Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-22 / 203. szám

Csütörtök, 1058 szeptember 22. délmagyarország 3 Százezrek iünieiése a Hősök-ierén a felvidékévi „Amig a magyarság nem egyesülhet felvidéki testvéreivel, addig nincs béke és nyugalom Európában" Éffélig tartó tüntető menet vonult a követségek elé Budapest, szeptember 21. Szerdán este a Hő­sök-terén nagyszabásu demonstrációt tartottak a magyarság önrendelkezési jogának érvényesítésével kapcsolatban. A nagygyűlésen több mint 300 ezer ember vett részt. Már a kora délutáni órákban megkezdődött a hatalmas arányú felvonulás a térre. A tér felett- néhány műegyetemi sport­repülő keringett és diszköröket irt le. Hat óra­kor már csaknem minden zuga a térségnek tele volt. Egymásután érkeztek a nagygyűlésre a külön­böző egyesületek és társadalmi intézmények ve­zetői. Meleg szeretettel fogadták a Budapesten időző Sir Róbert Taskrr és Proctor őrnagy is­mert magyarbarát angol képviselőket. Ugyancsak tüntető szeretettel ünnepelte a közönség a fal­vidéki magyarság kiküldötteit és a Felvidékről ki­üldözött magyarokat és ruténeket. Zadravetz István ny. tábori püspök mondott először beszédet. — Ismert események hoztak ide egységben és fegyelemben százezres tömeget — mondotta. Kö­vetelésünkkel legelemibb jogunkra hivatkozunk, arra a jogid, amelyre hivatkozva 20 évvel ezelőtt követelték a csehszlovák állam megszületését, — 2 népek önrendelkezési jogára. Ök ugyan nem kér­dezték 20 évvel ezielött a magyar, szlovák, rutén és lengyel testvércink millióinak akaratát, hanem bekebelezték őket, hát most engedjek meg, hadd hallassa hangját Csallóköz, a Kis Aliöld és az egész Felföld minden lengyelje ruténja, magyarja, szlovákja, hisz maga Masaryk irja memoárjában, hogy a szlovákokat „meggyőzni a csatlakozás szükségesí­ségéről a legnagyobb feladatok közé tartozott/ A többszázezres tömeg percekig tüntetett Csehszlo­vákia ellen. — Mi, az egész magyar nemzet — folytatta Zadravetz —, mint egyember, egyakarat állunk a Felvidék mcll-ctt kormányunk mögött. Lelkes ünneplés közben olvasta fel ezután Zad­ravetz a hazafiúi egyesületek kiáltványát. •1938 szeptember 21. napján megtartott tilta­fcozó nagygyűlés az egész magyar nemzeti társa­dalom nevében a következő kiáltványt intézi a világ közvéleménye elé: A csehszlovák állani a népek önrendelkezési fogának megcsúfolása, a csch zsarnokság alatt szenvedő népeket megkérdezésük nélkül és akara­ratuk ellenére döntötték rabigába, a csehszlovák kormányzat 20 esztendő óta katonai és csendőri rémuralma tartja hatalmában az igája alá jutott nemzetiségeket. A csch kapzsiság ncm döntheti Európát egy uj gyilkos világháborúba. Csehszlo­vákia összes nemzetiségeit fel kell szabadítani a cseh rabság alól, A magyar társadalom egységes abban a követelésében, hogy ma­SZÉCHENYI MOZI csütörtök, péntok 5, 7, 9 Serdülő lányok Filmtörténet a mai lányok legmélyebb és leg­veszedelmesebb problémáiról. Előtte: Vonósnéoyes. szom­battól Szentpétervári éjszakák A „Kreutzer szonáta" francia tilmen. gyar, német, szlovák, lengyel és ru­tén testvérei visszanyerjék teljes szabadságukat. A magyar társadalom megfogadja, hogy nem nyugszik addig, mig újra nem egyesül felvidéki testvéreire!. Amig cz be nem következik, nincs béke, nyuga'om és rend Európában.« Ezután .Horváth Béla, a felvidéki egyesületek szövetségének elnöke, Csiky Jánosné, a M \NSz, Ambrus József a Turul nevében mondott beszé­det. Varga Sándor után BÚTOR II j I olcsó és |ó Szendrényl "Géza és Tsai asztalosmesterek Bútorcsarnoka Telefon 19—82. Szeged, Dugonics-tér 11 egy névtelen szlovák következett, aki az előterjesztett határozati ja­vaslathoz szólt hozzá. A rutén és szlovák szó­nokok beszédét szűnni nein akaró lelkesedéssel fogadta a közönség, majd vitéz Bánságiig György mondott az elhangzott beszédekért köszönetet. Az ünnepség utolsó szónoka vitéz Martsekényi Imre. a Frontharcos Szövetség országos elnöke volt. Utána majdnem éjfélig az óriási tömeg tün­tető menetben vonult fel a főutakon a német és az olasz követség elé, ahol meleg szimpátiatün­tet est rendezett. A demonstráció után 70 tagu küldöttség kereste fel a német és az olasz követséget és a követeknek átnyújtották a felolvasott kiáltványt; Chamberlain csütörtökön reggel indul Godesbergbe London, szeptember 21. 'A legjabb rendéi­kezes szerint Chamberlain miniszterel­nök csütörtökön reggel repülőgépen utazik Godesbergbe. Kíséretében lesz sir H o r a c e W i 1 s o n és W i 11 i a ra S t r a n g. A mi­niszterelnök utazásának időpontját még nem határozták meg, Chamberlain repülőgépe azonban mar a kora reggeli órákban készen­létben áll a repülőtéren. London, szeptember 81. Chamberlain mi­niszterelnök csütörtökön délelőtt 10 óra táj­ban indul útnak a hestoni repülőtértől. A Reuter Iroda valószínűnek tartja, Hogy Chamberlain két-három napig marad Né­metországban és visszatérése után azonnal minisztertanácsot hív össze, hogy beszámol­jon utjának eredményéről és ezután röviden gondoskodik a parlament összehívásáról. Meglehet, bogy rádiószózattal fordul a nem­zethez, bogy az egész angol népet tájékoz­tassa a helyzetről. Két és fél órás minisztertanács Londonban London, szeptember 21. A szerdai mi­nisztertanács két és félóra hosszat tartott. A miniszterek áttekintették az egész nemzet­közi helyzetet. Délután Chamberlain fogadta A11 e e őrnagyot és Green­woodot, a munkáspárt helyettes vezérét és közölte velük a minisztertanács döntését. Közben Malcolm MacDonald gyarmat­ügyi miniszter tájékoztatta a dominiumok képviselőit. Chamberlain miniszterelnök VI. György királynál este 6 órakor hosszú ki­hallgatásra jelent meg és jelentést tett oz uralkodónak a minisztertanács döntéséről és holnapi németországi útjáról. A külügyi hivatalban a délután folyamán n portugál, majd a lengyel követ, végül Grancíi olasz nagykövet jelent meg. A lengyel nagykövet a Presse Association szerint felvetette Szilézia visszaadásénak kérdését. Ma este a követ lord H a 1 i f a x külügyminisztert is felkereste az ügyben. A magyar-lengyel kérdés a godesbergi tárgyalások középpontjában Godcsberg, szeptember 21. A csütörtöki meg­beszélések a mai napon véglcgességhcz jutott ál­lásfoglalás következtében veszítettek érdekessé­gükből, másrészt pedig ujabb szempontok elő­térbe nyomulásával még inkább előtérbe kerül­tek. Nem tekinthető elsőrendű fontosságúnak a megbeszélés a német—cseh kérdés szempontjá­ból. Köztudomásu, hogy Németország követelései ha­tározottak voltak, ezekből Hitler nem hajlandó engedni. Tudja ezt Chamberlain angol mipiiszter­elnök is és igy az angol kormány válasza, amelyet a francia kabinet is helyeselt, nem lehet kétséges, de ha nicg nem is lenne százszázalékos a Német­országnak adandó válasz, akkor sem lehet kétséges a szudétanémet kérdés megoldása, mert Német­ország akkor is keresztül vinné akaratát, ha vala­mennyi pontban nem hagynák jóvá Hitler szán­dékait. Előtérbe nyomult a lengyel és a magyar köve­telések kérdése. Ezen a ponton mindenki válto­zattanul feszült figyelemmel tekint a csütörtöki nap eseményei dó. Ebből a szempontból meg­egyezés még nincs, de többé-kevésbé kialakultak a frontok. Habár ezek a frontok nem is hagy­nak kétséget a kérdés megoldása felöl, mégis nagy érdeklődéssel várják azolzat a lépéseket, amc* lycket ebben az irányban tenni fognak. Éppcjy ezért a godesbergi tárgyalásokon csütörtökön a magyar—lengyel kérdés okvetlenül szóba kerül cs ennek a kezdetnek késedelem nélküli folytatása lesz. BELVÁROSI MOZI Csütörtökön Csak felnőtteknek! | Páris lámpafénynél E'lrkölcsdráma. Fősz. Albert Prcjcan, Fran­cois Rosarv és Charles Vancl. 5, 7, 9 KORZÓ MOZI Csütörtöktől miuden nap! Csak ÍO öven >clUltcknck! A rend katonái CG. MAN) Grandiózus történet az amerikai alvilág titok­zatos életéből. — A WARNER BROSS film­gyár világhírű alkotása. — A budapesti Royal Apolló évadnyitó nagy műsora. Főszereplők: J. Cagney, Margaret Lindsay és Róbert llrmstrong Ezt a filmet mindenki nézze meg, mert olyan I élményben lesz része, amilyent film kevésszer I nyújt. 5, 7, 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom