Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-30 / 236. szám

Vasárnap, 1938. oki. 30 Politikai napilap XIV. évfolyam 236. sz A döntés órái Izgalmas várakozás közepette, idegeink túlfeszültségének állapotában, pontosan egy hónappal a müncheni négyhatalmi konferencia után, mi is eljutottunk odáig, hogy a magyar kérdés eldöntése belekerült a megfogható politikai realitások közelségébe. A nemetek október első tiz napja alatt megszállották a szudétanémet lakta teiöleteket s negyedfelmillió német, aki eddig a birodalom határain kivül élt, belekapcsolódott a harmadik birodalomba: Lengyelország is megérte jogos követeléseinek teljesedését: * az a virágeső, mellyel a bevonuló lengyel csapatokat Teschenbcn fogadták, legjobban bizonyítja, liogy a cseh uralom Sziléziánuk ebben a részében erkölcsileg egy cseppctt se volt jobban megalapozva, mint Ipolyságon, vagy.a Magyarországtól elszakított Felvidék többi részében. Nem rajtunk múlott, liogy a magyar követelések teljesitéso nem történt egyidejűleg a Németország cs Lengyelország által igényelt területek átadásával. A müncheni megállapodás elsősorban a közvetlenül fenyegető háborús veszélyt akarta "Európa felöl elhárítani és egy későbbi időpontra, lehetőleg a két állam közötti megegyezésre bizta a máskülönben jogosnak elismert magyar igények teljesítését. Felháboríthatott, de nem lephetett meg bennünket, ha ezt a haladékot a cseh diplomácia és a vele szorosan összenőtt politikai propaganda arra használta fel, hogy egész Európát telesirjaa Csehországot ért szörnyű igazságtalanság rémmeséivel és igyekezett bebizonyítani azt is, hogy az etnográfiai szempontok nem érvényesíthetők a müncheni konferencia által körvonalazott mértékben, mert ez esetben Csehországnak Magyarország felé fontos gazdasági, forgalmi és stratégiai gócpontokról kellene lemondani. A mi irányunkban ezt bizonyította az a cigányalku, amelynek középpontjába a cseh kiküldöttek a Felvidék színmagyar városait állították. Elismerjük, hogy a cseheknek a maguk szempontjából szükségük volt a müncheni "konferencia által lehetővé tett haladéke-' minél nagyobb megnövelésére. Elvégre félországot kiüríteni és mindent elszállítani, ami a husz esztendős uralomra emlékeztet, még a cseheknek a világháborúban és n világháború után szerzett elszállítási gyakorlatuk mellett sem könnyű feladat. Nincs nz a speditőr, aki a cseh légionáriusokhoz hasonló gyorsasággal és alapossággal tudna lakásokat és egész városokat k i ü r i t e n i. Ezenfelül a terülctátadásnak vannak vitás kérdései. A csehek birtokon belül akarnak maradni az egész területen mindaddig, mig a döntés ezekre a vitás területekre is nem történik meg. Ma már a napnál világosabban kiderült, bogy ezekben a kérdésekben mi Csehországgal közvetlenül megegyezni nem tudunk. Ezért appellálunk az egyezményben jelzett döntőbíróságra és tőle várjuk, hogy Magyarországgal szemben is maradéktalanul érvényesüljön ugyanaz az elv, amely Németországnak juttatta a szudétanémeteket és Lengyelországnak Testben várost és kerületét. Az igazság nem függhet a tankok, ágyuk és gépfegyverek számától. \ tárgyalások ős regyzékvúltások izgalmas órái alatt példásan fegyelmezett közvélemény állott a magyar kormány háta mögött. Megértőbb és történelmi felelősségének jobban a tudatában álló ellenzéket a világnak semmiféle kormánya sem kívánhatott volna, mint aminő volt az a magyar ellenzék, amely a külpolitikai feszültség egész tartamára nemhogy nem bírált és akadékoskodott, hanem egcsz erkölcsi tőkéjét osztatlanul a kormány rudjánál álló államférfiak rendelkezésére bocsájtotla. Ennek az ellenzéknek felelős vezetői vállvetve igyekeztek leszerelni a türelmetlenkedőkct és megnyugtatni az aggodalmaskodókat, akik hidalatti jólértesültségük birtokában minduntalan ujabb, meg ujabK veszedelmek rémképeit látták hol jobbról, hol balról felmerülni. Ez a politikai ellenzék az első pillanattól mindmáig, mikor a magyar kérdés már a döntésre megérett, távol tudta magát kisszámú és csak a szájról-szajra adott suttogás ellenőrizhetetlen híreiben megszaporított akarnokok földalatti szervezkedésétől, amely a miniszterelnök által szükségesnek hirdetett egység és fegyelem óráiban legfeljebb arra lehet jó, bogy megbontsa a magyarság sorait ós belső nyugtalanság szitásával megnehezítse a kormány külpolitikai helyzetét. A Róma, október 29. A római lapok kiemelik, hogy Ribbentrop külügyminiszter tárgyalásai, amelyeket először gróf Ciano külügyminiszterrel, később Mussolinivcl folytatott, mennyire behatóak voltak. szerencse csak az, hogy a magyar társadalom nagy többségének van annyi önmérséklete, józan.belátása cs annyi judiciuma léte sorsdöntő kérdéseinek megítélésében, liogy az ilyen lehetőségeket el tudja hárítani magától. Most jutottunk el igazán a döntés óráihoz. A müncheni konferencia óta eltelt négy, hét próbára tette idegeinket, de ezt a próbát kiáltottuk. Ma már csak napokban van előttünk, amit hetekben hagytunk magunk mögött. Még néhány nap és meg fogjuk hallani a nagy verdiktet, amely birtokunkba adja azokat a területüket, melyeknek tulajdonjogát sohasem tekintettük kétesnek. És a szilárd meggyőződésünk az, liogy a magyar élet határainak kiterjesztése a Pozsonytól Kassáig terjedő magyarlakta területekre, csodatevő hatással lesz a mostani Magyarország társadalmi cs politikai életére is. Csökkenni fognak az ellentétek és engedni fog a feszültség, amely ma uralkodik a lelkeken. Husz esztendő kényszerguzsbakötöttsége, sötétsége után ez nz első igazi reménysugár. A döntéstől, amely már nem kcshet soká, várjuk Magyarország sorsának jobbrafordulását. — A róma-berlini tengely két partnerének eszmecseréje igen kiadós volt — írják a lapok. Ribbentrop szombaton délelőtt szállásán tartózkodott, ahol munkatársaival dolgozott., Döntés előtt Olaszország és Németország elfogadta a döniöbiró szerepét - A legközelebbi napokban megoldódik a magyar-csef> kérdés A kormány jegyzékben ériesiíeife Prágát lépéséről - A további magatartás felelt fenntartja magának a döntést Hegegyezés Rómában a magyar kérdésben A Budapesti Értesítő jelenti: Az a diplomáciai offenzíva, amelyet az utóbbi napokban magyar részről kifejtettek, elérte célját. A csehek vállalták a döntőbíráskodást és alávetették magukat a döntésnek. Kct baráti nagyhatalommal való viszonyunk kötelességünkké teszá, hogy állásfoglalásukig nyugalommal cs bizalommal tekintsünk az események elé. az A magyar válasz Prágában Budapest, október 29. Wettstein 'János prágai magyar követ szombaton délben közölte a csehszlovák kormány külügyminiszterével a magyar kormány válaszút a tegnapi csehszlovák jegyzékre. A válasz szerint a magyar kormány felkérte az érdekelt hatalmakat a döntőbirúskodás elvállalására. A további magatartás felett való döntést fenntartja magának, amig a nagyhatalmak válasza megérkezik. A csehszlovák külügyminiszter közölte a magyar követtel, hogy Csehszlovákia hasonló lépéseket tett. A magyar kérdés Mussolini és Ribbentrop tárgyalásainak középpontjában