Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-06 / 190. szám

Kedd, 1938. szepf. 6. Poliíikai napilap XIV. évfolyam 190. sz n kaposvári beszéd Á miniszterelnök ur vasárnapi Beszédéről el kell ismernünk, hogy komoly, magasszinyonalu, emelkedett szellemű szónoki mü, amelynek minden szaváéi t vállalja elmondója a történelmi felelősséget. A magyar politikai életben talán soha nem hangzott el beszéd, amely mögött annyi személyi garancia állana, mint amennyi a miniszterelnök minden kimondott szaváért kezeskedik. Beszédekhez vagyunk szokva, melyek a gondolat játékával, a szellem fénvéyel, zsolozsmás mondatok muzsikájával hatnak csupán, beszédeket, melyek rakétákhoz hasonlítanak s annál több fényt mutatnak, minél magasabban pukkannak szét a légürben. Ez a beszéd nem játék", nem szórakoztatás, nem narkotikum s erről a beszédről még azt is kevés volna mondani, hogy: p r og r a m. Mert programnál is több, — a cselekvés kezdete. Még ha miniszterelnököktől hallottuk is a programokat, a bizonytalanság érzésének nem elhanyagolható koefficiense settenkedett mindig a legnagyobb eltökéltség hangján bejelentett elhatározások szavai mögött is, — mennyit hirdettek már a szavak és milyen keveset váltottak be a cselekvések, milyen nagy volt állandóan a távolság a szó és tett között. Imrédy Béla beszédét hallván, a bizonytalanságnak ettől az érzésétől el kell bucsuznunk. Imrédy a meggyőződése mélyéig, nemzeti érzésének egész fanatizmusával hiszi azt, amit mond s hiába kitűnő képviselője a pathetikus szónok iskolának, a páthosz szárnyalása még soha nem ragadta eí a realitások talajáról s nem azt mondja, amit alkotásokról álmodozik, hanem azt, aminek megvalósításához mór hozzá is fogott. Az a mély, meleg és őszinte elismerés, fimivel a becsületes és jószándéku politikusnak adózunk, nem zavarhatja meg bejelentett elhatározásainak is komoly, őszinte és felelősségteljes bírálatát. S az első érzésünk az: Imrédy Béla jelentős mértékben fogja kisajátítani a nagybirtokokat, de sokkal jelentősebb mértékben sajátította ki a magyar ellenzék programját. S e tekintetben tagadhatatlanul vannak előzői. Gömbös Gyula miniszterelnöki programjának nagy sikerét az szerezte meg, hogy a vele szemben támasztott ellenzéki követeléseket kezdte hirdetni s miniszterelnöki programmá tette uz ellenzéki program legtartalmasabb és legnépszerűbb követeléseit. Imrédy Bélát, — szerencsére. — nem feszélyezi az, bogy ki kezdte hirdetni azokat az' igazságokat, melyeknek helyességéről meg van győződve. Imrédy Béla mentes attól az előítélettől, bogy a in i baloldalról jön, az kárhoztatandó, nemzetellenes és tekintélyromboló. Imrcdy Béla még a forradalom szavától sem fél, amikor programjának átalakító hatását akarja érzékeltetni. De ki követelte először a nagy latifundiumok megváltását s kis paraszti magyar exiztenciák alapitását? A magyar baloldal. Ki követelte a családvédelem intézményesítését, az összeférhetetlenségi törvényt, mely a miniszterek későbbi elhelyezkedését is megnehezíti, az- álláshalmnzások megszüntetését, a nyugdíj megszüntetéséi azoknál, akik a magángazdaFranciaország katonai intézkedéseket foganatosított a Maginot-vonalon Befpivták a tartalékosokat és a szabadságos katonákat lázas diplomáciai tevéhcnijseg Londonban ts Prágában — Kedden hbzlih a szudetanemetekkel a cseh normánu tavaslalali London, szeptember 5. Az angol sajtó különféle értesüléseket közöl a csehszlovák helyzetről. Feltűnést keltett a Daily Express értesülése, amely szerint Hitler a szudétanémetek számára teljes önrendelkezési jogot fog követelni, még pedig az önkormányzatról nemzetközi ellenőrzés alatt tartandó népszavazás alakjában. Abban az esetben, ha ezt a csehszlovákok visszautasítanák, a szudétanémetek maguk tartják meg a népszavazást német védelem alatt. Biztonsági intézkedések a francia határon Paris, szeptember 5. Az Havas Iroda az alábbi közleményt tetté közzé: — Tekintettel a nemzetközi helyzetre, továbbá arra a tényre, hogy Németország északi határaihoz jelentős létszámú és anyagmegerősitések érkeztek, a francia kormány kénytelen volt bizonyos biztonsági intézkedésekhez folyamodni. Be kellett hivni a tartalékosokat, hogy az erődítmények csapatai elérjék a teljes létszámot. A szabadságos tiszteket és katonákat is berendelték laktanyájukba. — Csupán óvóintézkedésekről van szó, amely intézkedések miatt nincs oka nyugtalanságra a köz véleménynek, amelynek hidegvére a béke fenntartásának egyik lényeges kelléke. Legújabb értesülések szerint az általános helyzet egyébként is a feszültség jelentős enyhülése felé halad. Behívták a szabaáságosokat és a tartalékosokat Páris, szeptember 5. Az Havas Iroda jelenti, liogy a nemzetközi helyzetre való tekintettel a szabadságos katonák parancsot kaptak, hogy azonnal vonuljanak be helyőrségeikhez. A Maginot-vonal mentén lakó tartalékosokat is behivták. A francia kormány katonai intézkedéseiről a sajtó csak a félhivatalos közleményt közli, ahhoz a lapok semmiféle megjegyzést nem fűznek. Német közlemény airancia intézkedésekről Berlin, szeptember 5. A Német Távirati Iroda a következő megjegyzést fűzi a párisi Havas Irodának a francia tartalékosok behívásáról szóló jelentéséhez: >.*. — A nyugati határainkon történő francia katonai intézkedésekről szóló hir annál feltűnést keltőbb, mert ugyanakkor az Havas Iroda híradása megemlíti, hogy az általános helyzet érezhetően enyhült. Németország soha senkinek azt a jogát nem vonta kétségbe, hogy a saját védelmé-' re megtegye a szükséges intézkedéseket. Ez a niagatarlás az úgynevezett Maginot-vonal francia erődövezetének kiépítésében is változatlan maradt. Másrészt azonban Németország is hasonló jogot igényelhet a maga számára a veszélyek megelőzése érdekében és ezért ugyanolyan természetit, védelmi rendszabályokat foganatosított nyugati határain. Mintahogy Németország seni tátott közvetlen és tudatos fenyegetést francia részről a.z annakidején telt francia rendszabályokban, cppen ugy fordítva, Franciaország sem láthat fenyegetést azokban a német rendszabályokban, amelyek lényegében csak a francia rendszabályoknak] felélnek meg. Franciaország igen helyesen cselekedne, ha kerülne minden, a rendes keretekből kilépő intézkedést. sági cletben kitűnően cl tudtak Helyezkedni? A magyar baloldali politika. Ki süigette az örökösödési törvény reformját, a magyar adórendszer átalakítását s azt, hogy a gyöngébb válluk terhét rukják az erősebb vállukra? Ez is a magyar baloldali politikának volt programja. A kisipar és a kisiparosok támogatása vájjon nem a ba 1 o 1 dali politika -követelései közé tartozott? És igy szinte minden kiemelkedő programját fel lehetne sorolni a kaposvári nagy beszédnek. Mindezt természetesen nem lehet kifogásolni. A n n ál ered m é n y e s e 1> 1> az e 11 e n z é k i v o 1 i t i k u. minél h ara arahh válik Kormányprogrammá. Ellenzékkel szemben az szokott a leghatásosabb szemrehányás lenni, hogy meddő s terméketlen kritikánál nem egyéb. íme: a miniszterelnök nagy beszéde, gazdag programja, u „boldog forradalom"-riak bejelentése rni más, mint igazolása annak a z ellenzéki harcnak, amit eddig vivott a magyar baloldal nem meddő akadékoskodással, nem terméketlen kritikával, hanem bölcs, okos, igazságos javaslatokkal, termékeny ötletekkel, gondolati tartalommal. Súlyos következetlenségbe esnénk, ha most azt kifogásolhatnánk a mini:;'terelnék ur be-.