Délmagyarország, 1938. szeptember (14. évfolyam, 186-210. szám)

1938-09-21 / 202. szám

Szerda, 1938. szép/. 21. Politikai napilap XIV. évfolyam 202. sz. Hetven százalék A pénzügyi bizottság nz első csudát végrehajtotta, a jövő évi költségvetést ugy állította össze, hogy a számvevőségi előterjesztésben „előirányzott" 97 százalékos pótadót hetven százalékra csökkentette. Minden elismerésünk a pénzügyi bizottságé azért a törekvéséért, hogy az adóterhek fokozásának útjába állt, de azt a módot, amivel ezt elérte, már nem illeti meg ez a teljes és feltétlen elismerés. Mit csinált a pénzügyi bizottság? Kiterítette maga elé a számvevőség által elkészített költségvetést s ami abban emelés volt, azt egyszerűen törölte s ezzel szemben a városi adók különböző nemeit olyan mértékben emelte, hogy a csökkent hiány a 70 százalékos pótadónak feleljen meg. Nehogy felreértés legyen elismerésünkből, vagy kifogásunkból, — magunk is azt valljuk, hogy n polgálrság t e r h c-i t emelni ezekben az időkben már csak azért sem lehet, mert az állami közterhek ezen a téren is nagyobb szerepet osztottak ki a polgárságnak, mint amilyent gazdasági erejével és anyagi felkészültségével be tud tölteni. Magunk is azt valljuk, hogy a gyöngébb vállakról le kell venni a terheket s az erősebb vállakra kell rárakni, nem szabad azonban tisztán financiális és egyáltalában nem érzelmi okokból szem elől téveszteni azt, hogy a beruházási hozzájárulások kivetésével az államkincstár meglehetős mértékben tesz eleget ennek a programmjának s nagyon kevés teret hagy kihasználatlanul a városi közületeknek. Az a d ó e m e 1 é s soha rokonszenves nem volt, ma azonban a város számára teljességgel keresztülvihetetlen volna, hacsak nem akarna a rablógazdálkodás álláspontjára helyezkedni s nem törődve azzal, hogy tönkre teszi-e az cxísztenciákat s szétrombolja-e azt a termelő munkát, aminek eredményeiből a jövőben is részesedni kivan, vigyondézsm asz. erűen kötelezné a város polgárait arra, hogy neki adják azt, ami uz állami adóztatás után megmaradt; A pénzügyi bizottságnak ez a — kasztraciós eljárása azonban valósággal megmerevíti a város gazdálkodását s gátat emel minden fc j 1 ő d é s, minden haladás, minden korszerű alkotás előtt. A pénzügyi bizottság azzal, hogv a bevételek egyik-másik, rendszerint azonban csak a városi adókra vonatkozó tételeit emeli, egyetlen fillér uj jövedelmet a városnak nem szerez, mert akármennyi van előirányozva kereseti adóbevétel cimén, a kereseti adó a költségvetési előirányzatra tekintet nélkül folvik be, vagy — ahogy ujabban mondani szokták" s nhogv ujabban történni is szokott, — „esik ki". Hogy vagyonátruházási illeték" cimén mi folyik be a városhoz, az függ attól, hogy a jövő évi gazdasági helyzet hogyan alakul ki, függ attól, hogy milyen lesz az ingatlanokban a forgalom, de teljességgel független attól, hogy a költségvetés ezen a címen bevételként mit „irányoz elő". Arra még nem volt példa a világtörténelemben, hogy a közpénztár a befizetést azzal az indokolással ne vegye át, hogy a költségvetési előirányzat már „megvalósult", többet ezen a A mincimen a városnak" elfogadni nem lehet pénzügyi bizottság lelkes, szorgalmas, denképen beható és nagy munkát végzett, de ez a munka — legyünk tárgyilagosak — egyetlen fillérrel több bevételt, egyetlen pengőt kibuggyantó uj bevételi forrást a városnak nem szerzett. Pedig talán erre is "éppen olyan szükség volna, mint a piros ceruza kérlelhetetlenül szigorú érvényesülésére. Az elet mégis csak halad, akármennyire küzködünk is a közteherviselés fokozása ellen s a haladó életnek mégis csak lehetnek szükségletei, lehetnek követelései, melyek a múltban vagy nem merültek fel, vagy nem jelentkeztek még azzal az erővel, hogy a törvényhatóságnak észrevenni, vagy méltányolni kötelessége lett volna. Az helyes, ha a pótadót legalább fölfelé rögzítjük, de az nem helyes, ha a költségvetést minden rugalmasságtól, minden alkalmazkodástól megfosztjuk. A kormány gondoskodik arról, hogy hatalmas uj kiadások kerüljenek a költségvetésbe, — légvédelem, kaszárnyatatarozás stb. —, aminek terheit a polgárság engedelmesen viseli, mert szükségességét és indokoltságát készséggel belátja —, do lehetnek, sőt vannak a városi életnek is parancsai, melyek a közgyűlés ajtaján kopogtatnak s melyeknek szükségességét és jogosságét is be kell látni mindenkinek. Ezekre is kell gondolni s ezek számára is meg kell találni a fedezetet s ha nem is az adók emelésével, h a ne m u j bevételi források teremtéséveL Tudjuk jól, liogy ez a feladat nem könnyű cs sokkal könnyebb hirdetni, mint megvalósítani ezt a programot —, de annyi buzgóság, kötelességtudás és városszerctet, amennyit a pénzügyi bizottság lelkiismeretes munkássága bizonyít, sikerrel végezheti el ezt a feladatot is, ha egyszer világossá válik előtte a megteremtendő ut. A pénzügyi bizottságnak nemcsak a kr i t i k a, hanem az alkotás munkáját is vállalni kell s ha egyszer a pénzügyi bizottság azzal a törődéssel, amivel a számoszlopokat vizsgálja, a tételeket és rovatokat is vizsgálni fogja, akkor rá fog majd térni arra az utra, ahol az alkotásokkal is tolálkozhatik." Imrédy és Kánya kedden Berchtesgadenba repült Több órás megbeszélést tartottak Hitlerrel - Este visszaérkeztek Budapestre A magyarság önrendelkezési követelése az európai tanácskozások középpontiában Prága módosítások nélkül nem járul hozzá az angol-francia javaslathoz ? — Páris és London ujabb jegyzéke Prágában Chamberlain esiltörtök^folytatja tárgyalásalt Hitlerrel Godesbergben Budapest, szeptember 20. A MTI terelnök, Kánya Kálmán külügymi jos altábornagy a vezérkar főnöke, P a reggel 8 órakor repülőgépen Obe ma és kanellárral és Ribbentrop külügyin beszéljék. A megbeszélés befejeztével pen azonnal visszatér Budapestre. Berlin, szeptember 20. A MTI jelenti: Imrédy miniszterelnök és Kánya külügyminiszter kedden délelőtt a Berchtesgaden közelében lévő Obersalzbergbe érkezett, hogy megbeszélést folytasson Hitler vezér és kancellárral. A megbeszélésen német részről Ribbentrop külügyminiszter is résztvesz. Politikai körökben ugy tudják, hogy Imrédy miniszterelnök és Kánya Kálmán külügyminiszter a Hitlerrel folytatott obersalzbergi megbeszélésen a cseh problémát a szudétanémet népcsoport és a magyar kisebbség szempontjából vették vizsgálat alá. A magyar miniszterelnök kedden délelőtt jelenti: Vitéz Imrédy Béla minis: niszter, Kcresztc s-F ischcr Lt t a k y Tibor államtitkár kíséretében rsalzbergbe utaztak, hogy Hitler vezér iniszterrel a csehországi kérdést mepa miniszterelnök és kísérete repülőgéfél TI óra tájban érkezett meg repülőgépen a Freilasing közelében lévő einrengi repülő, tétre. A miniszterelnök II óra tájban érkezett meg Obersalzbergbe ahol Hitler kancellár vendégül látta ebédre. A délután folyamán Imrédy miniszterelnök és Kánya külügyminiszter légi uton visszatért BudapestreA berchtesgadeni megbeszélés Berchtesgaden, szeptember 20. \ Nemet T[ je'enti: hnredy Bé'a miniszterelnök ma Kánya külügyminiszte?, Ken-csics-Fisch r Lajos altábor.