Délmagyarország, 1938. október (14. évfolyam, 211-236. szám)
1938-10-15 / 223. szám
DELMAG Szombat, 1938. oki. 15. Politikai napilap XIV. évfolyam 223. sz. RelyivtciK öi Icorossziályí A kormány katonai intézkedései az ország biztonsága érdekében - Az 1908. és 1911. évfolyambeli katonakötelesek hétfőn jelentkezni tartoznak Budapest, október 14. MTI Jelenti: A Komáromban folyt magyar-csehszlovák tárgyalások megszakadása következtében elóállolt helyzet, azok a fenyegetések, amelyek még a tárgyalások folyamata alatt csehszlovák részről történtek, valamint Csehszlovákia által foganatosított katonai rendszabályok Magyarország katonai biztonsága érdekében ujabb intézkedéseket tettek szükségessé. E célból a honvédelmi miniszter szombaton hirdetményt bocsát ki. amelyben további 3 korosztály behívását rendelte el. E korosztályok közlll az I9Q8 és 1911 évfolyamhoz tartozó katonakötelesek csapattestUknél már bétíön, október 17-én jelentkezni tartoznak. A magyar kormány a komáromi tárgyalások megszakadása után haladéktalanul megtette az összes szükséges intézkedéseket. Azonkívül, hogy diplomáciai uton még az éjszaka sürgős előterjesztést tett á müncheni négy nagyhatalomnak, fontos és haladéktalan katonai intézkedéseket foganatosított az ország biztonsága érdekében. Pénteken az éjszakai órákban jelent meg a honvédelmi miniszter rendelete öt korosztály behívásáról. A biztonsági rendelkezések természetes folyamányai annak a megtorlásnak, amelyet a cseh kormány tanúsított, amikor már csütöi tökön délután 5 órakor — még össze sem ültek a elöntő tanácskozásra a komáromi delegátusok — a pozsonyi rádióban a legsúlyosabb erőszakos fellépéssel, páncélkocsik és repülőgépek emlegetésével küldött félre nem érthető nyilt fenyegetést Magyarország felé. A kihivó és erőszakos cseh magatartás nyomán a kormány elhatározásai, az ország védelmére elrendelt biztonsági intézkedések múlhatatlanul szükségesek voltak. Magyarország a végsőkig folytatott türelemmel fogott hozzá jogos és igazságos követeléseinek érvényesítéséhez a müncheni paktum szellemében. A türelmes és békés magatartás után következtek be az ismeretes cseh fenyegetések. A nemzet minden rétege komoly megnyugvással fogadja a minisztertanácsnak az ország biztonsága érdekében tett katonai intézkedéseit. Nem tárgyalunk! Az egész nemzet osztatlan együttérzése áll a magyar kormány elhatározása mögött s adja meg annak az egységes nemzeti közvélemény acélfedezetét. A mngyaroklukta területek visszabocsátása számunkra nem lehet témája a tárgyalásoknak. Tárgyalhatunk a visszabocsátás módjáról, időpontjáról, részleteiről, gazdasági következményeiről, magánjogi vonatkozásairól, tárgyalhatunk a visszacsatolandó területen lévő állami cs közintézmények sorsáról (bár ezeknek sorsa sem lehet más, mint az elszakított területeken annak idején meglévő állami javak sorsa volt), minderről tárgyalhatunk, vitatkozhatunk, allogálhatunk, kifejthetjük érveinket és megcáfolhatjuk a velünk szemben felhozott argumentumokat, dc egyről nem tárgyalón k, mert számunkra egyetlen követelésünk elfogadása a tárgyalási alap, aminek elfogadása nélkül nincs értelme tárgyalásnak sem és ez az, hogy a magyaro klakta területeket bocsássák VISSZA EGÉSZEN ÉS AZONNAL. Halljuk, olvassuk, hogy a cseh kormány megbízottai közlekedési, stratégiai és gaz| dasági okokra hivatkoznak a magyar terülej tek megtartásának indokolásául. Ha ezek a stratégiai, közlekedési és gazdasági okok nem voltak akadályai annak, hogy legdrágább területeinket tőlünk elszakítsák, akkor nem lehetnek okai annak sem, hogy ezek a területek hozzánk visszajöjjenek. Vasutvonalak sorsa meghatározhatta husz évvel ezelőtt a területek sorsát, de nem szabhatja meg most, amikor nem a szuronyok, hanem az ébredező igazság követelései diktálják a tennivalókat. És végtére is: ezek a vasutak a mieink voltak, magyar pénzzel magyar munka alkotta őket. Milyen erkölcsfelen, milyen példátlanul rabulisztikus állláspont az, hogy azért, mert elorozták tőlünk a vasútvonalakat, megtarthassák most hozzá a területeket is. Mintha a tolvajnak, aki a pénzt ellopta,, joga volna a károsulttól követelni a pénztárcát is, melyben a lopott pénzt őrizték. És végtére is, ha ellenséges, gyűlölködő, összeütközésre mindig kész nép él a szomszédban, akkor a patakok, dombperemék ugy sem fogják védeni az or«záguk területéi, ha pedig békés testvérnép él u határokon tul, akkor nincs szükség természetes határnak kinevezett vonalakra. A szlovák népnek nem arra van szüksége, hogy patak, domboldal válassza el földjét a magyar nemzet testétől, hanem arra, hogy lélekben, jószándékban, testvéri érzésben ne válassza el őket tőlünk sem mi. A szlovák kormány nem akkor jár el helyesen, ha ebben a kérdésben a prágai kormány •— kinek parancsol ma a prágai kormány? — engedelmes végrehajtó szervéül ajánlkozik, hanem akkor, ha nagyvonalú elgondolással és bátor kezdeményezéssel csak a saját népe érdekeit tartja szem előtt. Iía a szlovák nép érdeke nem azonos a cseh nép érdekével, akkor legelsősorbnn ebben n kérdésben várhatjuk ennek a különbségnek jelentkezését. A szlovák nép nem adhatja magát oda a cseh • kormány presztizspolitikájának. Ha a német követelésekkel szemben még emlegetni sem mertek közlekedési szempontokat, védelmi megfontolásokat és gazdasági tekinteteket, ha a lengyel kormány követelésével szemben az engedelmes es szótlan végrehajtás egyedül helyes és indokolt álláspontjára helyezkedtek, akkor mi