Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-23 / 230. szám

Ift £=== DPI'MAG V4DORS74G Vasárnap. 1QVI. oV<6|,Pr 23. ItmlnpoMti értéktőzsde sárlat. Gyengébb irányzottal, u/letlclfiiiil nyitott u hétvégi tőzsde. Ösztönző hirek hiány a ban a spekuláció nugvfoku tartózkodást tanúsított és kisebb élénkség csak a kezdő árfolyamok kialakulása körül mutatkozott. A kínálat mindvégig túlsúlyban volt a piacon, ci nek megfelelően lemorzsolódtuk uz árfolyamok, csekély üzlet miatt azonban az árveszteségek egy részvénynél sem voltak jelentékenyek. A tőzsde csendes irányzattal, üzlctteelniil "zárt. Magyar Nemzeti Bank 164, MAK 3385, Ganz 23.3, Egyesült ir/ó és Szegcdi kenderfonógyár —. Zürichi deviza/,érint, Páris 11.73, London 20.96 báromnegyed, Neyyórk 41062. Brüsszel 7150, Milánó 23.175, Amszterdam 239 423, Prága 15.125, Berlin 176.35, Szófia 5.10. Varsó 82.75, Belgrád 10. Athén 3.95. Bukarest 3 25." A Magyar Nemzeti Bank hivatalos valutaárfolyamai. Angol font 1615-10.35, belga 57.30-5790, rseh korona 5.50—1000. dán kor. 72 15—72.95, dinár 7.15-7.70, dollár 339.00-343.00, francia fr. 9.009.20. kanadai dollár 332.00-337.00. hollandi forint 184.55—18655. lcngvcl zlotv 60.00—61.40. leu 3003.15, Írva 3.00-3.60. lira 16.90-17.90, (500 és 1000 lirás bankjegvek kivételével), német márka , norvég korona 81 20—82.10, svéd kor. 8325-81 15, svaiéi frank 77.00-77.90. Budapesti terménytőzsde zárlat A készáru t>ia«on megélénkült a kínálat, a malmok tartózkodása miatt a búzában gyengébb volt nz. iránvzat és az árak 10 fillérrel olcsóbbodtak. A rozs 5 fillérrel gyengült. A határidős piacon gevngén tartott volt az irányzat, a márciusi rozs 9 fillérrel olcsóbbodott. Budapesti terménytőzsde hivatalos árjegyzése. Buza tiszavidéki, fetérmegvoi 77 k"-os 20 W_ 90.55 M kg-os 20.60- 20 75, 79 kg-os 20.80—2095. 80 as 2o90-21.05. fblsötisznl 77 kg-os 20 35—20 50. 78 kg-os 20.55-20.70. 79 kg-os 2q.75-20.9o, 80-as 20 85—21 00 Bozs pestvidéki 15 30-15,lo. takarmánvárna I 18 3-18.50, sörárna T 21.00—2175, fab I. 1910-19 30. tengeri 16.90-17 00. Csikágúi terménvtőzsde zárlat. Buza alig tartott. Dec. 66 66 egvnyolcad. máj. 68 egvnvolcnd. jul. 67.5 ötnvolend. Tengeri nlig tartott. Dee. 46 háromnegyed, máj. 50 egvnvoie-id. jul. 51. Bozs ulig tartott. Dcc. 53, máj. 11.75. aabajátékkocsik) TRICIKLIK összensuHhaiú"asaouaH) K á I I a y f>fcratB*tíoc*ta*pmE Á'9 § 2S -Í® la V a C<tlvárla-u. 44. Tel. 15-39. Magyar kir. államvasutak. Üzlctvczetőség Szeged 10105-938. III. szám. Értesítjük a t. utazóközönséget, hogy 1938. évi november hó lén Szeged állomás és a belvárosi temetők melletti 313 sz. őrház közt szükségleti motorvonatokat helyezünk forgalomba 111. kocsiosztállyal uz alább feltüntetett menetrendben. S/eged állomásról indul: 13.13, 14 33,15.11. 15.35 15 58,, 16 21, 17.07, 17.32. •313. sz. őri lázhoz érkezik: 13.52, 14.42, 15 20, 15 14. 16*7, Í6.30, 17. P'>, 17.11. 313. sz. őrháztól indul: 13.54, 14.41, 15.22, 15.16, 16 09, 16.32, 17.21, 17.43. Szeged állomásra érkezik: 11.02, 14.53, 15.31, 15.55, 10 18, 16.41 17.30, 17.52. A vonatokhoz Szeged állomáson oda és vissza ulra szóló menettérti jegyet kell váltani. A menettérti jegy ára 40 fillér. A vonitokat egyébként a t. utazóközönség éppen olyan módozatok mellett veheti igénybe, mint n rendes személyszállító vonatokat, vagyis az egyeseket megillető kedvezmények zeken a vonalokon is érvényest k. A vonalok a 313 sz. őrháztól—Szegedig tsupán visszautazásra is igénybe vehetők. A inenttitgv ára: 16 fillér. Szeged, 1938. évi október hó. . Az Üzletvezetőség. Légoltalmi Olcsó-Jó DIvaíos Elsőrangú uriszabóság Divafkülönlegességek l Széchenyi-tér. KORDA-RUHA Divat- és sportöltönyök Bőrkabátok — Felöltők Gumiköpeny — Nadrág lntéxeti ru&ák — Sankák Ing - Kalap — Nyakkendő A Délmagyarország regénye HÁROM HÉT Irta: S Z. SZIGETHY VILMOS .«ci-Cn be fliftal *,<l'"»°»lernól Sieted l'oldo'»s»«>ny itu.-ririit :!• to efrtu :il—ju . 23 A festő udvariasan Hallgatta egy darabig, aztán a vizet mérte, tanulmányozta. Nem birta elviselni azokat az embereket, akik az élet minden változatába önmagukat tolják fel központul, senki másnak a véleménye nem fontos, csak a sajátjuk s azt a czerkó-madár élesen sivító hangján adják elő, szinte terrorizálva a környezetüket. Akármilyen társaság jó nekik, nem zavartatják magukat s már nz első megszólalásuk is felhívás, bogy ide figyeljetek, most meghalt az egész világ, mert én beszélek. Nem is beszélek, — kinyilatkoztatok! Van néha egy-egy ambiciózus kórista is, aki a rendoző ügyefogyottságából a színen marad, mikor ott jelenése van a főszereplőnek. Már most ki törődik vele? Senki. Elkezd hát okvetetlenkedni, komédiázni, egész némajelenetekpt megjátszik s a primadonna idegesen néz körül, hogy mi történhetett a közönséggel? Miért zudul fel a kacagás, mikor ő most egészen komoly dolgokat mondott? Akkor veszi észre azt a tökéletlen szegényt, aki magához akart ragadni minden figyelmet. — Én se vaervok ideláncolva, gondolta Korláth és egyre messzebb húzódozott. — Úszunk? — kérdezte Zentainé, szintén távolodva. — Az nagyon jó lesz, mert legalább itt Hagyhatjuk őket. Mikor jön el? — Holnap. Melyik idő az alkalmasabb? — A maga arcához a déli órák illenek, teljes napfény. Nem tart sokáig, félórán tul már kifáradna s elvesztené a nyugalmát, a hamvát. Többet nem is beszeltek a dologról, másról is alig. — Milyen szép opálos ez a vizf — Az opál könnyét jelent. Talán a legenda tündérlányai sírták, — mondta a festő. — Azok is sírnak? — Mindenki. A legerősebb ember is csak n világ szemeláttára erős, hu magára marad, összeomlik, mint a váz. A sirás a legemberibb dolog, nincs igaza a gunvolódóknak. Ök legföljebb belülről könnyeznek. — Jujj, ott felvetette magát egv Hal. Látta? — Miért ne játszanának ők is! Épp ugy megvan a társadalmunk, mint a földön iáróknak. Szeretnek, hálóba kerülnek, meghalnak idő előtt. — Hát az óriási Harcsák? — Azok a viz uzsorásai, ravaszok és sokáig élnek. Elnvelnének mindent, utálatosak, telhetetlenek. Csak cseréptálon szeretem a halat, a természetben nem. — Miért mondja telhetetlennek? — Mert vízben él. alatta, fölötte, körülötte viz, annyit kaphat belőle, amennyit akar! Mégis, mit csinál, amikor esik az eső? Felveti magát o tó felszínére és vizet iszik. >— Hátha csak levegő után vágyakozik a szegény. Levegő után, amitől el van zárval — Lehet, mondta Korláth és belevetette magát a hullámokba. Egy pillanatra letette az ecsetet, aztán behunyva a félszemét, nézte messziről, kereste a távlatot. — Maradjon, kérem igy, ahogy most van, csak semmi megmozdulás, keresem a lényeget, azt a ritka valamit az arcán, ami... Nem folytatta, hirtelen dolgozni kezdett, a szája szélét rágva, mint iskolás fiu, ha nehéz feladattal bajlódik. — Jól van, nagyon jól van, mormogta félig érthetetlenül, tudtam én, bogy erre a világításra van szükségem;., na, bála istennek. Most pihenhet egy cseppet. Akarja látni? Zentainé felgrott, odaszaladt és kislányosan mellére szorította a kezét. — Jé ... csodásl Csuk néhánv színvázlat volt még az egesz, teliesen nyers munka, de a szeme máris tökéletes. Az beszélt hallgatásában is. — Ez az, ami magukban emberfölötti. Végtére más is látja, de nem tudja megörökíteni. — A legnagyobb szerencse! — kacagott Korláth, Különben hova lennénk a konlcurrenciátólí Végtére olyanok is kellenek a sorainkba, akik hentesnéket festenek, meg merev arcú katonákat a borbélymühelyek cégérének. Attól függ mindig a portré sorsn^ hogv tudjuk-e fogni a legelső pillanatot. A többi már csak cizellálás, tökéletesítés, bár a kontár ott is el tudja rontani azt, amit egyszer szerencsésen megtalált. — Kellemetlen lehet egvütt élni kontárokkal f — Miért volna az? Ók a mi lelkesítőin!?, akik figyelmeztetnek, hogy másképpen csináljunk mindent. Hol volna nélkülük a kiteljesedés, a siker? Ma nem szabad tovább foflytalni, túlságosan meg vagyok elégedve az eredménnyel. Cigarettára gyújtott, élvezte a füstöt. ugV folytatta. — Bár igaz, Hogv nem az én erdemem; hanem az eredetié. Ha igy tudnám magamat megfesteni, minden lelkiségemmel, az volna a szenzáció. Mentek lc"a vizre, nz uton kérdezte Zentainé. — Milyennek festené magát? / — Viziók közepébe, ahol elérhetetlen", megfoghatatlan, elemezhetetlen vágyak utáni nyújtom ki a kezemet. De akkor is a szemnek kellene mindent kifejeznie. — Mi az, amit nem lehet elemi, elemezni? Annyi nz életben a valósági (Folytatjuk.)