Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-06 / 190. szám

Kedd, 1938. szepf. 6. Poliíikai napilap XIV. évfolyam 190. sz n kaposvári beszéd Á miniszterelnök ur vasárnapi Beszédéről el kell ismernünk, hogy komoly, magasszin­yonalu, emelkedett szellemű szónoki mü, amelynek minden szaváéi t vállalja elmon­dója a történelmi felelősséget. A magyar po­litikai életben talán soha nem hangzott el beszéd, amely mögött annyi személyi garancia állana, mint amennyi a minisz­terelnök minden kimondott szaváért kezes­kedik. Beszédekhez vagyunk szokva, me­lyek a gondolat játékával, a szellem fénvé­yel, zsolozsmás mondatok muzsikájával hat­nak csupán, beszédeket, melyek rakétákhoz hasonlítanak s annál több fényt mutatnak, minél magasabban pukkannak szét a légür­ben. Ez a beszéd nem játék", nem szórakoztatás, nem narkotikum s erről a beszédről még azt is kevés volna mondani, hogy: p r o­g r a m. Mert programnál is több, — a cse­lekvés kezdete. Még ha miniszterelnö­köktől hallottuk is a programokat, a bizony­talanság érzésének nem elhanyagolható koefficiense settenkedett mindig a legna­gyobb eltökéltség hangján bejelentett elha­tározások szavai mögött is, — mennyit hir­dettek már a szavak és milyen keveset vál­tottak be a cselekvések, milyen nagy volt állandóan a távolság a szó és tett között. Imrédy Béla beszédét hallván, a bizony­talanságnak ettől az érzésétől el kell bucsuz­nunk. Imrédy a meggyőződése mélyéig, nemzeti érzésének egész fanatizmusával hi­szi azt, amit mond s hiába kitűnő képviselője a pathetikus szónok iskolának, a páthosz szárnyalása még soha nem ragadta eí a rea­litások talajáról s nem azt mondja, amit al­kotásokról álmodozik, hanem azt, aminek megvalósításához mór hozzá is fogott. Az a mély, meleg és őszinte elismerés, fimivel a becsületes és jószándéku politikus­nak adózunk, nem zavarhatja meg bejelen­tett elhatározásainak is komoly, őszinte és felelősségteljes bírálatát. S az első érzésünk az: Imrédy Béla jelentős mértékben fogja kisajátítani a nagybirtokokat, de sokkal jelentősebb mértékben sajátí­totta ki a magyar ellenzék pro­gramját. S e tekintetben tagadhatatlanul vannak előzői. Gömbös Gyula miniszter­elnöki programjának nagy sikerét az sze­rezte meg, hogy a vele szemben támasztott ellenzéki követeléseket kezdte hirdetni s mi­niszterelnöki programmá tette uz ellenzéki program legtartalmasabb és legnépszerűbb követeléseit. Imrédy Bélát, — szerencsére. — nem feszélyezi az, bogy ki kezdte hirdetni azokat az' igazságokat, melyek­nek helyességéről meg van győződve. Im­rédy Béla mentes attól az előítélettől, bogy a in i baloldalról jön, az kárhozta­tandó, nemzetellenes és tekintélyromboló. Imrcdy Béla még a forradalom szavától sem fél, amikor programjának átalakító ha­tását akarja érzékeltetni. De ki követelte elő­ször a nagy latifundiumok megváltását s kis paraszti magyar exiztenciák alapitását? A magyar baloldal. Ki követelte a csa­ládvédelem intézményesítését, az összeférhe­tetlenségi törvényt, mely a miniszterek ké­sőbbi elhelyezkedését is megnehezíti, az- ál­láshalmnzások megszüntetését, a nyugdíj megszüntetéséi azoknál, akik a magángazda­Franciaország katonai intézkedéseket foganatosított a Maginot-vonalon Befpivták a tartalékosokat és a szabadságos katonákat lázas diplomáciai tevéhcnijseg Londonban ts Prágában — Kedden hbzlih a szudetanemetekkel a cseh normánu tavaslalali London, szeptember 5. Az angol sajtó kü­lönféle értesüléseket közöl a csehszlovák helyzetről. Feltűnést keltett a Daily Ex­press értesülése, amely szerint Hitler a szu­détanémetek számára teljes önrendelkezési jogot fog követelni, még pedig az önkor­mányzatról nemzetközi ellenőrzés alatt tar­tandó népszavazás alakjában. Abban az eset­ben, ha ezt a csehszlovákok visszautasí­tanák, a szudétanémetek maguk tart­ják meg a népszavazást német vé­delem alatt. Biztonsági intézkedések a francia határon Paris, szeptember 5. Az Havas Iroda az alábbi közleményt tetté közzé: — Tekintettel a nemzetközi helyzetre, továbbá arra a tényre, hogy Németor­szág északi határaihoz jelentős létszámú és anyagmegerősitések érkeztek, a fran­cia kormány kénytelen volt bizonyos biztonsági intézkedésekhez folyamodni. Be kellett hivni a tartalékosokat, hogy az erődítmények csapatai elérjék a teljes létszámot. A szabadságos tiszteket és ka­tonákat is berendelték laktanyájukba. — Csupán óvóintézkedésekről van szó, amely intézkedések miatt nincs oka nyugtalanságra a köz véleménynek, amelynek hidegvére a béke fenntartásá­nak egyik lényeges kelléke. Legújabb ér­tesülések szerint az általános helyzet egyébként is a feszültség jelentős eny­hülése felé halad. Behívták a szabaásá­gosokat és a tartalé­kosokat Páris, szeptember 5. Az Havas Iroda je­lenti, liogy a nemzetközi helyzetre való te­kintettel a szabadságos katonák parancsot kaptak, hogy azonnal vonuljanak be helyőr­ségeikhez. A Maginot-vonal mentén lakó tartalékosokat is behivták. A francia kormány katonai intézkedéseiről a sajtó csak a félhivatalos közleményt közli, ahhoz a lapok semmiféle megjegyzést nem fűznek. Német közlemény airancia intézkedésekről Berlin, szeptember 5. A Német Távirati Iroda a következő megjegyzést fűzi a párisi Havas Iro­dának a francia tartalékosok behívásáról szóló jelentéséhez: >.*. — A nyugati határainkon történő francia ka­tonai intézkedésekről szóló hir annál feltűnést keltőbb, mert ugyanakkor az Havas Iroda hír­adása megemlíti, hogy az általános helyzet érez­hetően enyhült. Németország soha senkinek azt a jogát nem vonta kétségbe, hogy a saját védelmé-' re megtegye a szükséges intézkedéseket. Ez a nia­gatarlás az úgynevezett Maginot-vonal francia erődövezetének kiépítésében is változatlan ma­radt. Másrészt azonban Németország is hasonló jogot igényelhet a maga számára a veszélyek meg­előzése érdekében és ezért ugyanolyan természetit, védelmi rendszabályokat foganatosított nyugati határain. Mintahogy Németország seni tátott köz­vetlen és tudatos fenyegetést francia részről a.z an­nakidején telt francia rendszabályokban, cppen ugy fordítva, Franciaország sem láthat fenyege­tést azokban a német rendszabályokban, ame­lyek lényegében csak a francia rendszabályoknak] felélnek meg. Franciaország igen helyesen csele­kedne, ha kerülne minden, a rendes keretekből ki­lépő intézkedést. sági cletben kitűnően cl tudtak Helyezkedni? A magyar baloldali politika. Ki süi­gette az örökösödési törvény reformját, a magyar adórendszer átalakítását s azt, hogy a gyöngébb válluk terhét rukják az erősebb vállukra? Ez is a magyar baloldali po­litikának volt programja. A kisipar és a kis­iparosok támogatása vájjon nem a ba 1 o 1 ­dali politika -követelései közé tartozott? És igy szinte minden kiemelkedő programját fel lehetne sorolni a kaposvári nagy beszédnek. Mindezt természetesen nem lehet kifogá­solni. A n n ál ered m é n y e s e 1> 1> az e 1­1 e n z é k i v o 1 i t i k u. minél h ara arahh válik Kormányprogrammá. Ellen­zékkel szemben az szokott a leghatásosabb szemrehányás lenni, hogy meddő s termé­ketlen kritikánál nem egyéb. íme: a minisz­terelnök nagy beszéde, gazdag programja, u „boldog forradalom"-riak bejelentése rni más, mint igazolása annak a z ellen­zéki harcnak, amit eddig vivott a ma­gyar baloldal nem meddő akadékoskodással, nem terméketlen kritikával, hanem bölcs, okos, igazságos javaslatokkal, termékeny öt­letekkel, gondolati tartalommal. Sú­lyos következetlenségbe esnénk, ha most azt kifogásolhatnánk a mini:;'terelnék ur be-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom