Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-29 / 209. szám

DffCMXGYÁRORSZÁG Csütörtök, T938. szeptemEer 29. met vezető személyiségekkel az angol kormány magatartását illetően meggyőzze. A nagykövet kijelentette, hogy erőfeszítései következtében a német kormánynak a kérdésben ncm lehetnek többé kételyei. A VÁLSÁGOS HELYZET CKamBerlain miniszterelnök ezután kijelentette, hogy Hitler nürnbergi beszéde nem záita be a kaput a további tárgyalások előtt. • — Szeptember 14-én — folytatta — rendkívül válságos helyzet állott elő, amelynek során az a közvetlen veszedelem fenyegetett, hogy a határon összevont német csapatok bevonulnak Csehszlovákiába, hogy megakadályozzák a további akciókat a szudétanémetek földjén. Másrészt maga a cseh kormány is kénytelen volt azonnal mozgósítani és ezzel a német fegyveres beavatkozás kihívását kockáztatta meg. Ebben az esetben a német bevonulás működésbe hozta volna Franciaország ama kötelezettségét, hogy köteles Csehszlovákiát megvédeni, ami európai hóborura vezetett volna, amelyben Anglia Franciaország oldalún bonyolódhatott volna a háboi uba. BERCHTESGADEN — Ilyen körülmények között elhatároztam, hogy megvalósítom tervemet, amelyre mint végső eshetőségre gondoltam- Nincs semmi kétség aziránt, hogy Berchtesgadenbcn tett látogatásom akadályozta meg a fegyveres bevonulást, amire mór minden előkészület megtörtént. i— A totális kormányokkal való tárgyalás főnehézsége az a tény, hogy nincsenek eszközök, amelyek biztosítanák az érintkezést azokkal a személyiségekkel, amelyek kezében a végső dör'és nyugszik. Ezért elhatároztam, hogy személycsen megyek Németországba. — Találkoztam Hitlerrel, hogy közvetlen | megbeszélés utján megállapítsam, van-e remény arra, hogy a békét megmentsék. Az első beszélgetés során észrevettem, hogy a I helyzet sokkal jobban kiéleződött és sokkal súlyosabb volt, mint gondoltam. Hitler udvarias, de teljesen határozott szavakkal megérttette velem, hogy a szudétanémeteknek meg kell adni az önrendelkezési jogot. Ha ezt ncm valósithatják meg saját erejükből, ő maga fogja őket ehhez hozzásegíteni és határozottan kijelentette, hogv inkább hallandó volna o világháborút megkockáztatni, mint sem várni. Egyszersmind Hitler panaszkodott, hogv Anglia fenyegeti Németországot, mire azt feleltem, hogy külöbséget kell tenni fenyegetés és figyelmeztetés között. És éppen akkor volna ok panaszra, ha engednénk, hogy azt higyjék, hogy Anglia semmi kprülmcnyck között sem indíthatna háboiut Németország ellen, holott tényleg bizonyos körülmények között cz az eset előállhat. — Oly erős volt ez a benyomásom, hogy Hitler a Csehszlovákiába való haladéktalan betörést tervezi. Kérdeztem tőle, miért engedte, hogy ezt az utat megtegyem, amikor világos, hogy hiába vesztegetem időmet, azt felelte, hogy azonnal és a helyszínen biztosítékokat adhatok arra, hogy az angol kormány elfogadja az önrendelkezés elvét, kész annak megvalósítási módjáról tárgyalni, ha ellenben azt mondanánk neki, hogy az angol kormány nem fontolhatja meg ezt az elvet, akkor nincs értelme annak, hogy tovább tanácskozzunk. — Késznek nyilatkoztam, hogy Londonba Visszatérve, tanácskozzam minisztertársaimmal, he Hitler tartózkodik az ellensérw»« cselekedetektől. Hitler megadta ezt az ígéretet, cz o biztosíték azóta is kötelező maradt. ÖNRENDELKEZÉS r Chamberlain ezután kijelentette, hogy Daladier vei és Bonnetvel folytatott tárgyalásai során az angol és francia kormányt az a kívánság vezérelte, olvan megMagyar közlés Chamberlain beszédéről Budapest, szeptember 28. A MTI. jelenti: Illetékes helyen megállapítják, hogy Chamberlain angol miniszterelnöknek az alsóház ülésén mondott beszéde során a csehszlovákiai lengyel és magyar nemzetiségi kérdés taglalása kapcsán tett az a kijelentése, amely szerint „a magyar kormányt felbátorította a kormányzó látogatása Göring tábornagynál, továbbá a magyar miniszterelnök, külügyminiszter és vezérkari főnök látogatása Berchtesgadenben szeptember 21-én, „— bizonyára sajnálatos félreértésen alapulhat, mert mint az angol miniszterelnök beszédének más helyén maga is megállapítja a magyar kormány londoni követe utján, már szeptember 19-én megtette ismeretes előterjesztéseit. A magyar kormánynak a csehországi magyarság nemzetiségi igényeinek érvényesítésére irányuló akciója tehát megelőzte a berchtesgadeni látogatást. A miniszterelnök beszédének a magyar mozgósítási intézkedésekre vonatkozó részével kapcsolatban illetékes helyen megállapítják, hogy a magyar részről hozott rendszabályok nem mentek tul azon a mértéken, amelyet a magyar határ mentén foganatosított csehszlovák katonai intézkedések és csehországi általános mozgósítás a magyar határok biztonságának megóvása szempont- | jóból elengedhetetlenül szükségesnek tartott. oldást találjanak, amely nem vezet európai háborúra, tehát olyan megoldást, amely nem kötné Franciaországot automatikus eljárásra. — Megegyeztünk abban, hogy a cél elé-ését csak az önrendelkezési elv elfogadása biztosítja, ezért nyomatékosan felszólítottam a cseh kormányt, hogy haladéktalanul járuljon hozzá ahhoz, hogy azonnal a német birodalomhoz csatolja mindazokat a területeket, amelyeknek többsége több, mint 50 százalékban szudétanémet. A cseh kormány azonnal és fenntartás nélkül elfogadta az angol-francia javaslatokat. „ANGLIA FELISMER! A MAGYAR ÉS LENGYEL ÉRDEKEKET" — Lengyelország és Magyarország követelte előttem, hogy ez az utolsó területi igésonló elbánásban részesítsék. Az angol kormány tudomásul vette ezeket az előterjesztéseket, de jelenleg összes erőfeszítéseit a szudétakérdés megoldására összpontosította, amelynek megvalósításától függ az európai béke vagy háború. Azonban icljes mértékben felismeri az angol kormány a magyar és lengyel kormány érdekeit. Hozzátette Chamberlain, hogy mozgósítási intézkedések történtek és a magyar hadsereg létszámát megkétszerezték. GODESBERG Ezután áttért a godesbergi látogatásra. — Kijelentettem ott — folytatta —, hogy nem kérek tőle biztosítékot, csak kérdezni akarom Hitlert, hajlandó-e az uj Csehszlovákiával meg nem támadási egyezményt kötni. Azt felelte, hogy addig nem köthet ilyen egyezményt, amig a többi kisebbség nincs kielégítve, azóta nézetét határozottabb alakba öntötte és kijelentette, hogy ha ki vannak elégítve, akkor kész a biztosítékokhoz hozzájárulni. Nem volt hajlandó elfogadni többi javaslatomat és e beszélgetés során nem említett időhatárt. — A Ház meg fogja érteni, hogy mennyire megdöbbentett ez a váratlan helyzet. Egvenesen megdöbbentem, amikor mindjárt a beszélgetésem elején azt közölte velem, bogy a javaslatok elfogadhatatlanok és helvüket Magyar érdekek a müncheni találkozón Budapest, szeptember 28. A MTL jelentit Magyar körökben rendkívül nagy érdeklődéssel tekintenek a müncheni négyhatalmi találkozó elé és annak a reménynek adnak kifejezést, hogy ez a találkozás a kérdések megfelelő megoldásához fog vezetni, amelyet totális megoldásnak lehet nevezni® vagyis el fog vezetni a magyar érdekek meg. felelő rendezéséhez is. Budapest megelégedéssel és örömmel látja ezt a találkozót, amelyet Hitler kancellár lehetővé tett, Mussolini miniszterelnök elősegített és Chamberlain angol miniszterelnök SZÍVÓS kitartással vállalkozott a békés megoldásraAmi Chamberlain beszédét illeti, rendkívül éle sellentétet lehet megállapítani a beszéd alapján az angol kormanynuk a csehországi magyar kisebbségek iránt táplált megértése, másrészt a prágai kormány magatartása között. Chamberlain beszédének a nép. szövetségi cgyességokmány 19. szakasza alapján tett fejtegetései magyar körökben nagy megelégedést keltettek, mert ezek a fejtegetések ugyanazt mondják, amit a magyar kormány már husz esztendőn keresztül hangoztatott. Budapesten örömmel konstatálják Chamberlain beszédéből még azt is® hogy Hitler magáévá tette a nemzetiségi igénveket. más javaslatok foglalják el, olyanok, amelyekre sohasem gondoltam. A másnap délelőttre kitűzött találkozót elhalasztottam. Éjszaka vettem át Hitler emlékiratát és térképét. Az emlékiratban találtam első izben időhatárt. — Ezért rendkívül nyiltan beszéltem ez alkalommal. A lehető legnagyobb eréllyel hangsúlyoztam a következményekkel járó veszedelmeket és a mindenkire nézve borzaimas következményeket. Kijelentettem, hogy az okirat, melyet ultimátumnak minősítettem, mélyen meg fogja rendíteni a semleges országok közvéleményét és keserű szemrehányásokat tettem a kancellárnak, hogy semmivel sem viszonozza a béke biztosítását célzó erőfeszítéseimet- Hitler azt felelte: elég viszonzása ennek, hogy elhalasztotta tervezeit műveleteit és egészen más határokat ajánl Csehszlovákiának, amilyeneket katonai összetűzés esetén adott volna. Hitler elbucsuzásomkor nagyon komolyan megismételte előttem, hogy ez a zutolsó területi igénye Európában. Chamberlain ezután Londonba való viszszatérését követő eseményeket vázolta. DRÁMAI LEVÉLVÁLTÁS — A Sir Horace Wilsonnal küldött levelérö kijelentette Hitler, hogy csapatai ncm fogják túllépni a térképen rajzolt vörös vonalat és szabad népszavazást fognak tartani. Hitlerrel való személyes érintkezés alapján jelenthetem, meg vagyok győződve, hogy Hitler hiszi is, amit mondott. Oly erős volt meggyőződésem, hogy a következő személyes üzenetet küldtem Hitlerhez: „Levelinek olvasása után biztos vagyiilc benne, hogy ön haladéktalanul megkaphatja összes lényeges követeléseit háború nélkül és kész vagyok azonnal Berlinbe utazni, hogy önnél, továbbá a cseh kormány, Franciaország és Olaszország képviselőivel együtt tanácskozzunk a megegyezésről, ha ön ugy kívánja. Nem hihetem, hogy ön hajlandó volna egy régi probléma megoldásának néhány napos elhalasztása miatt vállalni a felelősséget a világháború megindításáért, ami a cb ilUáció végét jelentené.* — Ugyanakkor személyes üzenetet küldtem Muss<v Iininck.