Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)

1938-10-19 / 226. szám

2 DÉF MAGYARORSZÁG Kedd. TQ58 október 18. A prágai habozás nem tarthat sokáig A Budapesti Értesítő jelenti: Politikai köi ok véleménye szerint a csehszlovák kérdésben a diplomáciai helyzet a legutóbbi 21 órában nem változott. A külföldi lapokban elterjedt hitekkel szemben, amelvek szerint közvetlen diplomáciai tárgyalások Budapest f's Prága kö/ütt már megindultak, jól c'tesült helyen kapott értesülés szerint a jelen helyzetben Prágának kell ui javaslatokat előterjesztenie. még Dodig-olvanokat. amelvek alkalmasak a diplomáciai uton való tárgyalásra. Ezeknek a javaslatoknak nagyon sürgősén és késedelem nélkül kell iőnniök. Magyar politikai kőTökben az a vélemény uralkodik, hogv Prágában még mindig vonakodnak a magvar követeléseket ugv, nú«»f a bc.l in-római és varsói legutóbbi diplomáciai lépések során kifejezésre jutott, fenntartás nclkiil elismerve elfogadható alapot nyújtani egyrészt n tárgyalások útra kezdésére, másrészt. antelv lehetőséget nyuit a mindkét nemzetet kielégítő rendezésre. Ez a habozás azonban már nein tarthat soká. mert nemcsak nz általános európai helvzet. hanem Csehszlovákia saiát érdekei is sürgetik a kérdés megoldását és már az előállhntó külpolitikai bonvodalmnkm való tekintettel sem halogatható tovább a végleges megoldás. A mfnlszíerelnöK megbeszélései Budapest. október 18. \ mini z ereüiü'irégci állandóan folyik a munka; íajgcltöl estig mczjalmas é'ct uralkodik, Imrédy Béla minitz'.crelnök már a kora reggeli órákban megjelenik hivatalában és c^é.-z munkaerejét a felvidéki kérdés megoldását cé'zó diplomáciai c őfcszitéscknek szenteli. Kedden délelőtt Keresztes-Fischef Ferenc bel. úgy mini z o: kereste fel elsőnek a miniszterelnököt, inajd Reményi-Schndler Lajos pcrz'jgyminisztert fogadta Imrédy Béla. Tizenegy óra tájban gróf Teleki Pál kultuszminiszter, a magyar delegáció egyik vezetője jelent meg a miniszterelnöknél, akinél lö'.b mint egy óra hos zit tartózkodott. A kihallgatás végez ével gróf Teleki Pál és Kereszlw FfScher együtt t á voz itt a miniszterelnökség épületéből. Imrédy mini:z ertínök dciben a kormányzóhoz ment kihallgatásra. Az utóbbi tdök eseményei szükségessé tették, hogy állandóm tdjékez' sia az államfőt a politikai he'yzet alakuUisdró'. Ez a kihallgatás is a kormányzó, fájékoztatására irányult. A Kormány Tagfai a Kormányzónál A Budapesti Értesítő jelenti: Délután egynegyed 6 órakor miniszteri értekezlet volt a miniszterelnöki palotában, amelyen a kormány valamennyi tagja résztvett. Kánya Kálmán külügyminiszter valamivel később érkezett az értekezletre. Előzőleg hivatalában dolgozott. Hét órakor gróf Teleki Pál a királyi palotába hajtatott, valamivel később Imrcdy Béla miniszterelnök és R á t z Jenő honvédelmi miniszter követte. Utánuk Kánya Kálmán külügyminiszter hajtatott át a kormányzóhoz. Fél nyolc órakor mindazok a miniszterek, akik a kormányzónál voltak, ujabb értekezletre ültek össze. Csatlakozott hozzájuk K ereszté s-F i s c h e r Ferenc (belügyminiszter is. Imrédy Béla miniszterelnök, Kánya Kálmán külügyminiszter, gróf Teleki Pál vallás- és közoktatásügyi miniszter, R á t z Kálmán honvédelmi miniszter a kormányzói kihallgatás után néhány percig tanácskozott. Tiz órakor ujabb minisztertanács kezdődött. Hóman Bálint rádióbeszéde a magyar és szlovák néprő', a cseh rádió hamisításairól Budapest, október 18. Hóman Bálint volt Kultuszminiszter kedden este a rádióban előadást tartott a magyar és szlovák nép történelmi helyzetéről és szerepéről. Előadásában történelmi tényekkel válaszolt a cseh rádió vakmerő rágalmaira és hamisításaira. Előadásában a következőket mondotta: — Értsük meg, nem a szlováklakta területiül beszélek most, hanem arról a színmagyar területről, amelyet nz úgynevezett csehszlovák állani déli határán német, olasz, lengyel barátaink helyeslése mellett és támogatásával a négy nagyhatalom döntése alapján követelünk vissza. Nem Trencsénről, Zólyomról, Rózsahegyről, avagy Zsolnáról esett szó, Pozsony, Újvár, Léva, Komárom, Losonc, Rimaszombat, Rozsnyó, Kassa, Ungvár, Munkács, Beregszász népéről és a falusi magyar nép nagy sokaságáról, mondja a cseh propaganda, hogy „ezer év folyamán elmagyarositotfuk". A szolvák és ruszin nép üldözésének és elnyomatásának kíméletlen magyarosító politikának vádját vágják ismét a szemünkbe Ez a hang nem szlovák testvércink hangja. Ezek n megtévesztő híradások nem szlovák forrásból származnak, forrásuk, a cseh , piopagunda jól ismert műhelye, az a méregkeverő cseh boszorkónykoüyha, amelyben 20 évvel ezelőtt Trianont munkálták és meg' csufolásunknt előkészítették. Evvel a hanggal és evvel a hamissággal nehéz nekünk még- csak vitába is szállni. Történeti tények és néprajzi ignzsagok erejére támaszkodva utasítjuk vissza a gálád vádakat, a ránk szórt rágalmat és gyanúsításokat. — Történetiró vagyok — folytatta —, a kérdést történelmi szempontból tárgyalom. Mit is mondanak a történeti tények cs meg nem cáfolható történeti adatok. A vitába vont területnek lakossága ezer év óta magyar és magyar volt a szlováklakta terület is, magyar, avagy német alapítás a Felvidéknek minden jelentős városa. A szlovákok, Szvatopluk niorvaszlovak országának népe valóban az őslakó az északnyugati részen, a Modor, Nagyszombat, Dobsina vonaltól északra és nyugatra, bár a folyó völgyekre korán felhúzódtak az állattenyésztő magyar telepesek és a völgyekben és a bányavidéken virágzó városokat alapítottak. A középkori magyar falvak egész sora alakult át szlovákká, ruszinná és a városokba telepedett szlovákság ezeknek a néprajzi jellegét is megváltoztatta. E/en hegyvidéki nagy szlovák néptömbön felül keletkezett magvar és német telepek elszlovákosodása e földön talált népszórványoknak cs később jött telepeseknek beolvadása az őket körül vevő magyarságba. Ha nem lett volna tatár, cseh rabló, ofszág, törökhódoltság ós török háborít, ha nem hullott volna a haza és a nyugat védelmében oly sok magyar vér, c magyarosodó folyamat sem akadt volna meg és ma aligha volna a Kárpát medencében oly súlyos probléma a kisebbségi kérdés. — A szlovákik elnyomatásáról, magyarosításáról itt csak az beszélhet — folytatta —, aki nem ismeri, avagy tudatosan hamisítja reg a magyar történelmet. Azon az alánon. üen egj laktak, ifieg a magyar loneneimei. /\zon az alapon, hogy a felvidéki magyar területen egykor a magyarok mellett szlovákok is laktak, jogcíme és igénye erre a területre nincs a szlovákoknak és még kevésbé a cseheknek. Nem hiszem és nem is hihetjük el, hogy evvel az igénnyel a szlovák nép lépett volna elénk, ez a követelés a nem létező csehszlovák népnek és a cseh kormánynak követelése,, holott a cseheknek itt a magyar és szlovák Felvidéken semmi néven nevezhető keresnivalójuk nincs. Nincs semmi joguk viszály szitására az egymást megértő magyar és szlovák nép között. — A csehek és szlovákok egymástól különböző és a történet folyamán egymással gyakorta ellenséges népek, már Szvatópluk morvaszlovák nemzetiségét a cseh segítség megdöntötte és a magyar honfoglalók már csak a szétesett ország területén élő szlovákokat hódították meg. A huszita háború és a későbbi cseh rablóhadjáratok idején a szlovákok együtt szenvedtek és harcoltak a magyarral, a szabadságharcban is együtt küzdöttek a császári seregben harcoló csehek ellen. A csehszlovák állam hazugságon épült fel és igy az igazság, a népiség és az önrendelkezés elvének igazán el kellett buknia. •—Mi, magyarok állunk a nemetekkel, lengyelekkel együtt a népiség cs a népi önrendelkezés alapján. Nem adjuk fel történeti jogainkat, mert hisszük, hogy jogunk van arra a területre, amelyen a magyarság szervezett államot alkotott, kulturát teremtett és amclyet szellemmel és fegyverrel meg is védelmezünk. Tudjuk azonban, hogy a történett jogot össze kell egyeztetni a népiség korszerű elvével, ezért helyezkedtünk minden fenntartás nélkül a népi önrendelkezés elvi alapjára. Ezen az alapon követeljük vissza az anyaországgal szorosan összefüggő magyar területet cs ezen az alapon követeljük a más állam kötelékében élő magyar testvéreink számára az önkormányzatot és ez alapon követeljük a szlovák és ruszin nép számára is ni népek valódi akaratán alapuló önrendelkezési jogát, hogy maguk vehessék kezükbi sorsuk intézését. Ez alapon állva utasitjuk vissza a csehek részéről ránk szórt rágalmakat, gyalázkodásokat és gyanúsításokat. A magyarság nem nyúlhat ilyen észközökhöz, megértést keres a szomszédos népeknél, do ennek előfeltétele a magyar népjogok teljes érvényesülése. Történeti tények, földrajzi adatok hamisításával, nyers erőszakkal és mesterkélt propagandával a magyar kérdést nem lehet megoldani. Hisszük, hogy a szlovák és ruszin testvéreknél megértésre találunk, ha maguk határozhatnak sorsuk felől. Hisszük, .hogy velük is együtt haladhatunk majd a népi és szociális igazság felé vezető ut történeti fejlődés utján. Felvidéki magyar testvéreinket pedig hívjuk, visszavárjuk magyar szeretettel, mért bármit mondanak ez ádáz ellenségek, bármit müveijen is a tobzódó erőszak, eljött, itt van mór a szabadulás perce. Az előadás után felhangzott a Szózat, majd a „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország" dallama. —oOo—• A Tiso-Kormány öelyzefe megrendült Komárom, október 18. Ide érkezett hireV, szerint a T i s o-kormány helyzete megrendült. A hangulat rohamosan fordul a Tisokormány ellen. A kormánynak agitációs körútja során Nyitrára hirdetett nagygyűlést váratlanul lefújták.