Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-26 / 232. szám

8 . DÉLMAGYARQR^ZAG Mindenki vágya teljesül mert kevés pénzért jól és olcsónvásárolhatja inog őszi és teli ruházati szükségletét Blau Ignátz ruhaüzletében SZEGED, KELEMEN-UCCA 5. Dusán felszerelt raktárunkon mindent megtalál, amire szüksége van. Tájékoztató irányárak Női őszi kabátok 16 P-től Női téli kabátok 23 P-től Női téli kabátok dúsan szőrmézve 28 P-től Modell pői kabátok 38 P-t/ bundák modern fazonban 70 P-től Bakfis kabátok 25 P-től Férfi öltönyök 22 P-től Férfi étm. kabát 18 P-től Férfi téli kabátok 22 P-től Férfi bekecsek 28 P-től Férfi bőrkabátok 35 P-től kengyel kabátok 40 P-től Sport és divat nadrágok 7 P-tő! A legnagyobb választék fiu és leányíntefceti és Bocskoy kakátokban, olcsó árak, jó mi­nőség, szolid kiszolgálási •••••••••••HHMIAHHBHHMMH^ A Délmagyarország regénye HÁROM HÉT I r t a: S Z. SZIGETHY VILMOS 25 Éppen csak emlegetni kellett, megjelent ő maga is. Egy kissé ziláltan, fuldokolva, le­begve nz indulattól. — Egy motorost, azonnal kérek egy mo­torost ..: Rohant végig u parton, abol a hajók vesztegeltek. Még láttak, amint beleveti ma­gát egy gőzösbe, amely berregve vág neki n haboknak. —Juj! — szorította szivére a kezét Zen­tainé. — Sose féltse őket. Mire ez oda cr, azok már rég kirepültek. De meg aztán mi tör­•érmrk, ha meg is tulálná őket! Kitárta a kezét Badacsony felé, áldást hin­tett. — Szeressetek egymást, soha a megbá­násul okotok nc legyen. Szaporodjatok, gya­rapodjatok! Korláth, nevetett fel nz asszony, mi­ket beszél? Maga mondju ezt? Az csuk o vállát vonogatta, komikusan, mint a diák, akit csínyen kapnak. — Mondom, vagy nem mondom, úgyis egyre megy. Nem fognak rám hallgatni. — Hátha az lesz a jobbl A portré gyönyörűen haladt, egyre szebb, egyre tökéletesebb lett, mintha nz ember szemeláttára fejlődnék rózsává a bimbó. — Hiszen ez teljes képi — csodálkozott rz asszony. — Dehogy nz! Én mondom meg, hogy micsoda. Vázlat! A teljes éhből bontakozik ki. Majd meglátja, mit tudok még csinálni, feltéve, hogy van további türelme n mo­dell-üléshéz. — Elképzelt valamit? Mert most már eU árulhatom, hogy. Un is gondolok valamire, kehet, bogy szerénytelenség, de bn meg­Siökithetem magam és főleg érdemes va­gyok rá .. T — Csak mondja, nem mondhat semmi le­hetetlent. — Modell vagyok most, semmi más. Mint az a sok kenyérkereső teremtés, nki n műtermünkben megfordul. Nem csak a fe­lemet akarom viszontlátni ... Azt mondják, hogy a vállam se a leeutolsó. Vonal van benne, ahogy ezt kifejezik. Korláth csak lelkesedni tudott. — Hogy mega mennviro kitalálja a legtit­kosabb gondolatomat is! Bámulatos az. Is­tenem. amióta festem, egész r-»tonr'ö-e való téma. anyag, bon'akozotl ki bennem. El se merném valamennyit mondani, de az egyik csodálatosabb a másiknál s nem épp nz a legutolsó, amelyik a habokból kelte­ne ki. — Természetesen, nem arra gondol, hogy fürdőkosztümben ..: —• Ne értsen felre 7., — Dehogy értem, hiszen művészetről von szó, amikor szétfoszlik minden, ami profán. Ez azonban tűi-vakmerőség volna, mit fej­tegessem, hogy miért. Megint azzal a misztikus arckifejezéssel mosolygott. — Nem szólva arról, hogy olyan gyorsan én se tanulhattam bele a modell-mester­ségbe. — Nem olyanok azok, amilyennek a vi­lág kÓDzeli őket! — Tudom, szívesen elhiszem, hiszen a kenyér sok mindenre rávisz. A szemérem csuk addig szemérem, amig elemezzük és több, vagy kevesebb fontosságot tulajdoní­tunk neki. Én ismerek niedikáknt, akik nem ájultak cl az első anatómiai órán, pedig ki­fokástalan korrektségü lányok. Azonban vállalták, hogy az legyen a mesterségük s akkor eltűnik minden más szempont, termé­szetessé válik, ami egyéb vonatkozásban kényes, pikáns, vagy akár obszcén. A könyökét a térdére fektette, ugy fogta az állát a tenyerébe. — Azért mulatságos elképzelni egy olyan képet, hogy én legyek és mégse legyek én. Adh'emárra gondolok, nki nem ismeri meg Cvorienne lábút. Elkergette magától a gondolatot. — Őrültség, nasrvon meg kell nz ilyesmi­hez örülni. Amit elképzeltem, nz csuoa sze­lídség1 mellette, estélyi megielenés. Sokszor az egész háta nvitva marad a nngy dumá­nak s ha megjclenhetik isv nz előkelősé­gek sorában, mennyivel előkelőbb egy mű­vészi festmény, amely qkkor is él, amikor a szemlélőiről már régen tudják, hogy kik vol­tak. — Mindennél szebb lesz, erősítgette lel­kendezve Korlúth. Mutassa meg, hogyan kénzeli. Zentainé kihúzta egyik karját n könnyű nyári blúzából nztán megállt. — Ott a spanyolfal, ha azt parancsolja. — Nem parancsolok semmit, csak eltű­nődtem valamin. Maga egyszer azt mondta, hogv nem szereti az aktot, ez pedig műi megközelíti. — Ugyan, hol vagyunk az akttól! Szerda, 1D38. október 28. — Akkor segítsen. Meddig vetkőzzem le, hol legyen a határvonal, hogy se magam­nak ne ártsak, sc n képnek. Korláth igyekezett elfogulatlan lenni, azért a keze reszketett, mikor hozzáért a női test­hez s kibontakozott a fehér váll, amit lát­hatott részletben a vizben is, dc még soha igy, a maga teljes szépségében. — Most helyezzen cl, ahogy a legjobb­nak tartja. Majdnem egészen derékig meztelen volt* a melle — két kíváncsi alma — szilárdan állt a törzsön. Nem is alma, hanem rózsa­bimbó a rózsafán, szűzi, gyermekes, mégis a tudás ingerlékenységével, hamvasán, mint nz álom. (Vége következik). SUfyuL U&ccl Pilyu, Pali és a csehek A Stefánián mennek keresztül. Vézna tes­tük didereg a hidegben. Apró lábukon lötyög u felemás férfieipő. Pityu kezében szép nagy birsalma mosolyog, sárgán, mint az irigység. Egérfogai időnként élvezettel mélyülnek bele a drága csemegébe. Pali ugy figyeli, mint kutya a csontot, s mikor már nem tudja lO' vább türtőztetni magát: — Pityukám, adj egy kicsit! — Nem adok! Neked is volt, minek elted meg? Egy darabig csönd. Majd Ismét Palix — Hát nein adsz? — Nem. — Tudod te mi vagy akkor? Cseli vagy! Te cseh! Te cseh, — Miiit?! , . . És több szó nem esik köztük. A következő pillanatban az apró ujjak már egymás ba­jába akadnak s az azután következőkben a földön bemperegnek, ahonnan nyögve hallat­szanak a hiányos mondatok: Ki a cseh, mi, ki a cseh? . , . Te vagy, te irigy cseh!', . , Piff, pafH ... És ugyancsak helybenhagy­ják az egymásban föllelt cseheket. A birsalma egy közeli pocsolyába gurul... RÁDIÓ Szerda, október 2Q Állandó leadások Budapestről hétköznapokon, 6.45: Torira. 7.20: Étrend. 10: Uirck. 12: Déli ha­nuigszó, időjárásjeientés. 12,40: Hirek. 13.20: Idő­jelzés, időjárásjeientés 14.40: Hirek, étrend, élel­miszerárak, 16.15: Időjelzés, időjárásjeientés. BUDÁDÉ®? L 12.05: Cigányzene. 13.30: Hanglemezek. 10.15: Diákfélóra. 17: A régi szerető,hangjáték. 18.45: Zongoramiisor. lil: Hirek. 19.25: A szegedi Ilu­nj ndi János !>. lionvédgyclogzred zenekara. 20 10: Ilirek. 21: Yavrineoz Mór emlékezete, 22: Időjá­rásjeientés. 22.05: Cigányzene. 23.10: Hangleme­zek. • . - BUDAPEST II. 18.15: Zongoramiisor. 18.35: Olasz nyelvoktatás. 19-30: Költő a szőlőhegyen. Előadás. 20: Hirek, 29.25: Hanglemez. 21: A rádió szalonzenekara, KÜLFÖLD. Béc-s. 2010: Szimfonikusok énekkarral és szavalóval. Belgrád. 21; Népdalok. Berlin. 20.30: Nagy rádiózepekar. Boroszló. 22.30: líégi és uj tánczene.. Bukarest. 20.05: Operett­letek. Deutsrí.ilandséndcr. 10: Szórakoztató zene. Droitwich.. 21: Szimfonikus hangver­seny. Firenze. 20.30: Lehár: Szitakötő, ope­rett. Hamburg. 17: Bádiózenckar baritonda­lokkal. Köln. 22.30: Játék régi hangszereken. Lipcse. 20.10: Dalos, zenés tarka est. London Heg. 23 25: Kél tanczcnckar. Milánó. 21: Bá­diózenckar. Stuttgart. 21.10: Táncest dalokkal é- tréfákkal. Varsó. 19: Vegyes hangverseny.

Next

/
Oldalképek
Tartalom