Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-04 / 189. szám

DELMAGYflRORSZAG Vasárnap, 1938. szepf. 4. Politikai napilap XIV. évfolyam 189. sz. Szülők gondja gondok szülőié Szeptember első napjai az iskolai vezércikkek évadja voltak, amig az iskolai gondok is a régiek voltak. Amikor mi még abban a boldog korszakban éltünk, bogy a inasok vezércikkeit olvastuk, ahelyett, hogy mások számára írjunk, ilyenkor a fölháborodástól reszkető hangú vezércikkeket olvashattunk arról, hogy már megint uj alakú irkákat tesznek kötelezővé az iskolában s a latin nyelvtan mór megint uj kiadásban jelenik meg. Hol varinak ezek a boldog irkagondok, amikor a tanévet éppen olyan biztosan nyitotta meg az obligát vezércikk, mint' a Veni Sancte? Hová, hová, oh hová tűntek el, — mint L e n s z k y énekli az Anyeginben, — azok a ragyogó idők is, amikor pályaválasztási gondok témájához szolgáltatták a vezércikkek a variációkut? Nem, mintha a témaválasztás nem volna gond, de — nem volt gond akkor, amikor u középiskolából kikerülő ifjú szabadon választhatott minden pálya és minden hivatás között, akkor azért volt gond, mert nagy volt a választék s nem tudhatta az, akit nem a magában érzett hivatás, vagy változhatatlan életkörülményei kényszeritettek egyik, vagy másik pályára, bogy az előtte megnyíló életutak közül melyiket válassza hivatásul, kenyérkeresetül és élete munkájának területéül? Akkor nagy volt a választék, most meg nincs választék. Szegény jó Pálfy Dániel azt tartotta, bogy a vautól nem kell félni, csak a nincs-től. Akkor a vantól féltünk s a szülők örök aggodalma kisérte az egyetemre fiukat, miért lesz orvos, amikor a mérnök hamarabb kap állást, miért lesz mérnök, amikor jogász előtt nyitva áll minden hivatal s miért megy a jogra, amikor mint orvos az egész világon kaphatna munkát és kereshetne kenyeret. Ez a korlátlan választási szabadság volt forrósa a gondoknak s volt kimélyitője a szorongásos tcpelődéseknek. Most természetesen más a helyzet. Most már nem a v a n-tól kell félni, hanem a n i n c s-től. Most az a gond térn izekre a szülők szivét, hogy mihez kezdjen gyermekük, akit olthatatlan szomjúság hajt az orvosi pálya felé, mi lesz fiukból, aki semmi más nem akar lenni, csak t a n á r, ha egyszer a gyerekek viláerajöttének szerencsétlen körülményei útjában állnak annak, hogy a lelkükben érzett hivatás szavának engedelmeskedniük lehessen. Az egyetemeken korlátozzák a felvehető hallgatók számát s ez a korlátozás, ha nem is egyformán akadályozza valamennyi felekezethez tartozókat pályaválasztásuk szabadságában, korlátot állithat mindenki elé. De ma már nemcsak az egyetemeken van numerus c 1 a u s u s. Ma a temetkezési, a paprikahasitási. a szikvízgyártói ipar — hogy csak példaként említsünk fel egvpárat — numerus clausus-szal van „védve" • azok ellenében, akik „szabad pályán" szeretnék megkeresni kenyerüket. De van már általános rendelkezés is, amelyik annak is útjában áll, hogy ipari, vagy kereskedői tevékenységet kezdhessenek azok is, akik ennek törvényes előfeltételeivel rendelkeznek. Mihez kezdien ma a szülő és mihez fogjon ma a gyermek, aki felnőtt a pályaválasztás gondjaihoz? T udományos pályára nem mehet, gyakorlati pályára nem mehet, több keserűséggel, mint cinizmussal mpndjuk, hogy csak futballpályára mehet az, aki dolgozni, munkálkodni, a benne rejlő képességek kifejlesztésével mások számára hasznos, termékeny életet élni szeretne. Mit ad ma a z i s k o 1 a, ha nem adja meg a kenyérszerzés eszköze it? Mit ér az a bölcsesség, amiről a legkiválóbb tanár sem tudhatja, hogy bölcsesség lesz-e akkor is, amikor követni kellene a mai tanulóknak? Aki ma Európa egyes., országaiban azt tartja igaznak,, amit az iskolában tanul t, az nagyon gyorsan s nagyon biztosan kerülhet be a koncentrációs táborba. Az iskolába tanult földrajznál sokkal gyorsabban vesztette el igazságát az az „erkölcsi fundamentum", amit egyik-másik országban az iskolában építettek ki a gyermekek lelkében. S ki tudja, amit m a tanítanak az iskolában, nern lesz-e hazaárulás, társadalomellenes tan akkor, amikor a ma fiataljai emberekké nőnek fel? Mit ad hat az iskola? A kenyér megszerzéLontlon, szeptember 3. A csehszlovák válság ügyében szombaton a szárnyrakelt hirek miatt Londonban tartózkodóvá vált a hangulat, Prágában pedig ideges lett. Még mindig nem kerültek nyilvánosságra pontos részletek a berchtesgadeni megbeszélésekről, I'i ágában azonban ugy tudják, hogy Hitler elutasította az uj csehszlovák javaslutokat. Prágában ugy tudják, bogy Hitler teljesen elutasította a csehszlovák kormány nyilvánosságra eddig még nem hozott javaslatait az úgynevezett 3. számú tárgyalási alapot. Ezek a prágai értesülések még azt is tudni vélik, bogy Hitler igen erélyes hangon a tárgyalások befejezését követelte. Az angol sajtó továbbra is tartózkodó, az általános légkör azonban határozottan bizakodó. Az angol lapok szombaton reggel ugy látták, hogy a tárgyalások a prágai kormány cs a szudétanémetek között tovább folyhatnak és pedig vagy a Benes-fclc javaslatok alapján, vagy pedig a szudétanémetek ellenjavaslatainak a keretében. Várakozás Chamberlain miniszterelnök még mindig a baltimorei királyi kastélyban tartózkodik, állandóun telefonösszeköttetésben van a Dovning Streettel, ugyanugy, mint a szintén vidéken tartózkodó lord H a 1 i f a x külügyminiszter állandó érintkezést tart fenn a külügyi hivatallal. sének eszközeit nem adja meg, az erkölcsi alapot talán megadja, ha ugyan forrongások nem fogják szétmálasztani azt a „szemléletet", amin minden iskolai tanítás nyugszik. Mit ad hát az iskola annak ellenében, hogy nyolc, vagy tizenkét évet el* vesz? Erre a kérdésre csak az tud felelni, aki a jövőbe lát. Mi csak azt tudjuk, hogy az iskola mit adott nekünk, akik pedig, — ezt is az iskolában tanultuk, — nem is az iskola, hanem az élet számára tanultunk. Az élet érettségijén bizony egy kicsit elzúgtunk £ már azzal is meg lennénk elégedve, ha nem is" mi, de a gyerekeink tehetnék le « pótvizsgát. Mi azt sem tudjuk, hogy ki bukott nagyobbat, mi-e, vagy az iskola? A szülők gondja igy lesz gondok szülője « ami ma gond, nem lesz megbékélt megoldás, feloldott diszharmónia holnap. Az iskole problémája örök marad, hiába csökkentik t gerundium és gerundivum közötti különbség tanulmányi idejét, amit az iskolának adnia kellene, annak megadására képtelen. N e rr ad kenyeret és nem ad ja meg a tudás biztonságát. S azért a sokért, amit nem ad, soknak tűnik fel az, amit e 1 vesz. Párisi jelentés szerint a francia sajtó megnyugvással állapítja meg, hogy a berchtesgadeni megbeszélés nem eredményezte a prágai tárgyalások végleges megszakítását. A lapok megállapítják, hogy a néhány nap óta mutatkozó enyhülés fennáll és sikerülni fog lord Runcimannak mind a két fél számára elfogadható megoldást találnia. A Figaro szerint Hitler igazi szándékáról csak a nürnbergi értekezlet fog felvilágosításokat nyujtani. El Halasztották Runciman és Henlein találkozását Prága, szeptember 3. Henlein Konrád és a Runciman-küldöttség délelőttre várt találkozását elhalasztották. Henlein — mint cseh* hivatalos részről közlik — csak szombaton délután hat órakor érkezett meg Aschba rendes tartózkodási helyére. Cseh forrásból kapott értesülés szerint Runciman lord szombaton délután ujabb látogatást tett B e n e £ köztársasági elnöknél. EUenfavaslatok Prága, szeptember 3. Henlein a késő est? órákban visszérkezett Aschba.. A „Prager Mittag" értesülése szerint Henlein magával hozta Hitler ellenjavaslatait, amelyet legké-i sőbb vasárnap közzétesznek; . „ , Runciman tárgyalásai Prága, szeptember 3. A Rwncíman-kült düttség titkársága szombaton délután a kö©. Vasárnap nyilvánosságra hozzák a németek ellenjavaslatait Hir szerint Hitler elutasította a cseH Javaslatokat, de tovább folytatják a tárgyalásokat — A Hangulat feszült, áe bizakodó