Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-03 / 188. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. szepl. 3. A szegedi határ Az egész magyar társadalom feszült "érdeklődéssel várja a miniszterelnök nyilatkozatát arról a tervről, amellyel a kormány a magyar élet egyik legégetőbb kérdését, a föld-kérdést kívánja megoldani. A föld-kérdést, amely hosszú idők óta a legveszedelmesebb és a legrombolóbb izgatóanyag a Kárpátok medencéjében és amelynek megoldását — okkal-oktulanul — terhes évtizedeken keresztül halogatták az egymást váltogató kormányok. Ebben a magyar világban az életet jelenti és mindig az életet jelentette a föld, az 'áldott, átkozott rög, kútforrása minden boldogságnak és boldogtalanságnak. A vérrel, verejtékkel puhított termőföld, az egyetlen biztos, megingathatatlan bázis, a menedéket igérő part, amely felé századok óta vágyakozik a nincstelen milliók meggyötört szive. A végtelen határ, amelynek áldott ölében titokzatos életerők csíráznak, amely pazarul hálás minden beléje ölelt szeretetért, de kegyetlen bosszút áll azokon, akik érzéketlenek iránta. A politikusok uj földreformról beszélnek, A nincstelen milliók pedig némán, ünnepi lélekkel várnak, hiszen megszokták már a várakozást a századok alatt, templomi csöndben várják, bogy történik-e valami. Hogy elkövetkezik-e végre a csuda, amely megváltja a Tiborcok sorsát, amely — Adyval szólva — uj értelmet ad majd a magyar igéknek. Valaminek történni kell, ezt tisztán, világosan érzi és tudja ma már mindenki. Es tisztában van azzal is, bogy az élet nem jut, nem juthat addig teljes nyugvópontra, a társadalom nem nyerheti vissza biztonságérzetét, amig a földkérdés megoldatlan. A taktikáz/ás, a- késedelmeskedés csak elmérgesitheti a helyzetet, ez pedig nem érdeke a társadalom egyetlen kategóriájának sem." Hogy milyen óriási hatású csudaszer a helyes földbirtokpolitika, azt Szeged példázza talán a legjobban. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a szegedi tanyákon uralkodó nyugtalan hangulat megbénított, lekötött minden városi eiőt. Az elégedetlenség egyre fokozódott és a politikai agitátorok, akiknek életelemük a zűrzavar, nagyszerűen kihasználták ezt a helyzetet. Könnyen érhettek cl ebben az általános elégedetlenségben agitációjukkal eredményeket és terjeszthették szélsőséges, ködös elméleteiket az elkeseredett bérlők körében. A város hatósága akkor igen bölcsen vizsgálat alá vette a kérdést és rájött arra, hogy a fenyegető bajokon csak radikális rendszerváltoztatással segithet. Szakítania kellett a régi, békebeli földbirtokpolitikával, le kellett mondania a bérjövedelem igen tekintélyes részéről, meg kellett szüntetnie a földek bérbeadásának azt a régi rendszerét, amelynek alapja és célja a földéhség kihasználása volt és amely lehetőséget teremtett arra, hogy a földbéreket az erekig verjék föl az egymásra licitáló bérlők. Az eredmény nem is maradt el. A fölzaklatott bérlőtársadalom szinte máról-holnapta elcsöndesedett, megnyugodott és a szegedi tanyák világa megszűnt terméPolitikai napilap keny talaja lenni a szélsőséges agitátorok jelszavainak. Szeged határában ma éppen ugy nem probléma már a föld, mint ahogyan nem volt probléma akkor sem, amikor az agrárszocializmus kezdte meg szervezkedését igen nagy eredményekkel a szomszédos vármegyékben. A szegedi határ kisbérlői megnyugodtak és azóta munkájukkal, kitartásukkal hiven szolgálják a város érdekeit, mert ezekben a magyk érdekeit is London, szeptember 2. Az angol politikai köröket pénteken elsősorban Hitler és Hcnlein berchtesgadeni találkozása foglalkoztatta. A megbeszélés részleteiről a lapoknak egyelőre feltevésekkel • kellett megelégedniük. Általánosan feltűnt, hogy a félhivatalos Times pénteken egyetlen megjegyzést sem fűzött a szudétanémet-kérdéshez. Hitler és Henlein berchtesgadeni megbeszélése foglalkoztatta a francia sajtót is. A megbeszélésnek a lapok elsőrendű fontosságot tulajdonítanak. Párisban általában remélik, hogy Hitler nem fogja mereven elutasító magatartásra késztetni Henleint. Az Epoque szerint valószínű, hogy német részről nem fogják elutasítani a Hodzsafcle tervet, ellenben igyekezni fognak azt módosítani. Az eseményeket éber figyelemmel kiséri a francia kormány. Bonnet külügyminiszter Wclczeck gróf párisi német nagykövettel folytatott megbeszélés után Ossusk i csehszlovák követet fogadta. Bonnet hangoztatta Welczeck előtt, hogy Franciaország élénken óhajtja a szudétanémet kérdés békés megoldását. A bercHtesgadeni megbeszélés BercKtesgaden, szeptember 2. A MTI. jelenti: Henlein Konrád pénteken délelőtt felkereste a Führert. Politikai körökből származó hir szerint Henlein már csütörtökön este öt órakor üdvözlő látogatást tett Hitlernél. A látogatás csak néhány percig tartott. Több külföldi lap ezzel kapcsolatban arról ír, hogy Henlein és Hitler között már csütörtökön este többórás tanácskozás folyt. Az ezzel kapcsolatos hir épp oly kevésbé felel meg a való tényállásnak, mint azok a találgatások, amelyek a berchtesgadeni megbeszélésekről napvilágot láttak. Uvcn mégbeXIV. évfolyam 188. sz. fölismerik. Szeged földbirtoka nem latifundium, nem hitbizomány. A szegedi határ közbirtok a szó legteljesebb értelmében, közös birtoka a városi és tanyai polgárnak. Azt hisszük, hogy Szegedet nem érinti, nem érintheti az elhatározott uj földreform, hogy Szeged a maga igaza tudatában nyugodtan várhatja az elkövetkező rendelkezéseket. / ; / szélesek egyáltalában nem folytak BcrcbteSgadenben. Henlein elulazoií Berchtesgaden, szeptember 2. A Német Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Hitler Obersalzbergben pénteken fogadta Henlein Konrádot, a szudétanémet párt vezérét, aki ismertette Hitlerrel a prágai kor-' mánnyal folytatott megbeszélések állását. A kancellár érdeklődéssel vette tudomásul a felvilágositásokat. A beszélgetés során Hitler és Henlein között tökéletes összhang nyilvánult meg a helyzet megítélésében. Henlein Konrád, akit Hitler kancellár ebéden látott vendégül, délután elutazott Obersalzbergből. A Helyzet nem reménytelen Páris, szeptember 2. Bonnet külügyminiszter pénteken fogadta a párisi angol nagykövetet, aki a megbeszélés során szóvátette; hogy londoni értesülése szerint lord Runciman megbeszélései a Henlein-párt képviselőivel nem keltenek teljesen reménytelen benyomást. A szudétanémet pórt kiküldöttei meglehetősen hajlanak a békülékeny politika felé. Hitler és Henlein berchtesgadeni megbeszéléseinek eredményét még nem ismerik, de ugy hiszik, hogy a megbeszélés döntő jelentőségű lesz Csehország tájékozódásóra és helyzetére, sőt talán az európai helyzetre is. Péntek este jól értesült köröknek az volt a benyomása, hogy a helyzet kissé megenyhült. BercHlesgadeni tárgyalások eredménye Berlin, szeptétnber 2. A „Hamburger Frerudenblatt" tudósítója, akinek jó összeköttetései vannak berlini irányadó körökhöz, Hitler és Henlein megbeszéléseivel kapcsolatban; azt it ja, hogy a találkozás döntő jelentőségű aercHtesgaden után Dönéő közlésekei vár London, Pár is és Prága Henlein pénteken délután BercHíesgadenböl visszautazott CseHországba — A nagy Hatalmak bizakodva Ítélik meg a Helyzetei