Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-28 / 234. szám

DÉLM AGYA KORSZAG Péntek, 1938. oki. 28. Politikai napilap XIV. évfolyam 234. sz. A magyar válasz Prágában Nem lehel megtagadni a népszavazás jogát a nemzetiségektől — Döntőbíráskodás csak a vitás területekre lehetséges, a nemvitás területeket azonnal át kell adni — A katonai szakértők azonnal üljenek össze - A halogatási kísérletekért minden felelősség Prágát terheli Prága államcsínyt hajt végre a Ruténföldön? - Erőszakkal próbálja befolyásolni a ruszinszkói eseményeket — Srődyt, az eltávolított miniszterelnököt letartóztatták Tegnap — mint ismeretes — a késő esti órákban ét kezelt meg Budapestre a cselt kormány válasza. A kormány tagjai csütörtökön már a kora reggeli órákban összeültek, bogy megtárgyalják a jegyzék részleteit és elkészítsék a magyar választ. A minisztertanács előtt Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, gróf Teleki Pál kultuszminiszter cs Bálz Jenő honvédelmi miniszter megbeszélte a cseh válasz következtében előállott helyzetet és ezzel kapcsolatosan a magyar állásfoglalás főirány vonalait. A kormány többi tagja délelőtt fél 11 órakor érkezett a miniszés megkezdődött a miniszlcrlercinökségrc tanács, amely,délután fél 1 órakor fejeződött be. A miniszterelnök a kormányzónál Alig fejeződött be a minisztertanács, elterjedt a hire annak, bogy a kormány megállapodott az uj magyar válasz alapelveiben cs azt Ii á n y a Kálmán külügyminiszter fogja kidolgozni. A minisztertanács után Imrédy Béla miniszterelnök úthajlatait a királyi palotába és kihallgatáson jelent utcg a kormányzónál. A magyar jegyzék Budupest, október 27. A magyar kormány jegyzéke, uinelyct W c 11 s t e i n János prágai magyar követ csütörtökön délután hat órakor adott át Chwalkovszky csehszlovák külügyminiszternek, a következőképen szól. — A magyar királyi kormány sajnálja, hogy n csehszlovák köztársaság kormánya teljes halogatással mellőzi a magyar kormány által javaslatba hozott népszavazásoknak kérdését. A csehszlovák köztársaság kormányának magatartása annál is inkább meglepte a magyar kormányt, mert javaslata teljesen megfelelt a müncheni megállapodás szellemének, amelytől a csehszlovák köztársaság kormánya eddigi tárgyalásaiban vezettette magát. — A köztársaság kormánya előbb hivatkozott jegyzékében uzt állítja, hogy „a jelenlegi tárgyalások csakis a magyar kisebbségek kérdésére vonatkozhatnak", minthogy az 1938. évi szeptember 29-i müncheni megállapodáshoz tartozó jegyzőkönyv 1. és 2. pontja, csak lengyel és magyar kisebbségekről tesz említést", ha igaz is, hogy ezek a megállapodások szövegük szerint csak németekről, lengyelekről és magyarokról tesznek említést, mindamellett nem vitatható, hogy nz említett megállapodások a csehszlovák köztársaság újjáépítésének alapjaként a népek önrendelkezési jogát fek(e< tik Ic, ebből következik, hogy azt a jogot, hogy önmagukról népszavazás utján döntsenek, nem lehet megtagadni azoktól a kisebbségektől, amelyek ezzel a joggal élni kívánnak. Sajnálatosnak tartván a köztársasági kormánynak ellenkező álláspontját, a magyar kormány kénytelen álláspontjót fenntartani. — A csehszlovák kormány válaszjegyzékében kijelenti, hogy kész elfogadni Németországnak és Olaszországnak döntőbíráskodását, ami a magyar kormány nézete szerint magában foglalja a kötelezettséget, hogy magát az epditett hatalmak határozatának eleve aláveti. — Természetes, hogy a döntőbirák hatásköre csupán a vitás területekre terjed ki és nem azokra a területekre, amelyekre nézve a két kormány között már megegyezés van és amelyeknek a magyar csapotok állal való elfoglalása már az október 21-i jegyzékben javasoltatott. A döntőbíróság összeállításét és működésének mozzanatait a magyar kormány nézete szerint az érdekelt hatalmakra kell bizni. — Ami azt a javaslatot illeti, bogy „döntőbírósági határozatnak kelljen megállapítani az átadandó területeknek a csehszlovák csapatok és hatóságok által való kiürítését és a magyar csapatok és hatóságok által való elfoglalására vonatkozó módozatokat és határidőket", — a magyar kormány nczctc szerint e javaslat csupán a vitás területre vonalkozhatik. — Ebből az okból a magyar kormány kész elfogadni a magyar cs csehszlovák szakértők közötti közvetlen és azonnali megbeszélésekre irányuló javaslatot abból, hogy a szükséges intézkedésele végrehajtása előkészíttessék és gyorsittassék. Evégből a prágai katonai attasé közvetlen érintkezésbe lép az illetékes csehszlovák katonai hatósággal. — A magyar királyi kormány megelégedéssel vett tudomást arról, hogy a csehszlovák kormány át van hatva attól a benső kívánságtól, liogy őszinte, gyors és teljes meg. oldás éressék el. A magyar kormány emlékezetébe idézi a csehszlovák köztársaság kormányának, hogy a két állam közötti területi kérdés lehető leggyorsabb megoldásának a tárgyalások kezdetétől mindig a legnagyobb fontosságot tulajdonítja és hogy minden felelősséget elhárít magától azokért a következményekért, amelyek a tárgyalások elnyujtásóból származhatnak. Nem lehet taktikázni és nem lehet megtagadni a népszavazás A Budapesti Értesítő jelenti: A magyar kormánynak Prágában átnyújtott jegyzéke először is a magyar kormány csodálkozását és meglepetését fejezi ki a csehszlovák kormánynak a népszavazás kérdésében tanúsított elutasító magatartása miatt. E csodálkozásra és meglepetésre nz indítja, hogy a csehek a németekkel cs a lengyelekkel folytatott táfftyidások során eddig meglehetősen szem előtt tartották a müncheni megegyezés alapelveit. Ugv látszik, lídby n magyar kér.RÍK désben másként ukarnak taktikázni. Ez ehen lép fel a magyar kormány a jegyzék első mondataiban. A jegyzék további folyamán a magyar kormány megdönthetetlen érvekkel mutatja ki, hogy a müncheni megállapodások alapján, amely a Csehszlovákia újjáépítésének alapjaként a népek önrendelkezési jogát ál-, lapította meg, nem lehet megtagadni o csehszlovák uralom alatt álló területeit élű