetőbe. • fl * m m • ^ Szép és kellemes kerthelyiségében estónként és ünnepnapokon KcTTEK etfermei* ^Lakatos Flérisfi/XSár Buda. XI. ker.. Horthy Mlklás-ut 48 szám. Z. •,. „ „•toriT. * • * o **