Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-28 / 234. szám

8 DÉLMAG YARORSZÁG Péntek, 1038. október 28. Drága a kórház... Az asszony haláláért elítélték a gondatlan szülésznőt (A l>é)m;igynrors;rng munkatársától.) Puszt a i József csongrádi révész feleségéhez az elmúlt cv decemberében sürgősen kihívták D. 11 erera Jánosné szülésznőt. Pusztainénak erős fájdalmai voltak, u szülésznő tanácsára orvost hívtak, aki utasításokat adott Ilereránénak. A beteg asszony fájdalmai nem csillapodtak, ugy, bogy másnap bevitték Csongrádra. Ujabb orvosi vizsgálat után az orvos azt tanácsolta, bogy szállítsák kórházba. A szülésznő azonban lebeszélte Vusztaiékat. Prága a kórház — mondotta —, menjünk csak haza, majd én mindent rendbe teszek. A beteget ezután hazavitték, életet adott gyer- j írekének, de komplikérió állott be és nemsokkal később Pusztai Józsrfnó kínos szenvedés után meghalt. Gondatlanságból okozott emberölés vétségével vádolva állott P Ilereráné a törvényszék előtt. A főtárgyalás során kiderült, hogy az aszszony csak egyszer mosta meg a kezét, közben evett, tett-vett, még pedig oly módon, aminőt a törvény szülésznőknek nemcsak hogy nem enged meg, hanem egyenesen eltilt. A törvényszéki orvosszakértöi vélemény meghallgatása után a biróság bűnösnek mondta ki a szülésznőt és két hónapi fogházra Itélte. — Megnyugszik az Ítéletben? — kérdezte az efnök. — Az Isten Terje meg — átkozódott a szülésznő —, aki itt hazudott! Erélyes rendreutasilás ulán Hcrcráné megnyugodott az Ítéletben. —OOO— Szeged városépítési kérdései Pr. rálfy-Uudinszky Endrp előadása (A Pélmagynrország munkatársától.) A Ferenc József Tudományegyelem Barátainak Egyesiilrte csütörtökön délután szabadegyetemi előadást rendezett dr. Gsrkey István egyetemi tanár elnökletével. Az előadást Pálfy-Budinszky Fndre dr. városi főmérnök tartotta „Szeged fontosabh városépítési kérdései" eimmet. A város.rcndczési kérdések szőnyegre hozatalának aktualitását az életbeléptetett 1M7. VI. törvénycikk adta meg, melynek érteimében záros batáridő alatt kötelesek a magyar városok rendezési terveiket elkészíteni Szegeden sajnos, még sokan azt hiszik, hogy a királybiztosság annakidején egyszersmindenkorrn megoldotta a város rendezésének kérdését. Ezek azonban városrendc:és alatt osnk nz ueeák ktegyenesitését értik, holott e fogalom ennél sokszorosan többet Jelent. Jelenti elsősorban a szó mélyebb értelmében vett otthon megteremtését a városlakó ember számára, másodsorban pedig jelenti a város területének okszerű felhasználását, a városi élettár rendjének megteremtését, A hnngsulv nem a pillanatnyi megvalósításon, hanem a jövőbeni lehetőségek bi/tositiisán van. A továbbiakban n lakás mint életfolyamat problémáival kapcsolatban a jelenlegi lakóterületek rendezéséről. a korszerű beépitésmódpkról, az eszméln i nívóról, valamint a városcsztétlkai kérdésekről volt szó. Behatóan foglalkozott „ Jövőbeni lakóterületek szociális vonatkozású kérdéseivel is és rámutatott a háboru utáni lakótelepek éezeilenes elrendezésére, valamint az azokat előidéző okokra. Érdekesen fcilegette a városalinzajz strukturális kérdéseit és benutalta n kívánatos településforma sémáját. Az ipari kérdések tárgyalásánál felhívta a figyelmet a Tisza folyóban rejlő nagv perspektívákra és n bejelentett ipnrl dceentrnliaárióval kapcsolatban nagy jelentőséget tulajdonit „ külön cvarnegyednek uz uj várostrrvben való biztosításának. 'A szabadterületek és zöldterületek7 tárgyalásánál OZok esztétikai, közecfésrsécögvj és főleg lélektani Jelentőségének megemlítésért kívül föleit azok' szenes hálózatba fonásának szükségességét hangsúlyozta. A vasiifrendezés probtémáia főkén n jelenlcíi TUzubiiI jjtviihoil meeszőnirtéhével és a ezemélvnálvnudvar beliebbhetvezésével kapcsolatban nvrr leientőséget. 'Az neszégutrendezéshen 3 vasúti aluljárók megvalósítása és az előkerülő utak biztosítása jelentik a városépítési tervezés programját, mig a vizi közlekedés rendezésével egy uj ipari és kereskedelmi kikötő helyének biztosítása a cél, A több, mint egyórás előadáshoz Kiss Ferenc miniszteri erdőtanácsos, Lőrincz professzor és Sebestyén Endre műépítész szólott hozzá, inajd Csekey professzor tartott rövid záróbeszédet és megköszönte az előadó szakszerű, kimerítő előadását. „Szegednek külön idegenforgalmi uíakal kell járnia" Beszélgetés dr. Komóromy-Koller Ferenc tanácsossal, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőiével Szeged helyes idegenforgalmi vonalvezetéséről (A Pélroagyarország munkatársától.) Egy budapesti utazási és idegenforgalmi iroda igazgatója a napokban Szegedeo járt, tárgyalásokat folytatott itt dr. Pálfy József polgármesterrel, majd a tárgyalás <-'-edr"*nyeként részletesen kidolgozott ajánlattervet küldött a polgármesteri hivatal elmére Szeged összes rendszeresített és esetleges idegenforgalmi akcióinak teljes és kizárólagos kiszolgálására. Az ajánlat szerint a pesti iroda elvállalná elsősorban a szabadtéri játékok jegyadminisztrációját ugy a fővárosban, a vidéken és külföldön, mjnt magában Szegeden is a saját személyzetének kizárólagos foglalkoztatásával; megszervezné a szegedi nyaraltatást; ellátna ad hoc társasági utaztatásokat, stb Munkájáért százalékrészesedést kér, amely részesedés 6 százalék volna a Szegeden kivfili szabadtéri jegyeladás jövedelméből. 4 százalék a szegedi ánisilás összegeiből, aztán a játékokon kivül egvób lebonyolításoknak 10 százaléka Ezzel az ajánlattal kapcsolatosan érdemes lesz végigfigvelni azt a beszélgetést, amit nemréeiben folytattam le dr. K o m á r o m y-K o J1 e r Ferenc tanácsossal. az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal helyettes vezetőjével, Szeged sajátságos idegenforgalmi állásáról. 1— Ár. idegenforgalmi körök* 'állapították pieg elöször azt az azóta már köztudatba kertit t fontos országos érdeket — kezdte dr- Komárnmv-Kol'er Ferenc tanácsos —-. hogv Budanest ne ni lehet nz e<*ve»!en magvar kulturális főváros. Szét kell osztani a kincseket, vnev speciális adottságokból uiat építeni Budapesten kivül ucv. hogv a szétosztődás. meg n speeiálís ui értékténvek széftereiiél< az eddig csak Thidnnestre koncentrált idegenforgalmi érdeklődet Fzzel lehet igazán idegenforgalmi iövedelmet produkálni, nemzetközi extrém- és knhiirális Vözérn,*l<'nd»st Magyarország iránt fokozni. Magyarországnak is us*v kell decentralizálni, m'nt nhogv a régi Ausztriában Bécs mellett volt egv különleges értékű zenei világeseménv: Salzburg és volt még számtalan turisztikai hiresséa: az északi Duna, Linz. a Salzkammergut a tavakkal stb. A magvarországi különböző érdek? elosz'ódás tekintetében a !e«fontesahh harresuiv Szegedre esik. Szeged gróf Klebelsberg Kunó kezéből szinte kiaknázhatatlan értékű nemzeti ajándékot kapóit és ezzel egvnltol o'van lehetőségek sorozatát is. am'kneV kiénitése óllal az ország k«t'ön!e«»es szrreoii másod'k fővárosává kelt alakulnia. És erre ugv nemzeti, mint Idegenforgalmi szempontból szükség is van. — A szegedi székesegyháznak és az árkádos femek a szaliadlérí játékok céliaira most már európaszertc híressé lett alkalmassága nincs kihasználva Nincs kihasználva elsősorban a székesegyház, ami pedig nevezetessé (ehető sajátságos magyar érték. Ez a dóm ugyanis az egyetlen igazi magyar székesegyházunk. amilyen csak ílt nálunk található. "Az esztergomi, egri. vári dóm hát bazilikaKi ilusu székesegyház sok van a világon. A pécsihez is találunk hasonlókat a külföldön sokfelé. A szegedi azonban egyedül áll a ntaga különleges építészeti magyarságával, azonkívül, hogy henpe van — kiaknázatlanul az ország legmodernebb, legnagyobb regiszterü orgonája, amclv szinte kínálja a nagy országos zeneművészeti események lehetőségét. — Dc olt van Szeged másik parlagon lévő kullui kincse: a Fehérlő. Ez az eredetileg halgazdasági céllal műveli tó speciálisan kedvező geográfiai fekvésénél fogva tnadárvonulé.si pihenőhely és igy ornitológia! nevezetesség lett egészen rövid idő alatt. Ha oda tudományos munkára alkalmas madárvártát építenének, ami krajcáros költséggel jr©gvalósilható, hát a szegedi Fehértó az egész oruiiológiai tudomány egyik fontos zarándokhelyévé lenne Ezenkívül — ismeretesen — a Magyarországon egvre tömegesebben jövő külföldi sportvadászok vizivadászterületet kutatgatnak a Hortobágyon, a Velencei tavon, a Fertőn. Van-e gazdagabb, alkalmasabb vizivadászali terrénum a szegedi Fehérlónál? Csak fel kéne kcszileni kicsit, mesterségesen elnádasitani, apró, de tartózkodásra alkalmas vadászházacskákat építeni a partjára. Megmaradhat változatlanul ezektől a városi halgazdaság, dc az ornitológiai és vadászati kiépítettség nagv kulturális és idegenforgalmi kamatot hozna. — Aztán a Tisza, amely talán Szeged mellett a legalkalmasabb és legvadregényesebb sporthalászhely. folyami vitorlázó lehetőség. Végül a mezőgazdasági kuliurát prezentálni képes szegedi tanyarendszer idegenforgalmi értékesítése. Tápé néprajzi vidékének kihasználása és nem utolsó sorban a kuriozitást képviselő szegedi paprikavidék és malmok, a szegedi papucs, h»Iliieska...! Mind-mind külön csalogató zamat, kulturspecialitás, idegenforgalmilag gazdag tőke. — Hát ezeknek az okából a szegedi idegenforgalmi propaganda nem járhat szokványos formautakon, a szegedi uj kincsekel csak saját külön, koncepciózus és eleven propagandával lehel országos és nemzetközi köztudatba vinni. (r- o.) November közegén élefbelép az angol-olasz egyezmény London, október 27. Chamberlain miniszterelnök a minisztertanács után oz uralkodó ele terjesztette az uj miniszterek névsorát. Politikai körökben biztosra veszik, hogy! az angol-olasz egyezmény november 1"). é® 20. közt clctbelép és Franconak megadják a hadviselői jogokat. Ugy tudják, hogy o minisztertanácson a gyarmati kérdcs is szóbakerült, ami nagy meglepetés, mert először történt meg, hogy ezzel a minisztertanács hivatalosan is foglalkozott. Ugy tudják egyébként, hogy Lipót belga király a gyarmati kérdésekkel kapcsolatban rendelte magához M a r s i c n n c londoni belga nagykövetet. London, október 27. Hivatalosan közlik3, hogy D u f f-C o o p e r utódaként Slanjiopa lordot nevezték ki az ndmiralitós első lordjává. Stanhope eddigi nevelésügyi miniszter hivatalát Bari D e c 1 a v e, eddigi lord-pecsétör vette át. Az elhunyt Stanley lord dominiumügyi miniszter utódat még nemi nevezték ki.