Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-03 / 188. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1938. szepl. 3. A szegedi határ Az egész magyar társadalom feszült "ér­deklődéssel várja a miniszterelnök nyilatkozatát arról a tervről, amellyel a kor­mány a magyar élet egyik legégetőbb kér­dését, a föld-kérdést kívánja megoldani. A föld-kérdést, amely hosszú idők óta a leg­veszedelmesebb és a legrombolóbb izgató­anyag a Kárpátok medencéjében és amely­nek megoldását — okkal-oktulanul — ter­hes évtizedeken keresztül halogatták az egy­mást váltogató kormányok. Ebben a magyar világban az életet jelen­ti és mindig az életet jelentette a föld, az 'áldott, átkozott rög, kútforrása minden bol­dogságnak és boldogtalanságnak. A vérrel, verejtékkel puhított termőföld, az egyetlen biztos, megingathatatlan bázis, a menedéket igérő part, amely felé századok óta vágya­kozik a nincstelen milliók meggyötört szive. A végtelen határ, amelynek áldott ölében titokzatos életerők csíráznak, amely paza­rul hálás minden beléje ölelt szeretetért, de kegyetlen bosszút áll azokon, akik érzéket­lenek iránta. A politikusok uj földreformról beszélnek, A nincstelen milliók pedig némán, ünnepi lélekkel várnak, hiszen megszokták már a várakozást a századok alatt, templomi csöndben várják, bogy történik-e vala­mi. Hogy elkövetkezik-e végre a csuda, amely megváltja a Tiborcok sorsát, amely — Adyval szólva — uj értelmet ad majd a magyar igéknek. Valaminek történni kell, ezt tisztán, vilá­gosan érzi és tudja ma már mindenki. Es tisztában van azzal is, bogy az élet nem jut, nem juthat addig teljes nyugvópontra, a társadalom nem nyerheti vissza biztonság­érzetét, amig a földkérdés megoldatlan. A taktikáz/ás, a- késedelmeskedés csak elmér­gesitheti a helyzetet, ez pedig nem érdeke a társadalom egyetlen kategóriájának sem." Hogy milyen óriási hatású csudaszer a helyes földbirtokpolitika, azt Szeged példáz­za talán a legjobban. Volt idő, nem is olyan régen, amikor a szegedi tanyákon uralkodó nyugtalan han­gulat megbénított, lekötött minden városi eiőt. Az elégedetlenség egyre fokozódott és a politikai agitátorok, akiknek életelemük a zűrzavar, nagyszerűen kihasználták ezt a helyzetet. Könnyen érhettek cl ebben az ál­talános elégedetlenségben agitációjukkal eredményeket és terjeszthették szélsőséges, ködös elméleteiket az elkeseredett bérlők körében. A város hatósága akkor igen böl­csen vizsgálat alá vette a kérdést és rájött arra, hogy a fenyegető bajokon csak radi­kális rendszerváltoztatással segithet. Szakí­tania kellett a régi, békebeli földbirtokpoli­tikával, le kellett mondania a bérjövedelem igen tekintélyes részéről, meg kellett szün­tetnie a földek bérbeadásának azt a régi rendszerét, amelynek alapja és célja a föld­éhség kihasználása volt és amely lehetősé­get teremtett arra, hogy a földbéreket az erekig verjék föl az egymásra licitáló bér­lők. Az eredmény nem is maradt el. A fölzak­latott bérlőtársadalom szinte máról-holnap­ta elcsöndesedett, megnyugodott és a sze­gedi tanyák világa megszűnt termé­Politikai napilap keny talaja lenni a szélsőséges agitátorok jelszavainak. Szeged határában ma éppen ugy nem probléma már a föld, mint aho­gyan nem volt probléma akkor sem, ami­kor az agrárszocializmus kezdte meg szer­vezkedését igen nagy eredményekkel a szomszédos vármegyékben. A szegedi határ kisbérlői megnyugodtak és azóta munkájuk­kal, kitartásukkal hiven szolgálják a város érdekeit, mert ezekben a magyk érdekeit is London, szeptember 2. Az angol politikai köröket pénteken elsősorban Hitler és Hcn­lein berchtesgadeni találkozása foglalkoz­tatta. A megbeszélés részleteiről a lapoknak egyelőre feltevésekkel • kellett megeléged­niük. Általánosan feltűnt, hogy a félhivatalos Times pénteken egyetlen megjegyzést sem fűzött a szudétanémet-kérdéshez. Hitler és Henlein berchtesgadeni megbe­szélése foglalkoztatta a francia sajtót is. A megbeszélésnek a lapok elsőrendű fontossá­got tulajdonítanak. Párisban általában remé­lik, hogy Hitler nem fogja mereven elutasító magatartásra késztetni Henleint. Az Epoque szerint valószínű, hogy német részről nem fogják elutasítani a Hodzsa­fcle tervet, ellenben igyekezni fog­nak azt módosítani. Az eseményeket éber figyelemmel kiséri a francia kormány. Bonnet külügyminisz­ter Wclczeck gróf párisi német nagykö­vettel folytatott megbeszélés után Ossus­k i csehszlovák követet fogadta. Bonnet han­goztatta Welczeck előtt, hogy Franciaország élénken óhajtja a szudétanémet kérdés békés megoldását. A bercHtesgadeni megbeszélés BercKtesgaden, szeptember 2. A MTI. je­lenti: Henlein Konrád pénteken délelőtt fel­kereste a Führert. Politikai körökből szár­mazó hir szerint Henlein már csütörtökön este öt órakor üdvözlő látogatást tett Hitler­nél. A látogatás csak néhány percig tartott. Több külföldi lap ezzel kapcsolatban arról ír, hogy Henlein és Hitler között már csütörtö­kön este többórás tanácskozás folyt. Az ez­zel kapcsolatos hir épp oly kevésbé felel meg a való tényállásnak, mint azok a talál­gatások, amelyek a berchtesgadeni megbe­szélésekről napvilágot láttak. Uvcn mégbe­XIV. évfolyam 188. sz. fölismerik. Szeged földbirtoka nem latifundium, nem hitbizomány. A szegedi határ közbirtok a szó legteljesebb értelmében, közös birto­ka a városi és tanyai polgárnak. Azt hisszük, hogy Szegedet nem érinti, nem érintheti az elhatározott uj földreform, hogy Szeged a maga igaza tudatában nyu­godtan várhatja az elkövetkező rendelkezé­seket. / ; / szélesek egyáltalában nem folytak BcrcbteS­gadenben. Henlein elulazoií Berchtesgaden, szeptember 2. A Német Távirati Iroda a következő jelentést adta ki: Hitler Obersalzbergben pénteken fogadta Henlein Konrádot, a szudétanémet párt ve­zérét, aki ismertette Hitlerrel a prágai kor-' mánnyal folytatott megbeszélések állását. A kancellár érdeklődéssel vette tudomásul a felvilágositásokat. A beszélgetés során Hitler és Henlein között tökéletes összhang nyil­vánult meg a helyzet megítélésében. Henlein Konrád, akit Hitler kancellár ebé­den látott vendégül, délután elutazott Ober­salzbergből. A Helyzet nem reménytelen Páris, szeptember 2. Bonnet külügymi­niszter pénteken fogadta a párisi angol nagy­követet, aki a megbeszélés során szóvátette; hogy londoni értesülése szerint lord Run­ciman megbeszélései a Henlein-párt kép­viselőivel nem keltenek teljesen reménytelen benyomást. A szudétanémet pórt kiküldöttei meglehetősen hajlanak a békülékeny politi­ka felé. Hitler és Henlein berchtesgadeni megbeszéléseinek eredményét még nem is­merik, de ugy hiszik, hogy a megbeszélés döntő jelentőségű lesz Csehország tájékozó­dásóra és helyzetére, sőt talán az európai helyzetre is. Péntek este jól értesült körök­nek az volt a benyomása, hogy a helyzet kissé megenyhült. BercHlesgadeni tárgyalások eredménye Berlin, szeptétnber 2. A „Hamburger Freru­denblatt" tudósítója, akinek jó összekötteté­sei vannak berlini irányadó körökhöz, Hitler és Henlein megbeszéléseivel kapcsolatban; azt it ja, hogy a találkozás döntő jelentőségű aercHtesgaden után Dönéő közlésekei vár London, Pár is és Prága Henlein pénteken délután BercHíesgadenböl visszautazott CseHországba — A nagy Hatal­mak bizakodva Ítélik meg a Helyzetei

Next

/
Oldalképek
Tartalom