Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-19 / 226. szám

2 DÉF MAGYARORSZÁG Kedd. TQ58 október 18. A prágai habozás nem tarthat sokáig A Budapesti Értesítő jelenti: Politikai kö­i ok véleménye szerint a csehszlovák kérdés­ben a diplomáciai helyzet a legutóbbi 21 órában nem változott. A külföldi lapokban elterjedt hitekkel szemben, amelvek szerint közvetlen diplomáciai tárgyalások Budapest f's Prága kö/ütt már megindultak, jól c'te­sült helyen kapott értesülés szerint a jelen helyzetben Prágának kell ui javaslatokat előterjesztenie. még Dodig-olvanokat. amelvek alkalmasak a diplomáciai uton való tárgyalásra. Ezeknek a javaslatoknak nagyon sürgősén és késede­lem nélkül kell iőnniök. Magyar politikai kő­Tökben az a vélemény uralkodik, hogv Prágában még mindig vonakodnak a magvar követeléseket ugv, nú«»f a bc.l in-római és varsói legutóbbi dip­lomáciai lépések során kifejezésre jutott, fenntartás nclkiil elismerve el­fogadható alapot nyújtani egyrészt n tárgyalások útra kezdésére, más­részt. antelv lehetőséget nyuit a mindkét nemzetet kielégítő rendezésre. Ez a habozás azonban már nein tarthat soká. mert nemcsak nz általános európai helvzet. hanem Cseh­szlovákia saiát érdekei is sürgetik a kérdés megoldását és már az előállhntó külpolitikai bonvodalmnkm való tekintettel sem halogat­ható tovább a végleges megoldás. A mfnlszíerelnöK megbeszélései Budapest. október 18. \ mini z ereüiü'irégci ál­landóan folyik a munka; íajgcltöl estig mczjalmas é'ct uralkodik, Imrédy Béla minitz'.crelnök már a kora reggeli órákban megjelenik hivatalában és c^é.-z munkaerejét a felvidéki kérdés megoldását cé'zó diplomáciai c őfcszitéscknek szenteli. Kedden délelőtt Keresztes-Fischef Ferenc bel. úgy mini z o: kereste fel elsőnek a miniszterelnö­köt, inajd Reményi-Schndler Lajos pcrz'jgyminisz­tert fogadta Imrédy Béla. Tizenegy óra tájban gróf Teleki Pál kultuszminiszter, a magyar delegáció egyik vezetője jelent meg a miniszterelnöknél, aki­nél lö'.b mint egy óra hos zit tartózkodott. A kihallgatás végez ével gróf Teleki Pál és Kereszlw FfScher együtt t á voz itt a miniszterelnökség épü­letéből. Imrédy mini:z ertínök dciben a kormányzóhoz ment kihallgatásra. Az utóbbi tdök eseményei szük­ségessé tették, hogy állandóm tdjékez' sia az ál­lamfőt a politikai he'yzet alakuUisdró'. Ez a kihallgatás is a kormányzó, fájékoztatására irá­nyult. A Kormány Tagfai a Kormányzónál A Budapesti Értesítő jelenti: Délután egy­negyed 6 órakor miniszteri értekezlet volt a miniszterelnöki palotában, amelyen a kor­mány valamennyi tagja résztvett. Kánya Kálmán külügyminiszter valamivel később érkezett az értekezletre. Előzőleg hivatalá­ban dolgozott. Hét órakor gróf Teleki Pál a királyi palotába hajtatott, valamivel ké­sőbb Imrcdy Béla miniszterelnök és R á t z Jenő honvédelmi miniszter követte. Utánuk Kánya Kálmán külügyminiszter hajtatott át a kormányzóhoz. Fél nyolc órakor mindazok a miniszterek, akik a kormányzónál voltak, ujabb értekez­letre ültek össze. Csatlakozott hozzájuk K e­reszté s-F i s c h e r Ferenc (belügyminisz­ter is. Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, R á t z Kálmán honvédelmi miniszter a kormányzói kihallgatás után néhány percig tanácskozott. Tiz órakor ujabb minisztertanács kezdő­dött. Hóman Bálint rádióbeszéde a magyar és szlovák néprő', a cseh rádió hamisításairól Budapest, október 18. Hóman Bálint volt Kultuszminiszter kedden este a rádióban elő­adást tartott a magyar és szlovák nép törté­nelmi helyzetéről és szerepéről. Előadásában történelmi tényekkel válaszolt a cseh rádió vakmerő rágalmaira és hamisításaira. Előadá­sában a következőket mondotta: — Értsük meg, nem a szlováklakta terület­iül beszélek most, hanem arról a színmagyar területről, amelyet nz úgynevezett csehszlo­vák állani déli határán német, olasz, lengyel barátaink helyeslése mellett és támogatásá­val a négy nagyhatalom döntése alapján kö­vetelünk vissza. Nem Trencsénről, Zólyom­ról, Rózsahegyről, avagy Zsolnáról esett szó, Pozsony, Újvár, Léva, Komárom, Losonc, Ri­maszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Mun­kács, Beregszász népéről és a falusi magyar nép nagy sokaságáról, mondja a cseh propa­ganda, hogy „ezer év folyamán elmagyarosi­totfuk". A szolvák és ruszin nép üldözésének és elnyomatásának kíméletlen magyarosító politikának vádját vágják ismét a szemünk­be Ez a hang nem szlovák testvércink hang­ja. Ezek n megtévesztő híradások nem szlo­vák forrásból származnak, forrásuk, a cseh , piopagunda jól ismert műhelye, az a méreg­keverő cseh boszorkónykoüyha, amelyben 20 évvel ezelőtt Trianont munkálták és meg­' csufolásunknt előkészítették. Evvel a hang­gal és evvel a hamissággal nehéz nekünk még- csak vitába is szállni. Történeti tények és néprajzi ignzsa­gok erejére támaszkodva utasítjuk vissza a gálád vádakat, a ránk szórt rágalmat és gyanúsításokat. — Történetiró vagyok — folytatta —, a kérdést történelmi szempontból tárgyalom. Mit is mondanak a történeti tények cs meg nem cáfolható történeti adatok. A vitába vont területnek lakossága ezer év óta magyar és magyar volt a szlováklakta terület is, magyar, avagy német alapítás a Felvidéknek minden jelentős városa. A szlovákok, Szva­topluk niorvaszlovak országának népe való­ban az őslakó az északnyugati részen, a Mo­dor, Nagyszombat, Dobsina vonaltól északra és nyugatra, bár a folyó völgyekre korán fel­húzódtak az állattenyésztő magyar telepesek és a völgyekben és a bányavidéken virágzó városokat alapítottak. A középkori magyar falvak egész sora alakult át szlovákká, ru­szinná és a városokba telepedett szlovákság ezeknek a néprajzi jellegét is megváltoztatta. E/en hegyvidéki nagy szlovák néptömbön felül keletkezett magvar és német telepek el­szlovákosodása e földön talált népszórvá­nyoknak cs később jött telepeseknek beolva­dása az őket körül vevő magyarságba. Ha nem lett volna tatár, cseh rabló, ofszág, törökhódoltság ós török há­borít, ha nem hullott volna a haza és a nyugat védelmében oly sok ma­gyar vér, c magyarosodó folyamat sem akadt volna meg és ma aligha volna a Kárpát medencében oly sú­lyos probléma a kisebbségi kérdés. — A szlovákik elnyomatásáról, magyarosí­tásáról itt csak az beszélhet — folytatta —, aki nem ismeri, avagy tudatosan hamisítja reg a magyar történelmet. Azon az alánon. üen egj laktak, ifieg a magyar loneneimei. /\zon az alapon, hogy a felvidéki magyar területen egykor a magyarok mellett szlovákok is laktak, jogcíme és igénye erre a területre nincs a szlovákoknak és még kevés­bé a cseheknek. Nem hiszem és nem is hihetjük el, hogy ev­vel az igénnyel a szlovák nép lépett volna elénk, ez a követelés a nem létező csehszlo­vák népnek és a cseh kormánynak követelé­se,, holott a cseheknek itt a magyar és szlo­vák Felvidéken semmi néven nevezhető ke­resnivalójuk nincs. Nincs semmi joguk vi­szály szitására az egymást megértő magyar és szlovák nép között. — A csehek és szlovákok egymástól kü­lönböző és a történet folyamán egymással gyakorta ellenséges népek, már Szvatópluk morvaszlovák nemzetiségét a cseh segítség megdöntötte és a magyar honfoglalók már csak a szétesett ország területén élő szlová­kokat hódították meg. A huszita háború és a későbbi cseh rablóhadjáratok idején a szlo­vákok együtt szenvedtek és harcoltak a ma­gyarral, a szabadságharcban is együtt küz­döttek a császári seregben harcoló csehek el­len. A csehszlovák állam hazugságon épült fel és igy az igazság, a népiség és az önrendelkezés elvének igazán el kellett buknia. •—Mi, magyarok állunk a nemetekkel, len­gyelekkel együtt a népiség cs a népi önren­delkezés alapján. Nem adjuk fel történeti jo­gainkat, mert hisszük, hogy jogunk van arra a területre, amelyen a magyarság szervezett államot alkotott, kulturát teremtett és amc­lyet szellemmel és fegyverrel meg is védel­mezünk. Tudjuk azonban, hogy a történett jogot össze kell egyeztetni a népiség korsze­rű elvével, ezért helyezkedtünk minden fenn­tartás nélkül a népi önrendelkezés elvi alap­jára. Ezen az alapon követeljük vissza az anyaországgal szorosan összefüggő magyar területet cs ezen az alapon követeljük a más állam kötelékében élő magyar testvéreink számára az önkormányzatot és ez alapon kö­veteljük a szlovák és ruszin nép számára is ni népek valódi akaratán alapuló önrendelke­zési jogát, hogy maguk vehessék kezükbi sorsuk intézését. Ez alapon állva utasitjuk vissza a csehek részéről ránk szórt rágalma­kat, gyalázkodásokat és gyanúsításokat. A magyarság nem nyúlhat ilyen észközökhöz, megértést keres a szomszédos népeknél, do ennek előfeltétele a magyar népjogok teljes érvényesülése. Történeti tények, földrajzi adatok hamisításával, nyers erőszakkal és mesterkélt propagandával a magyar kérdést nem lehet megoldani. Hisszük, hogy a szlo­vák és ruszin testvéreknél megértésre talá­lunk, ha maguk határozhatnak sorsuk felől. Hisszük, .hogy velük is együtt haladhatunk majd a népi és szociális igazság felé vezető ut történeti fejlődés utján. Felvidéki magyar testvéreinket pedig hívjuk, visszavárjuk ma­gyar szeretettel, mért bármit mondanak ez ádáz ellenségek, bármit müveijen is a tob­zódó erőszak, eljött, itt van mór a szabadulás perce. Az előadás után felhangzott a Szózat, majd a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyaror­szág" dallama. —oOo—• A Tiso-Kormány öelyzefe megrendült Komárom, október 18. Ide érkezett hireV, szerint a T i s o-kormány helyzete megren­dült. A hangulat rohamosan fordul a Tiso­kormány ellen. A kormánynak agitációs kör­útja során Nyitrára hirdetett nagygyűlést vá­ratlanul lefújták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom