Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-06 / 190. szám

Kedd, 1938. szeptember 6. délmagyapopctár, 3 A harmadik szegedi mozi főbb Hónapos szünet után megnyílik a SzécHenyi Ntozi — A belügyminiszter nem Hagyta jóvá a sze­gedi mozik müsoregyezményét (A Délmagyarország munkatársától.) Hosz­szu szünet után szerdán este megnyílnak a Szccbeny Mozi kapui. Az újonnan átalakítóit mozi vezetője Palugyui Farkas mérnök, aki nem újonc a szakmában, több, mint egy évtized óta benne van a inozivilághan. Ebből hat esztendőt Amerikában töltött, tulajdon­képen ott tanulta meg a mesterségét. A sze­gcdi közönség élénk érdeklődéssel veszi tudo­másul a Széchenyi Mozi megnyitását, hiszen hosszú éveken át ez a modern mozi hozzá­tozott a Belvárosi és a Korzó Mozi mellett Szeged életéhez. A szegedi moziéiette] kap­csolatban most beavatott helyről arról érte­sültünk, hogy a belügyminisztérium* nem hagyta jóvá a szegedi mozik müsoregyezmé­nyét. Hétfőn beszéltünk P a 1 u gy a i Ferenccel a mozi megnyitásáról, kérdéseinkre a követ­kezőket mondotta: Célom az, liogy mindig a legi'risebb filmet adjam a szegedi közönségnek, még pedig Bu­dapesttel egyidőben. Az uj Széchenyi Mozi mottója ez: „A Széchenyi mozgó a nagy fil­mek otthona". A megnyitó előadásra lekö­töttem a „Piros bugyelláris*' cimü legújabb magyar filmet, amelynek primadonnája Bor­dy Bella, a legfrissebb magyar filmmüvésznő. A uriisor ezután igy alakul: „Dzsungelszere­lem" Durothy Lamour-ral. Ez a film egyike a legszebb, legfantasztikusabb szines filmek­nek. Utána „Borcsa Amerikában", a „Kács­nélküli börtön" és a „Péntek Rczi" kerül az ezüslvászonra. Igyekszem azon az uton ha­ladni, amelyet a szegedi közönség igénye, íz­lése megkövetel és hiszem, hogy ez sikerülni is fog. Elmondotta ezuláu Palugvai Farkas, hogy a mozi a régi helyárak mellett fog játszani, azzal a különbséggel, hogy a helvárak elle­nében modern, nagy filmeket ad az újjáala­kított és a mai kor igényeinek megfelelő mozijában. - Azl szeretném — fejezte be nyilatkozatát —, hogy a Széchenyi Mozi az legyen Szeged­nek, ami a Fórum Budapestnek . . . Ennek 'érdekében teszek mindent és rémiem, hogy rövidesen a közönség is meggyőződik arról, hogy ez az igéret nem puszta igérct. A Széchenyi Moziban most végzik az utolsó simításokat, hogy a megnyitó estre minden készen álljon. Férfi kalapok F 4 r i 1 d 1 r i ( o 1 b k • k. Női kalapok N 6 i divatoikkok oagy vAlantékbon: Kníttelnél k Arfts* ucca 5. A nemzeti takarékoséig 6a az Unió tagja Imrédu miniszterelnök beszéde Kaposvárott a kormány politikaiáról és terveiről Bejelentene az általános hadkötelezettség visszaállí­tását és az uf honvédelmi törvény intézkedéseit — „Nem fojtom el a tárgyilagos bírálatot, áe destrukciónak, a tekintély rombolásnak és a pusztításra vezető ösztönök munkájának meg kell szűnnie" Kaposvár, szeptember 5. Vitéz Imrédy Béla miniszterelnök vasárnap Kaposvárott nagy beszéddel nyitotta meg a politikai élet őszi szezonját. A miniszterelnök K e r c s z ­t e s-F i s c h e r belügyminiszter, S z t r a ­nyavszky Sándor földmüvelésügyi, Bor­nemisza iparügyi és M i k e c z igazság­iigyminiszter kíséretében érkezett a kapos­vári sporttelepre, ahol közel 30.000 főnyi közönség jelent meg. Imrédy egy és negyed­órás beszédet mondott az összes kül- és bel­politikai kérdésről. Beszédének bevezetésé­ben kijelentette, hogy a magyar élet min­den fontosabb problémájáról nyilatkozni ki­van. A beszéd első részében külpolitikai kérdésekkel, Magyarországnak Olasz- cs Németországgal 4 kormányzó ur őfőméltóságaik németországi vendégségéről cs ünneplésükről készült film a Belvárosi és Korzó Mozikban Morl R O S 4 L 1 N E A Metró filmgyár reprezentatív filmje. Fő­szereplők: NELSON EDDY, az Orgonavirág­zás csodás haugu énekese és HAJMÁS­SY ILONA. 5, 7, 9 Szivek csalogánya Csupa sziv, melódia, mosoly film DEANA DURBIN és HERBERT MARSCHAL 5,7.9 . való barátságos viszonyával foglalkozott. A miniszterelnök kijelentette, hogy ezt a barát­ságot — amelyet elődei alapoztak meg —, sikerült kimélyítenie. — Olaszországban tett juliusi látogatá­saink után — mondotta —, megállapíthatjuk, hogy a két állam barátsága a legteljesebb mértékben bevált, hogy a római jegyzőköny­vek a kct állam közötti viszonylatban válto­zatlanul érvényben vannak. A magyar államfő németországi látogatá­sáról szólva, kijelentette, hogy ez az állam­fői látogatás olyan horderejű politikai tény volt, umelynek jelentőségét nem lehet elég­gé hangsúlyozni. — Az olasz—magyar és a német—magyar barátság ápolása — folytatta a miniszterel­nök —, nem irányul mások ellen, hanem beilleszkedni kivan a nemzetek közös mun­kájába. Áttérve ezután az utódállumokban élő magyarság p: obiémájára, kijelentette, hogy azok íor­sónak javítása érdekében állandóan folynak tárgyalások. Az utóbbi hónapokban különös jelentőségre tettek szert ezek a tárgyalások északi utódállamunkkal. Ennek a szomszéd­országnak a strukturája egészen különleges, hiszen a nemzetiségek együttes lélekszáma meghaladja a cseh nemzet lélekszámát, ugy, hogy tulajdonképen nemzetiségi államról van szó, amelynek keretében az egyes nemzeti­ségek joirállása és életformája tekintetében egészen különleges rendezés van helyén. A bledi konferenciáról szólva, kijelentette a miniszterelnök, Kogyaa eddigi tárgyalások eredményeképen megte­remtődhetik az előfeltétele a három utódál­lam cs Mugyarország közötti viszony nor­malizálásának. Rátérve ezután a belpolitika kérdéseire, rámutatott arra, hogy az ország szociális re­tegeződését sok tekintetben át kell alakítani s ebből a szempontból szükség van a népi egység és szociális igazság biztositására. — A sorozatos minisztertanácsok első es legfontosabb pontja egy honvédelmi tör­vény tárgyalása volt. Ez a törvény magában* foglalja az általános hadkötelezettség ki­mondását, a katonai szolgálati idő megállapítását, a testnevelési kötelezettségnek leventeköte­lezettség elnevezés alatt katonai előkészítő rendszerré való átalakitását. De szabályozza ezenkívül a polgári lakosság hadiszolgáltatási kötelezettségét is. A kiszolgált és tartalckbal kerülő egyéneket a leventeintézménnyel pár­huzamosan ugyneveztetít Iövészszervezctek­ben fogjuk össze, amely a polgári társada­lomnak a hadsereggel való állandó érintke­zését szolgálja. Rátért a miniszterelnök az ősszel benyúj­tásra kerülő szociális és családvédelmi tör­vényjavaslatokra. Ezek a népbetegségek le­küzdésére irányuló ujabb intézkedésekről és a házasság előtti kötelező orvosi vizsgálat elrendeléséről szólnak. Ezek a törvények nagy erőfeszítést igényelnek. Szociális és családvédelmi alap létesül, amelynek táplálása a gyermektelen; vagy csak kevés gyermeket hátrahagyok ha­gyatékából fog történni. Az iparügyi minisz­ter meg fogja oldani a családi munkabér kérdését, már el is készítette a gyermekne­velési pótlékot bevezető törvényjavaslatot. 1939. januárjától mindazok a munkások; akiknek gyermekeik vannak — folytatta a miniszterelnök — egy pénztárból külön havi juttatásban részesülnek. Ez a pénztár minden 14 évet be nem töltött gyermek után havi öt pengőt folyósitana. Röviden érintette a miniszterelnök a kis­ipar és kiskereskedelem hitelellátásának kér­dését, majd az ország legfontosabb problé­mája, a földkérdés megoldásáról beszélt. Az ideirányuló intéz­kedések lényege az lesz, hogy a 300 holdon felüli kötött birtokok egyharmad része, az 500 holdon felüli szabadbirtokok egynegyed része kishnszonhérletek alakítása céljára az állam által kijelölt szerv utján igenybevehető. A zsidótörvény végrehajtásáról kijelentette a miniszterelnök, hogy kormánya a törvény rendelkezéseit szigorú pontossággal, a törvényt létrehozó elgondolásak maradéktalan érvényesítésével hajtja végre. — Az a munka, amelyet megkezdtünk —« mondotta ezután —, forradalmi változásokat hoz létre, de ezt a munkát nem forradalmi uton akarjuk véghez vinni. Ha mégis forra­dalomnak akarjuk nevezni, akkor csodás for* tadalom ez, amelynek megvalósításához kos* resem a magyar kezeket. Nem akarok dik­tálni, de vezetni kötelességem cs eltökélt akaratom. Nein fojtom el a tárgyilagos bitálat-

Next

/
Oldalképek
Tartalom