Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)
1938-09-28 / 208. szám
DELMAGYARORSZAG Szerda, 1938. szept. 28. Poimhai napilap XIV. évfolyam 208. sz. Chamberlain békebeszédet mondott az angol rádióban „Lehetetlen, hogy elvben már elintézett vita Háborút okozzon, — |>a iáöt engednek, léire leHel Hozni a békés elrendezést" — „Mindaddig, amig a Háboru meg nem kezdődik, remény van. Hogy meg leH/ct akadályoz/H" Sir Horace Wilson Berlinből visszarepült Londonba - Szerdán összeül az angol parlament - Ujabb katonai intézkedések Angliában és Belgiumban V fe Önrendelkezés nélkül nincsen megoldás — A cseh kormány válasza a magyar jegyzékre elfogadhatatlan London, szeptember 27. Világszerte feszült diplomáciai erőfeszítések folynak Hitler hétföcsti beszéde után. Annak ellenére, hogy mindenütt folytatódott a kivételes intézkedések foganatosítása, kedden valamennyire enyhébben Ítélték meg a helyzetet és ismét reményt láttak a békés megoldás iránvában. Mi volt a Chamberlain levélben ? Paris, szeptember 27. Beavatott francia körökben ugy tudják, hogy az a levél, amelyet Chamberlain küldött Sir Horace Wilson utján Hitlernek, a következőket tartalmazta: Berlin, szeptember 27. Chamberlain miniszterelnök futárja — aki hétfőn repülőgépen utazott Chamberlain levelével Berlinbe —, Sir Horace Wilson kedden délelőtt ujabb látogatást tett Hitlernél- Mintegy félóra hoszszat tartott a megbeszélés, majd 1 óra 45 perckor a futár visszarepült Londonba. Sir Horace Wilson visszaérkezett Londonba London, szeptember 27. A Reuter Iroda jelen1. Franciaország es Anglia nem fogadja cl a godcsbergi mentorán'1 umot, 2. Egy háboru szerencsétlenség és vegues/zedeIcrn volna Európára s az egész világra nézve. Éppen ezért ezt mindenáron el akarják kerülni. 3. Franciaország és Angija ismét megcijüsitik az eredeti francia—angol tervet, söt hajla/vdók arra is, hogy ezen túlmenően bizonyos vúiDoztutásokdt eszközöljenek arra nézve, hogy meggyorsítsák az uj határok kijelölését és e területek elkülönítését, október l-ig azonban ezt nem lehet végrehajtani. Chamberlain ismételten hangsúlyozta: mindent elkövetnek, hogy mennél gyorsabban hajtsák végre az eredeti tervet. tése szerint a Berlinből megérkező Horace Wilson két perccel a hestoni repülőtérre történt megérkezése után azonnal gépkocsiba ült és gyorsan Londonba hajtatott. Távozása elött a következőket mondotta: — Nem ludont, hogy visSzatérek-e Berlinbe. Tárgyaltam a német kancellárral és most jelentest teszek ChamberUiin miniszterelnöknek. Wilson 5 óra 50 perckor érkezett meg a miniszterelnökségre, ahová a délután folyamán Hoarc belügyminiszter és Inscip hadfelszerelési miniszter is megérkezett. — Ki kell jelentenem, hogy ezt a magatartást nem találtam észszerűnek. 11a az idézte elö, hogy Hit'er kételkedik a cseh kormány ama szándékában, hogy beváltsa igéretét és átengedje a területet, akkor arra az esetre bejelentettem az angol kormány nevében, hogy • szavatolom a cseh kormány szavát és biztosan tudom, hogy igcrelem értékét sehol sem fogják alábecsülni. — Nem jogom feladni a béke megóvásának re* menyét — folytatta —, sem abbahagyni a békét kereső céltudatos erőfeszítéseket mindaddig, amig fennmarad a béke bárminő lehetősége. Habozás nélkül harmadszor is meglátogatnám Hitlert, ha ugy gondolnám, hogy ez célra vezethet. Do jelen pillanatban nem látok sem- ' mit, amit a közvetítés érdekében teliéinek. >— Addig azonban vannak bizonyos dolgok, amelyeket itthon kell megtennünk. — Még önkéntesekre van szükség, légoltalmi, tűzoltó cs rendőri szolgálatra és a territoriális osztagok számára. Tudom, hogy önök mindnyájan, férfiak és nők egyaránt készek kivenni részüket az ország védelméből és kérem önöket, ha még eddig nem tettek, ajánlják fel szolgálataikat a helyi hatóságnak. Nc ijedjenek meg, ha azt hallják, hogy behívnak férfiakat légoltalmi szolgálatra, vagy hajóra. Ezek csak olyan óvintézkedések, amelyeket minden kormáynak meg kell tenni ilyen időkben, dc cz még nem jelenti szükségképpen, hogy háborút határoztuk el, vagy hogy a háboru közvetlenül fenyegetne. Bármennyire rokonszenvezünk is egy kis nemzettel, amely nagy, hatalmas szomszéddal á'l szemben, Nem vállalkozhatunk minden körülmények között arra, bogy az egész angol birodalmat háborúba keverjük pusztán egy kis nemzet kedvéért. — Ha harcba szállunk — folytatta —, ennél nagyobb célokért jogunk harcolni. Békeszerető ember vagyok lelkem mélyéig, irtózom u nemzetek közötti összecsapástól. A háboru nagyon borz-d* mas dolog és nagyon óvatosan keli megfontolni, mielőtt a háboru útjára lépnénk. Tisztában kelt lennünk azzal, hogy milyen célok lebegnek tié^ Chamberlain nagy beszéde London, szeptember 27. Chamberlain miniszterelnök a miniszterelnöki palotában lévő dolgozó szobájából kedden este 8 órakor mondotta el világszerte nagy érdeklődéssel várt rádióbeszédét, amelyet a brit birodalom, Északamerika és több európai állam rádiója közvetített. Az angol miniszterelnök a kővetkezőket mondotta; — Holnap ül össze a páriámért, amikor kimerítő nyilatkozatot teszek azokról az eseményekről, amelyek a jelenlegi aggasztó és válságos helyzethez vezettek. Néhány szót akarok most szólni önökhöz, Anglia és a birodalom férfiadhoz és nőihez és talán másokhoz is. — Milyen borzalmas, fantasztikus és hihetetlen, hogy árkokat üsunlc ós gázátarcokat próbálunlt fel azért, mert egy távolabbi országban vita van olyan népek közölt, amelyről semmit sem tudunk. Mind lehetetlenebbnek látom, bogy • elvben már elintézett vita háboru tárgyát képezzeNagyon jól megértem azokat az okokat, amelyek miatt a cseh kormány képtelennek érezte magát, hogy elfogadja a német emlékiratban követelt feltételeket. Hitlerrel folytatott beszélgetésem után ugy éreztem, hogy ba csak időt engednek, létre lehet hozni az elrendezést. önök tudják, hogy megtettem mindent, amit egy ember tehet a vita elsimítására, Bcrchtesgadeni első látogatásom után közvetitettem a csch kormány javaslatát, amely megadta a lényegét annak, amit tőle kívántam. Midőn újból visszatértem Németországba, teljes meglepetésként ért, hogy Hitler rugaszkodik ahhoz, hogy a területet haladéktalanul átengedjék és u német csapotok haladéktolalanul megszállják. Chamberlain futárja Hitlernél