Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-10 / 193. szám

TISZTA POLITIKAI HORIZONT Irta: őrgróf PALLAVICINI GYÖRGY X miniszterelnök kaposvári beszéde rövid időre a belpolitika felé terelte a közfigyelmet, melyet egyébként érthetően a körülöttünk folyó világküzdelem köt le. Dc crdemes a miniszterelnök ur BeszédéTel abból a szempontból is foglalkozni, vájjon adott programmja cs elért hatása alapján van-e szüksége uz országnak parlamenti ellenzékre? Imrédy Béla Isten-adta szónok. Beszédei hallgatóságát hol megragadják, hol elragadják. Aszerint, amint tárgyukat a magasabb keresztény bölcselet köréből meriti, avagy pedig egy jobb, tökéletesebb, boldogabb ország felépítésének tervei sugároznak ki szavaiból. Egyik Bemutatkozó beszédében jelentette ki, hogy a politika küzdőterén az őszinteséget szeretné minden oldalon lótni és a regi magyar uri gondolkodás visszatértét tapasztalni. Kaposvári beszédéből is kicsillan ez a kívánság. Elfajult közállapotaink közepette ez valóban olyan kívánság, melynek eléréséért mindenkinek közre kell működnie, aki igényt tort komoly közszereplésre. Ma a közéletben őszinteség Kelyett a tények elkendőzését és beteges byzantinizmust tapasztalunk és legalább is a leghangosabb táborban olyan harcmodort, mely távol áll ugy a magyar lélek nemességétől, mint emberi érzésétől. A miniszterelnök ur által óhajtott őszinte kritika vezet tehát engem is oirra, hogy beszédének a belpolitikára gyakorolt hatásával foglalkozzam: Azon a téren, a pénzügypolitikáin, melyen Imrédy eddig működött, rendkívüli és kivételes eredményeket ért el és ennek folytán méltán kivételes tekintélyre tett szert, ugy itthon, mint külföldön. Ez utóbbi tény olyan nyeresége az országnak, melyet a megelőző évek „államférfiúi" nem tudtak elkönyvelni. De nem tudom, vájjon azon nehéz munka közben, melyet olyan sikeresen végzett el, volt-c ideje a magyar nép politikai lelkületével foglalkozni, ismeri-e azt és nem-e keresi a nyijvánvaló bajok orvoslását oly módszerekkel- melyek éppen ezen lelkületnek idegenek? Az általa bejelentett reformok mind azok, melyeket az ellenzéki pártok évek óta sürgetnek. Ebből okszerűen az ellenzék megszűntének kellene következnie, ha nyilvánvaló volna az is, bogy a módok, az eszközök, melyeket ezek elérésére fel akar használni, megfelelnek az alkotmányos magyar hagyományoknak és kielégítik a magyar nép jogos kívánságait? Ha tudnók azt, hogy ugy a jelenben, mint a jövőben kikre akar támaszkodni nagyszabásu terveinek kiépítésében és honnan teremti elő azokat nz anyagi eszközöket, melyek c tervek megvalósítására szükségesek? Ezeket a kérdéseket homály fedi. Kormányában helyet foglalnak olyan férfiak. kiknek múltja, eddigi szereue komolyabb jótállást jelent szép ígéreteknél. De kormányában és kormánya körül olyanok is foglalnak helyet és töltenek be jelentős szerepet, kiknek politikai gyökere olyan melegágyból hajtott ki palántákat, melyek nem a magyar televény növényvilágából valók. Kaposvári beszédében nemes mozdulattal megbocsátóan magához szólit mindenkit, bármely jelvényt viselt légyen eddig. Már egymagában a jelvényviselés idegen a magyar lelkivilágtól. Első forradalmak kitörésekor láttuk a nemzetközi kalapácsos jelvényt, sok rossz emlék felidézőjét, lesülylyedtscgünk mély fokának emlékét. Uj jelvényt szegzett a reménykedő magyar gomblyukának az uj ezredév utópisztikus apostola. Lehet, belső elgondolásban magyar volt, de külső látszatban is merő külföldi utánzat. A legújabb jelvény pedig egyenesen n magyar előtt oly szent kereszt eltorzitása, egy idegen pogány szellemnek szolgai utánzatát hirdeti. A miniszterelnök ur megfeledkezett felhívásában azokról, kik — százezrek és milliók, a nemzet többsége — jelvényeket nem viselnek. Sem érdekből, sem félelemből, sem fanatizmusból, sem megalkuvásból. Azokról, kik soha nem viseltek jelvényt, mert nem adnak a külső látszatra és azokról, kik undorral elvetették, mert kiábrándultak a nagyhangú ígéretek meg nem valósitható özönétől. j Én ugy látom, hogy Imrédy Béla túlzott erőt tulajdonit a folyamatos lázítás által felvetett eszmék elterjedtségének. De ha igaza volna, okkor ehhez merten nem megfelelő eszközökkel lát hozzá a lázítás eredő forrásainak elfojtásához. Sokat idézik most a régi képletet, ki kell venni a szelet nz izgatók vitorláiból. Nem tudom, természetben mikép lehetséges ez, hacsak a kormány rúdját nem fordítjuk a biztos révnek. Ha egy irányban maradunk, csak fokozzuk a szél erejét a mindinkább dagadó vitorlákban. Az eszközök, mikkel a miniszterelnök eddig élt, nem kelthetnek általános megnyugvást, dacára uz elérendő cél közös voltának. A különböző kamarák, a munkatáborok felállítása, a polgári jogegyenlőségbe való újszerű beavatkozás, a magántulajdon elvének sok vonatkozásban való csorbítása, a? állam mindenhatóságának minden téren való kiépítése az egyen szabad cselekvésének ujabb és ujabb tereken való korlátozása, mindmegannyi jelenségek, melyek a régi magyar közjogi felfogással nehezen egyeztethetők össze: gondolkodóba ejtik azokat is, kik egyáltalában sohasem zárkóztak el a korszerű ujitások evolúció utján szükséges létesítésétől. Kaposvárott csodás forradalomról beszélt a miniszterelnök ur. Ez a hangzatos szólam késztetett talán azon szerény nézetemre, hogy ő nem ismeri jól a magyar nép lelkivilágát. Távol áll ettől a csodavárás, undorral tölti el a forradalom gondolata. A magyar nép, ha nincs kitéve lelketlen izgatásnak, lelkületében egyszerű, hagyományaihoz ragaszkodó, gyiilöltségtől mentes és nem kivánja a hiu cifrálkodást, az idegenből vett eszméknek átültetését. Munkát, tisztességes megélhetést, békét kiván a régi haza keretében. Saját erejéből, régi gyökereire támaszkodva. Ebben egyek lehetünk és vagyunk a kotmány elnökével. Dc éppen azért van szüksége az országnak' egy komoly ellenőrzést gyakorló parlamenti ellenzékre, mert a kormány cselekedeteinek' eddigi megnyilvánulásaiból nem állapítható meg, vájjon a közös célt megfelelő eszközökkel akarja és tudja-e megvalósítani. Természetesen ennek a parlamenti -ellenzéknek is másnak kellene lennie, mint amilyen képet mutat ma. Titkos választás előtt állunk, mclynelí eredménye évekre lehet kihatással a nem-! zet sorsára. Ncm bővelkedünk államférfiúi tulajdonságokkal felruházott férfiak sokaságával. De ha azok, kik ezt a mértéket megütik"; ncm fognak össze, ha ellenzéken ncm értik' meg egymást, ha továbbra is a könyök c3 alkalmazkodás marad az érvényesülés eszköze, akkor hiába való minden szép beszéd és pillanatnyi fellángolás. Az utolsó erőfeszítések Héttőre összehívták az angol minisztertanácsot — London és Páris közös diplomáciai lépésre készül ? A helyzet komoly, áe nem reménytelen Pénteken Prágában ismét megkezdődtek a méc-beszélések — Hivatalos jelentések a tüntetésekről London, szeptember 9. Változatlanul tartanak az izgalmas tárgyalások a cseh kérdés ügyében. A pénteki nap eseménye az a hir, hogy London és Páris közös diplomáciai lépésre készül. Beavatottak a legközelebbi napokra várják a döntést. Az angol sajtó politikai lázmérője pénteken némi csökkenést mutatott. A megnyugvás ielei még nem mutatkoznak, kétségtelen azonban, hogy mély benyomást tett a közvéleményre a csütörtökcsti miniszteri megbeszélés ténye és hogy hétfőre minisztertanácsot hivtak össze, f ami állítólag francia kezdeményezésre történt. Nagy érdeklődést keltett Londonban, hogy: