Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-22 / 203. szám

Polifibai napilap XIV. évfolyam 203. sz. Csütörtök, 193S. szept. 22. Egység és fegyelem Amikor a magyar miniszterelnök a Berchtcsgadenből hazahozó repülőgépről leszállt, az üdvözlő szavakat megköszönve egységet és fegyelmet kért a magyar nemzettől. Alig volt még kívánság ennél jogosultabb s alig volt helyzet, mely annyira vi • 1 á g o s a n fogalmazott volna meg kívánságot, mint a mai. Az ország népének valóban egységet kell mutatnia a mai napokban, rle hozzátehetjük ehhez, hogy alig volt még kérdés nem a magyar politikában, de a magyar történelemben, mely olyan egységes közvéleményre támaszkodhatott volna, mint a magyar álláspont a csehszlovák problémával szemben. Ezt az álláspontot nem is a magyar kormány fogalmazta meg először, a magyar kormány csak magáévá tette s magáévá tette az egész nemzet is, melynek elszakadt tagjai a maguk belpolitikai állásfoglalásukként formulázták meg követelésüket. Csehszlovákia magyarsága önrendelkezési jogot követel magának s ezt a jogot tőle elvitatni nem lehet. Nincs érv, nincs argumentum, nincs megfontolás, nincs szempont, amire ezzel a követeléssel szemben hivatkozni lehetne. Ha a csehszlovák kormány annyira bizik a maga demokráciának feltüntetett államrendjében, akkor ne féljen attól, hogy a magyarság számára kiharcolandó önrendelkezési jog milyen tartalmat fog kapni. Az egész csehszlovák államot az önrendelkezési jog fikciója s he 1 y t e I enül, tévesen, sőt fondorlatosan végrehajtott rendszere teremtette meg. A szövetséges és társult hatalmak tévedésbe ejtve és tévedésben tartva, azt hitték, hogy a csehek és szlovákok egy köztársaságban akarnak élni, hogy a rutének önként csatlakoznak hozzájuk s hogy a számukra kijelölt országhatárokon belül sem német, sem magvar, sem lengyel nép zárt egységben nem él. A tévedés azonban végre mégis kiderült s 5lz i g a z s á g ellenállhatatlan e r ej e követeli a történelmi jóvátételt. Nem egyesek ereje, eltökéltsége, tekintélye, vagy • belátása érvényesül most, hanem a történelem erőinek hatalma. Abba nem tud belenyugodni a személytelen történelem erkölcsi ereje, hogy az az állam, amelyik a népek önrendelkezési jogának köszönheti megszületését, megtagadója legyen népei önrendelkezési jogának. Aki békét akar, az nem akarhat rabságot. A békének nincs hatalmasabb szövetségese, mint a szabadság. S ezt a szabadságot elsősorban azoknak kell tisztélniök, akiknek felszabadításáért folyt n világháború — ba nem is valóságban, de a háborús célok kijelentése szerint. Nem volt még kérdés, ami tekintetében a német, a francia, az angol és olasz politikai közvélemény annyira egységes, sőt annyira azonos tudott volna lenni, mint amilyen most kerül a világtörténelem operáló asztalára. S végre a magvar nemzeti közvélemény boldogan rezonálhat arra az egységes európai hangra, amit Londontól Rómáig intonálnak a világhatalmak. S lehetünk-e mi egységesek abban a kérdésben, amiben az egész világ közvéleménye már egységes? S megtörténhetik-e, hogy közöttünk nézeteltérések lehetnek abban a kérdésben, amiben London és Berlin, Páris és Róma is meg tudtak egyezni? Fölmérhetetlen örömmel látjuk, hogy végre — busz sötét, nehéz levegőjű esztendő után — egy táborban lehetünk az egész világgal s ez a tábor most a magyarság követeléscinek megvalósulá sán is fáradozik. S amikor a miniszterelnök fegyelmet is kért a nemzettől, akkor ezekben a nehéz órákban nem lehet senki, aki ne a lelke egész készségével igyekezzék ennek a kívánságnak eleget tenni. Senkinek sincs oka és senkinek sincs joga ahhoz, hogy amikor az egész magyarság történelmi jussának kiharcolása előtt állunk, akkor a maga fékezhetetlen temperamentumának, vagy érvényesülési törekvésének keressen külön utakat. A magyar kormány — s ezt pártkülönbség nélkül ismeri el mindenki — kitűnő tájékozódottsággal és érzékkel tudja megválasztani azt a pillanatot, amikor cselekednie kell s azt a cselekvést, ami a mindenkori helyzetben a magyarság érdeke követel tőle. A belpolitikában elválaszthatnak bennünket felfogások és ideálok, de a külpolitikában egységesen áll a nemzet köjvéleménye a kormány mögött s minél közvetlenebb a tennivaló és minél közelibb az eredmény, annál bátoritóbb, annál aktívabb o nemzeti közvélemény egysége. Egységet és fegyelmet kér a miniszterelnök s mi egységesen és fegyelmezetten akarjuk megkönnyíteni azoknak a kötelességeinek végzését, melyek elé most a világtörténelem állította. A magunk harcait maid megvívjuk akkor, ha a mindannyiunk harca végetért. Ebben a harcban a magyar hadak urai mindannyiunk erejével, elszántságával és áldozatkészségével rendelkezhetik. Prága leltétel nélkül elfogadta az angol-francia tervet A cseij kormány Rétnapos tárgyalás és ujabb demars után sxeráán este értesítette elöntéséről Londont és "Párisi — ÉjsscaKai iünteiéseR Prágában A magyar és lengyel önrendelkezési Jog elismerése az európai érdeklődés középpontiában Csütörtökön kezdődnek a godesbergi tárgyalások — Chamberlain reggel indul döntőjelentőségü utiára London, szeptember 21. A világsajtó egyhangúan nagy jelentőséget tulajdonit annak a látogatásnak, amelyet Imrédy Béla miniszterelnök Kónya Kálmán külügyminiszter és K e r e s z t e s-F i s c h e r Lajos vezéikari főnök társaságában kedden tett Obclsalzbcrgben. Az angol, a francia és az olasz lapok szerdai közleményeiből kétségtelenül megállapítható, hogy a magyar kérdés egyik legfontosabb tényezője a csehszlovákiai válság megoldásának. A berchtesgadeni látogatás Imrédy miniszterelnök keddi repülőutjával kapcsolatban a Budapesti Értesítő szerdán a következő jelentést adta ki: Hitler vezér és kancellár szükségesnek találta, hogy a godesbergi találkozq oiött megbeszélést folytasson a felelős magyar államférfiakkal. Ennek következtében meghívást intézett Imrédy Bcia miniszterelnökhöz és Kánya Kálmán külügyminiszterhez, hogy keressék jel Bcrehtsgaden melletti villájában. A német államfő azzal is kifejezésre kívánta juttatni ezt, hogy saját s-rmélyes használatára szolgáló 3 motoros repít öyépét küldte a magyar ál ám férfiak' elé. A gépet Baucr kapitány, Hitler személyi pilótája vezette. Mértékadó körök szerint a miniszterelnök utjának az, az eredménye, hogy Hitler minden rcndelkczésre á'.ló eszközzel támogatja a Felvidék magyarságának az önrendelkezést jogra irányuló követeléseit. Hangsúlyozzák, hogy bízzunk Chamberlain miniszterelnök ós az angol kormány Iguzsdgórzctö* ben és jóakaratában is. London valamennyi kisebbség jogáról London, szeptember 21. Valamennyi Iondoni cstilap kiemeli a lengyel és a magyar közvélemény kivár.: ágát u csehországi len* Á