Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-11 / 219. szám

Kedd, 1038. október 1T. DÉLMAGYARORS7ÍG 3 Temetés után Kz egész városra kiierjedő mélységes és őszinte gyász kisérte Berecz János proíeszszort utolsó szegedi utján. A sokezer ember részvéte igazolta, hogy valamennyiükkel személyes kapcsolata volt. A tudomány, a közélet, a társadalmi szervezetek egymással vetélkedve vallották magukénak s ezeken a közületeken tul az egyénileg lekötelezettek ezrei siiatták barátjukat, pártfogójukat, jótevőjüket. Sokáig fog tartani, ainig az az ür, amely halálával támadt, a város közéletében, a kultúrán, a női klinikán, de különösen a társadalmi szervezetek kebelében. Tudományos éidemcit nz egyetem orvosi kara méltatta, közéleti tevékenységéről nekrológok som számolt be. De a legnagyobb, legmélyebb gyász bavátjai és pártfogoltjai szivét éite. Miért volt az, liogy mindenki szerette? Egyszerű a felelet: mert csupa jóság és szeretet volt. Ez adta egyéniségének quinta essentiáját, jellegzetes értékét. Voltak nála a tudományban előbbrevalók, 'a közéletben hatalmasabbak, erősebbek, de mégis, amikor arról vojt szó, hogy Berecz tanár mellett ki kell állani, a köztisztelet megnyilatkozása csodálatos egyértelműséggel emelte fel a legelsők közé, a közélet és a társadalom vezető pozícióinak ormára. A közmegbecsülés és a szeretet sodorta magával terhes közéleti szerepek 'vállalására s ez okozta nemcsak idejének felaprozódását, hanem szervezetének időelőtti felőrlődését isEléggé alig méltányolható és magasztalható erénye a jótékonyság volt. Külön fejezet az ő életében.. Számokban össze sem foglalható — mert ellenőrizhetetlen — jótéteményeinek mértéke és összege. A közvélemény csak annyit tudott róla, hogy ajtaja minden kérelem számára nyitva volt, da vájjon ki tudná pontosan megállapítani jótékonyságának összegszerű terjedelmét? Csak annyit tudunk, hogy tekintélyes vagyonnal jött Szegedre s ezt a vagyont 11 esztendő alatt nem gyarapította, ennek értéke halála napjáig egyötödére zsugorodott. Pedig nem voltuk költséges kedvtelései. Szabadságát sem vette mindig igénybe. Egészsége hanyatlásának utolsó négy esztendejében Veres Gábor társaságában külföldre utazott rövid pihenőre, de az üdülés, erőgyűjtés után tijia munkába állott s ez a munka az ő életrendjében valóban neház, felelősségteljes teljesítményt jelentett. Erről a betegei tudnának beszélni, akik valósággal rajonganak érte. Minden betegéhez volt egy vigasztaló szava. Lelki fölüdülést is jelentett gyakori megjelenése a betegszobákban. Következetesen végrehajtott rendszerré tette a naponként kétszeri beteglátogatást. Hol van az a klinika, amely ezt az emberfeletti munkavállalást rendszerré merevítette volna? Az ő szegénybetegei csak a könyvelésben es a nyilvántartásban voltak „szegények". Kezelés szempontjából a fizető betegek rangjain emelte őket; minden betegében a magyar anyát láttu, aki uj életet hordoz szive alatt s felülmúlhatatlan felelősségérzettel ápolta az uj magyar élet kincseit. Volt Berecz professzor életének egy csöndes, a város zajában alig észrevehető megnyilatkozása: a tanyai nép iránt érzett rokonszenve. A tanyával való kapcsolatai soha sem épültek ki hivatalos formában. Külön nern kapott írásos mandátumot a tanyai érdekek képviseletére. De a tanyán élő magyarok felé irányuló vonzódása egyik rejtett szivügye K"iVÁrosl Mo*' A berlini olimoto*" RieCensthal hallatlanul írJokan lilmalknUsa. — Csapa feszti t izga'oin. — Fölülmúl mindou kinomatográfiai müvot. Tekintettel a hossza műsorra f<M 5, 11077ed 8, fél 10 KorióMotl Kedd l/-hf»c Hvn'a A szezon els5 legmulatságosabb tiaUUS UjfUla vigjétéka A papucshős Mihályi Tstván nagyszerű vld&mj&tókfl, a főszerepekben: Kaboa, Erdélyi Mici. Vaaesry Piri, Pethes, Blllori 6, 7. 0 —3—PMergr nwiwmeiii pemeesa—rom—BB'iaMLL volt. Talán még Dettáról hozta magával az életszemléletnek ezt a falu felé forduló, ösztönös érzékét. S ez az érzék a városi élet magaslatain sem halványodott el benne, hanem felébresztette lelkében a szunnyadó magyar energiák őstalaja iránti állandó érdeklődést. Miben nyilatkozott meg a rokonszenve? Elsősorban gyakori tanyai látogatásaiban. Az esztendő nagyobb ünnepeit mindig a tanyán töltötte. Vallásos buzgóságának talán intimebb keretet adott az alsóközponti templom áhítata, az egyszerű népi ének, a hivek csodálatosan elmélyült Isten-keresése. Itt imádkozott utoljára Szilveszter estéjén, itt hallgatta mélységes áhítattal Szent Ambrus hálaénekét. Az egyik kultúrházban a hozzáintézett üdvözlésre a következőket mondotta: „Megjelenésemmel nem annak az ujabban felkapott divatnak hódolok, amely a tanyavilág körüli udvarlásban sokszor politikai célok rejtett gondolatát takarja. Szeged nevének említésekor nem szeretem részekre bontani a városi cs tanyai kerületeket. Hyen megkülönböztetés télien különösen a kulturális igények elbírásakor mindig tiltakoztam." Rokonszenvének különös jelét adta azzal is, hogy minden tanyai katolikus napon személyesen vett részt. Eljárt a tanyai frontharcosok ünnepélyeire, a Stefánia-Szövetség tanyai előadásaira s ebben az egyszerű népi környezetben is 'nem a leereszkedés jegycrában érdeklődött a nép problémái iránt, ben, hanem a közvetlen hozzátartozás modoEgy összefoglaló életrajz komoly sludium tárgyát képezhetné. Életének minden epizódjából az emberi erények gazdagsága tükrözik elő. Sok apróbb színárnyalata a ritka népszerűség szivárványának, amely frissen hantolt sirja felett még sokáig fog tündökölni tisztelőinek emlékezetében. B. az Oszfálysorsjáfék l húzása! Itt az alkalom a gyors meggazdagodásra A legutóbbi búzáson a nálunk yásárölt sorsjegyekre a következő nagyvobb nyereményeket fizettük ki szerencsés vevőinknek: 70.000 pengőt 74678 sz. sorsjegy 20.000 pengőt 50577 sz. sorsjegy 10.000 pengőt 26348 sz. sorsjegy 10000 pengőt 20888 sz. sorsjegy 5.000 pengőt 16519 sz. sorsjegy 5.000 pengőt 38755 SZ. sorsjegy 3.000 pengőt 41111 sz. sorsjegy3.000 pengőt 18709 sz. sorsjegy 3.000 pengőt 26329 sz. sorsjegy és még számos nyereményt. Próbálja ki szerencséjét retff Ernff bankház főárusitónál Szeged, Széchenyi-tér 2a. A szegedi Iparosság deklarációja a Felvidék iparosságáért Rövidesen megnyílik a faipariskola — Az iparíeslülef elöljárósága nem íarija szükségesnek Szegeden az árellenőrzést, mert a városban nem vollak árkilengések (A Délmagvarország munkatársától.) A szegedi ipartestület elöljárósága hétfőn este nagy érdeklődéssel kísért ülést tartott Takács Béla alelnök elnökletével. Megnyitójában bejelentette, hogy Rainer Ferenc elnök beteg. Napirend előtt dr. Gyuris István titkár Rainer Ferenc elnök deklarációját olvasta fel. A deklaráció hangoztatja, liogy az egész magyarság örömteli szívvel és reményteljes aggodalommal tekint a komáromi tanácskozások elé. Kz a tanácskozás a magyarság két évtizedes kálváriajárása megszűnésének időpontját jelenti. Azt jelenti, liogy végre a felhős magyar égről tünedeznek a fellegek, hogy kezd kisülni a magyar éiet meleg napja. — Ugy érzem — folytatja az elnöki deklaráció, a város egész társadalma nevében jelenthetem ki azon megállapítást, liogy Szeged kisiparossága teljes lélekkel és szívvel vesz részt a közös magyar aggodalmakban cs reménységekben. Szeged kisiparossága szive szeretetének egész melegével várja fejsőmagyarországi magyar iparostestvéreit cs kitörő örömmel gondol arra a nagy napra, amikor iparostcstvéieit megölelheti. Nem feledkezik meg a város iparostársadalma, hogy a- nagy idők fokozott együttműködést kívánnak minden igaz magyartól. Ebben a kérdésben nem szabad véleménykülönbségnek, politikai párt szerinti eltérésnek, dc semmiféle differenciának lenni. Ebben a nagy kérdésben teljesen egységes frontban áll az egész szegedi iparosság a felelős magyar kormányzat mögött és bizalommal várja, hogy történelmi hivatását a magyarság érdekeire való fokozott figyelemmel teljesen be fogja tölteni. Az elöljáróság a deklarációt álkva hallgatta végip és egyhangúlag elfogadta. A deklaráció felolvasása után Kertész József szólalt fel. hogy az ipartestület 25 nemzeti zászlót ajándékozzon a felvidéki magyarságnak. Az indítványt nagy lelkesedéssel elfogadták. Dr. Gyuris István ezután az elnöki előterjesztések során bejelentette, liogy a faipariskola ügyfc kedvező stádiumba jutott és minderii remény megvan a na, hogy a megszűnt Szent György-téri iskolát a felsőipariskola volt Mars-téri epületében meg lehet nyitni, mint a felsőipariskola egyik szakosztályát. Ezután az ipari vonatkozású rendelet tervezeteket tárgyalta az elöljáróság, majd Gyuris titkár bejelentette, ho^y az áremelkedések szegedi ellenőrzése megkezdődött. Ádám Vilmos árkormánybiztosi főrevizor néhány nap óta Szegeden tartózkodik. Hangoztatta, liogv az ipartestüket elnöksége nem látia szükségesnek az árkormánvbiztosi kiküldött szegedi működését. Megállapítja nz elnökség, liogv a szegedi :i.rknrmányhiztnsság a hus- és sütőiparban helytelen utakon jár; nem veszi figyelembe az iparosság terhét és az utánDÓtlási árakra sincs figyelemmel. Ezt az állásfoglalását az clnüksérr közli az iparügyi miniszterrel. Varga István megállapította, hogy nem voltak kilengések a szegcdi húspiacon. Sérelmesnek tartja a mai serlésexportárakat cs ennek csökkentését kívánta, liogv összhangba lehessen hozni a belföldi árakkal, illetve a közönség fizetőképességével. Széchenyi Mozi Kedd 5, 7, 9 Borcsa Amerikában A legnagyobb siker! „Csacska Halacska" szines trükkfilm és uj Világhir.'Hl'í.